„…intézkedvén a Dunának a főváros melletti szabályozásáról… felügyeletet gyakorol a főváros területén minden építészeti ügyben.” (A Fővárosi Közmunkák Tanácsának feladatairól, 1870. évi X. tc.)
A 19. század utolsó harmadában létrejött Budapest nem csupán három városrész egyesítését jelentette, hanem egy európai értelemben vett főváros kialakítását közlekedéssel, köz- és egyházi, valamint magánépületekkel. E feladat megvalósítását az 1870 márciusában alapított Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította a mindenkori miniszterelnök vezetésével. Az intézmény független városrendezési hatóságként működött, javaslatára épületek sora gazdagította a városképet. Ehhez járult hozzá munkásságával Pecz Samu (1854–1922) építészprofesszor.
Középiskolai tanulmányait a mai budapesti Deák téri Evangélikus Gimnáziumban végezte. Innen útja a József Nádor Műegyetemre vezetett. Tanult a bécsi Akadémián, valamint a stuttgarti műegyetemen. Tanulmányai befejezése után hazatért, nagy mesterek mellett sajátította el az építészet gyakorlatát. Schulek Frigyes mellett részt vett a budai Nagyboldogasszony- (ma Mátyás-) templom helyreállításán, munkatársa lett későbbi professzortársának, Hauszmann Alajosnak.
1882-ben már a Műegyetem tanára, s teremti meg oktató és tervező munkájával a „kint és a bent” harmóniáját. Hallgatói előtt születtek a megálmodott tervekből épületei. A korabeli templomépítészet legnagyobbja volt. Ezt jelzi a debreceni református, a budapesti Nagy Ignác utcai unitárius templom, a budapesti fasori evangélikus templom és iskola.
Az egykori Fazekas téren (ma Szilágyi Dezső tér) 1894 és 1896 között tervei alapján felépült a református templom. A templom melletti díszkút – Berán Lajos alkotása – örökítette meg a mester emlékét.
A millenniumi városképet gazdagította a Duna-parton megépült, az általa tervezett Fővám téri vásárcsarnok, amely 10 400 négyzetméteres alapterületével a legnagyobb ilyen funkciójú épület volt Magyarországon. A vásárcsarnok összeköttetésben állt a Duna-parti akkori teherpályaudvarral, s a Dunán érkező áruk alagúton jutottak el a piactérre.
Czigler Győző halála után ő irányította 1905-től a Műegyetem építését. Ekkor épült a Ch, a K, az F épület, valamint a könyvtár. Az Országgyűlés jelentős pénzügyi keretet biztosított az építkezésekre. (Az akkoriban megépült Ferenc József híd építési költségének négyszeresét.)
Pecz Samu tervei alapján épült a Műegyetem könyvtára. Az épület külső megjelenése szakrális épületet idéz, belső terei egyértelműen jelenítik meg a könyvtár funkciót. Az olvasóterem hálóboltozatos befedése a mai látogatót is egy zseniális tervezőre emlékezteti. „Művészkezek alkotta mű”, fogalmazta az 1909-es átadáson Wartha Vince rektor, kinek munkásságáról e sorozatban már volt szó.
Pecz Samu utolsó terve az Országos Levéltár impozáns épülete a Bécsi kapu téren, amely már halála után, 1923-ra épült fel.
E gazdag életmű, egy tervező tanár munkásságát látva érzékelhetjük a 19. század végének városfejlesztő, máig ható eredményeit.•
