„Ne válasszunk magunknak csillagot?” (Petőfi Sándor)
Az esti égbolton ragyogó csillagok különös, szinte misztikus világa évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A betlehemi csillag mutatta az utat a napkeleti bölcseknek Dávid városába. Az ókori birodalmak természettudósai komoly csillagászati ismeretekkel rendelkeztek.
Magyarországon – megbízható források szerint – II. András udvarában a 13. században már asztrológus (csillagász) működött. A peregrináció, a külföldi egyetemjárás felgyorsította ezeknek az ismereteknek az elsajátítását, az egykori diákok később egyetemi professzorok lettek különböző külföldi és hazai egyetemeken.
A Zsigmond király által 1395-ben alapított Óbudai Egyetemen már voltak asztronómiai előadások. A Mátyás udvarában élő Regiomontanus megírta 1474-ben Ephemerides című munkáját, amelyben a Nap, a Hold és a bolygók hosszúságát és a Hold szélességét adta meg. (E szakkönyvet Kolumbusz is ismerte, és hajózása során használta.) Mikoviny Sámuel az 1720-as években nürnbergi tartózkodása alatt csillagászati előadásokat hallgatott, és megtanulta a csillagászati mérésekre alkalmas műszerek készítését is. Segner János András a Debreceni Református Kollégiumból Jénába ment, s tanulmányai befejeztével a Göttingeni Egyetem első fizikaprofesszora lett 1735-ben, s ő alapította a Göttingeni Csillagvizsgálót, majd Halléban lett a csillagászat professzora. Amikor a Nagyszombati Tudományegyetem Budára költözött, az ott működő csillagvizsgálót is megépítették 1780-ra, amely a budai Vár mai kupolájának helyén állt. 1815-től a Gellért-hegyen működött, de 1849-ben a harcok áldozata lett.
1871-ben ógyallai birtokán kezdte meg Konkoly-Thege Miklós egy csillagda működtetését. Ő volt a modern magyar csillagászat megteremtője. 1879-ben a Székesfehérváron rendezett ipari kiállításon ismerkedett meg Gothard Jenővel (1857–1909), aki Bécsben szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd szülőhelyén, a Szombathely melletti Herényben 1881-ben obszervatóriumot létesített. Gothard Jenő mérnöki tudását hasznosítva egy „finommechanikai iskolát” alapított. A vásárolt műszereket továbbfejlesztette, megbízhatóbbá tette. A csillagok vizsgálatában ebben az időben terjedtek el a lencsés távcsövek helyett a tükrös távcsövek. Gothard három spektroszkópot és egy kronográfot készített saját tervei szerint. Ezek kereskedelmi forgalomba nem kerültek, közvetlenül vásárolták meg a felhasználók. Az általa készített műszerek nemzetközi és hazai elismerést kaptak.
Gothard legfőbb eredménye az előzőek mellett a fényképezés asztrofizikai alkalmazása volt. Ő volt az első, aki a hullócsillagokat, üstökösöket fotókon megörökítette. A röntgensugár felfedezésének bejelentése után röviddel már Gothard is készített röntgenfelvételeket. Ő tervezte a Vas megyei ikervári vízi erőmű elektromos berendezéseit.
A csillagászat nemzetközi éve alkalmából 2009-ben Gothard-emlékérmet adtak ki. Gothard Jenő csillagászati észlelései nem jelentéktelenek, de a tudománytörténetbe nevét mint finommechanikai műszertervező, fotográfus és elektromérnök írta be.•
