Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2012.10.11. 06:57

„A mi autónk”

„Számos kiváló alkotó – köztük Bánki Donát, Csonka János… jegyezte be hazánkat
az innovatív műszaki alkotó népek közé.” (Pálinkás József, az MTA elnöke)

„A mi autónk” – ismerős a reklám. Naponta többször halljuk s látjuk, használjuk az egyre korszerűbb autókat. Esztergom, Szentgotthárd, Győr után feliratkozott az autógyártó magyar városok listájára Kecskemét. Ezek­ben a gyárakban mind fontosabb szerepet kap a magyar szakmunkások és mérnökök tudása. Így természetes! S hogy az autógyártás „hőskorában” milyen helyük és szerepük volt a magyar tervezőknek és gyáraknak?

1-csonka.jpg

Bánki Donát és Csonka János a por­lasztó szabadalmával forradalmasították a motortechnikát. Az 1893. február 11-iki sza­badalmi bejelentés idején még nem járt autó Pesten és Budán. Viszont 1900. november 17-én a Csonka János tervezte motoros postai levélgyűjtő elindult első útjára. Megindul az „autógyártás” Magyarországon? Az igazi kezdet 1905. május 31-én volt, amikor a Műegyetem Múzeum körúti udvaráról (mai ELTE) elindult 2000 kilométeres próbaútjára Csonka János postaautója. A sikeresen megtett út után megkezdődött a sorozatgyártása (91 darab készült belőle, 16 lóerős motorral). A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. a magyarországi autógyártás egyik központja lett.

2-phonix.jpgA Budapesti Malomgépészet és Gépgyár Phönix névre keresztelt autók összeszerelé­sével foglalkozott, majd 1911-től a Phönix nevet elhagyva készültek a már Magyar Általános Gépgyár nevet viselő üzemben a MÁG személygépkocsik.

1908-ban Aradon megalakult a Magyar Automobilgyár Rt., amely 1911-től gyártotta a MARTA elnevezésű gépkocsikat. A Monarchia egyik legkorszerűbben felszerelt gyára volt. A trianoni békeszerződés után csak a Magyar Általános Gépgyár tudott személyautókat gyártani, melyekből más országok mellett Kínába, Japánba is szállítottak.

3-martaa.jpg1922-ben a Fejes Lemezmotor és Gépgyár Budapesten, az alapító Fejes Jenő szabadalmai alapján kezdett korszerű autókat gyártani. Fejes 1921-ben szabadalmaztatta lemezmotorját, 1922-ben lemez alvázát. A nehéz öntvényeket könnyű hengerelt lemezekre cserélte (az autó súlya 30 százalékkal csökkent), s e gépkocsik olcsó üzeműek is voltak.

Az 1920-as évek közepén a MÁVAG (Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) is bekapcsolódott az autógyártásba. 1928-tól készültek itt a MÁVAG, Mercedes-Benz tehergépkocsik és automobilok, illetve a kölni Ford-gyár Eifel elnevezésű személyautók gyártási jogát megvásárolva 1938-tól a Ford Eifel nevet viselő autók.

Az 1920-as évek második felében a csepeli Weiss Manfréd Művek is foglalkozott személygépkocsi-gyártással (La típus), de a gazdasági világválság idején felhagytak vele.

A második világháború utáni évtizedek a személyautó-gyártás újraindulásának reményében teltek. 1986-ban Hódmezővásárhelyen elkészült a Puli névre hallgató kisautó. Az 1990-es évek elején megindult a személyautó-gyártás Szentgotthárdon (húsz esztendeje, 1992. március 13-án Antall József akkori miniszterelnök kormányozta le a szerelősorról az első Opel Astrát), majd 1992. november 5-én legördült az első Suzuki Swift az esztergomi gyár szalagjáról. A győri Audi 1993-ban kezdte meg a személyautók gyártását, s a magyarországi autóipar újabb állomása a Mercedes kecskeméti gyára.

A korszerű gyárak és gyártmányok nem feledtethetik az autógyártás hőskorát, s a magyar alkotók tudását, leleményét, példaértékű próbálkozásait.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr504828462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pnegyesi 2012.10.12. 16:06:15

Esetleg ezt a Csonkáék találták fel a porlasztó-dolgot el lehetne végre felejteni?

magyarjarmu.hu/emberek/edward-butler-elete-es-munkassaga/

A cikk többi pontatlanságára most nem térnék ki, érdemes átnézni a magyarjarmu.hu honlapot.
És ez itt most (sokadszorra) a reklám helye.

Köszönettel,
Négyesi Pál
Szerkesztő, magyarjarmu.hu

Innotéka 2012.10.15. 11:54:25

@pnegyesi: A technika története az alkotó műszaki gondolatok továbbfejlesztésének története, amely együtt járt a gyártmányok, szerkezetek korszerűsítésével is. Ez érvényes a porlasztó történetére is. Terjedelmi okokból részletesen szólni nem lehetett. Bizonyára Négyesi Pál is ismeri, hogy az osztrák Siegfried Marcus a folyékony üzemanyagot forgó kefékkel spriccelte szét. A modern befecskendező fúvókás porlasztó
alaptípusát Bánki Donát és Csonka János találta fel. Mint ismeretes, szabadalmukat 1893 február 11-én jelentették be, Wilhelm Maybach 1893 augusztus 17-én. Bánki és Csonka eredményét a hozzászóló tanácsa ellenére nem lenne jó elfelejteni.

pnegyesi 2012.10.15. 14:41:15

@Innotéka: Továbbra is a belinkelt életrajzot tudnám a kedves szerkesztőség figyelmébe ajánlani. A modern befecskendező fúvókás porlasztó alaptípusát ugyanis _NEM_ Csonka és Bánki találta fel.
Edward Butler 1888-ban készített háromkerekű járművéhez a Csonka-Bánki-féle megoldáshoz hasonló porlasztót készített, sőt szabadalmaztatta is azt. Az összes szakember, akinek megmutattam Butler szabadalmi rajzait, kénytelen-kelletlen elismerte a történelmi igazságot - jelesül, hogy Butler messze megelőzte Csonkáékat.

Érdemes lenne ezeket a dolgokat a helyükön kezelni. A Csonka-Bánki páros kiemelkedő mérnöki teljesítményt nyújtott. A magyarországi körülmények között remek dolgokat csináltak. Ma már hozzáférhető Bánki Donát hagyatéka az interneten is, Csonka János leveleiből a Csonka múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum is őriz jónéhányat.

Csonka János több, mint egy éves késéssel készítette el postaautóját. Ettől még dícséretes, hogy elkészítette, csak a helyi ipar fejlettségi szintjét mutatja, hogy mennyit kellett bajlódjon, mire nagy nehezen összeállt a próbadarab. A sorozatgyártás meg barokkos túlzás -a Röck István Gépgyár, illetve a Magyar Waggon- és Gépgyár összeszereltek alvázakat, de azért még messze volt a "sorozatgyártástól".

És ha már benne vagyok. A Podvinecz&Heisler cég szerelte össze a Phönix autókat, s ebből a cégből jött létre 1913-ban (nem 1911-ben) - többszörös kanyart követően - a Magyar Általános Gépgyár.

A trianoni békeszerződés után a MÁG és a Magyar Waggon és Gépgyár is gyártott személyautókat.

Ha van rá igény szívesen írok hazai autó- motorkerékpárgyártáshoz, kereskedelemhez, motorsporthoz kapcsolódó cikkeket.

pnegyesi 2012.10.17. 09:58:21

@Innotéka: Kedves Szerkesztőség. Tegnap beszéltem a cikk szerzőjével. Leülünk és tisztázzuk a kérdést :)

Innotéka 2012.10.17. 12:05:24

@pnegyesi: Örülünk Négyesi Pál munkálkodásának. Természetesnek tartjuk a források ismeretét, annak figyelembevételével, hogy egy találmány teljesen, vagy részleges megoldásaival több alkotó munkásságára épül. Szeretnénk felhívni figyelmét arra a tényre, hogy W. Maybach kért és kapott francia szabadalmat a porlasztóra, amely teljesen azonos felépítésű volt a magyarokéval, viszont Bánki arra is rájött (felismerte), hogy a robbanómotor szívóütemét kell hasznosítani az üzemanyag elporlasztásához, ily módon az üzemanyag befecskendezése szinkronban marad a motor forgásával. A gyárak alapítási évszámaihoz döntő a
levéltárakban megtalálható elsődleges forrás.
Az Inno-anno és az Innotéka magazin célja a magyar
innovációs értékek bemutatása.