Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2014.11.13. 06:06

Sínre tett társaskocsi

„Van-e még nemzet, mely kocsin jár, s annyi időtől fogva, mint a Magyar?” (Gróf Széchenyi István: Dunai hajózás, 1835)

Útra kelni, meglátni, megismerni eddig ismeretlen országokat, városokat, embereket. E vágy, ki tudja, milyen távoli időkre nyúlik vissza? Már az ókori világ megépítette – és ez az igény napjainkig is tart – azokat az utakat, melyeken közlekedni lehetett és lehet.

1.jpg

De mivel? A futó időben változó eszközökkel közlekedtünk. Hol a szél vagy emberi erő mozgatta a járműveket, s a 19. század, a gőzerő felfedezésével és elterjedésével megváltoztatta a közlekedést is.

A síneken közlekedő eszközök könnyebb mozgatást, s ezzel együtt nagyobb terhek szállítását tették lehetővé. Ugyanis a síneken a járműveknek kisebb a gördülési ellenállásuk, mint a különböző minőségű utakon a kocsiknak. A vasútépítési tervek kezdetben nem csupán a gőzerőt vették figyelembe, hanem az ember régi segítőjét, a lovat is. A lóvasutak története szerves része a 19. század első negyedében induló vasúttörténetnek.

Pozsonyban – amely a reformkori országgyűlések színhelye is – tervezet készült a Pozsony–Nagyszombat között közlekedő lóvasút megépítésére. Külföldi lóvasutak tanulmányozása után, 1838. január 22-én megalakult a Pozsony–Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság. Pozsony városa az építkezéshez ingyen ajánlott fel telkeket, valamint vállalta közel 300 részvény megvásárlását. A Helytartó­tanács a tervet jóváhagyta, meg is kezdődött az építkezés, s a lóvasút első szakasza 1840. szeptember 27-én megnyílt.

Nagyszombatig a vasút építése lassan haladt, mert volt olyan település, melynek vezetői az „erkölcstelenséget és bűnt” hozó vasút megépítését nem támogatták. A nagyszombati végállomás ünnepélyes avatása 1846. június 1-jén volt. Így a tervezett kettőből hét esztendő lett, mire a teljes útvonal megépült. (Mint ismeretes, hamarosan, 1846. július 15-én megnyílt az ország első gőzüzemű vasútvonala Pest és Vác között.)

A Pozsony–Nagyszombat közötti lóvasút hossza 64,5 kilométer volt. Az építésnél figyelembe vették, hogy a pálya később gőzvontatásra is alkalmas legyen. A „lóvasút járművei” favázas kocsik voltak, amelyeket az abban az időben is közlekedő postakocsik mintájára készítettek el. Személyszállítás esetén óránként 16 kilométer volt az átlagsebesség, áruszállításnál ennek a fele. A megengedett terhelés személykocsiknál 1800, teherkocsiknál 60 000 kilogramm volt. Kétféle lótípus adta a vonóerőt. A személyvonatokat „könnyű lovak”, míg a teherszállítást „nehéz lovak” végezték. Kezdetben naponta két pár, a forgalom növekedésével aztán három pár szerelvény közlekedett. A lovakat a pihenőállomásokon váltották.

2.jpgA Pozsony–Nagyszombat vonalon közlekedő lóvasút a más országokban működőkhöz hasonlóan alig nevezhető gazdaságosnak. Erre utalhat Kossuth Lajos (1802–1894) Ne hagyjuk veszni az első vasutat című cikke is, amely a Pesti Hírlapban, 1841-ben jelent meg.

A Pozsony–Nagyszombat között működő lóvasút talán az 1867-es kiegyezést követő években élte fénykorát. Ebben az időben 20 személy- és 157 teherkocsival, s több mint 100 lóval bonyolították le a forgalmat. Ennek ellenére a társaság az eladás mellett döntött, emiatt a lóvasút Pozsony–Nagyszombat közötti szakasza 1872-ben megszűnt, majd 1873. május 1-jén megindult a gőzmozdonyos forgalom.

A reformkori városfejlődés, különösen Pesten és Budán, szinte kikövetelte a közlekedés fejlődését is, amelyhez javítani kellett az utak állapotán is. Az Életképek című lap egy 1846-os tudósítása jól jellemzi a korabeli pesti viszonyokat: „Milly szerencsés azon utcza, mellyben választópolgár vagy valami négy-öt tanácsbeli lakik (…) hol a kikövezéssel nem várnak addig, míg vagy egy fél légió ló és kocsi áldozatul esett a mélységes gödröknek, s egyenként felmerülő kődaraboknak.”

A városi közlekedés eszköze a hintó és a bérkocsi volt. Egy rendelet 1827-ben Pesten a bérkocsisok működését iparként ismerte el és engedélyezte. Még ebben az évben megépült egy sajátos közlekedési eszköz, a „lebegő vasút”, amely Pest és Kőbánya között közlekedett. A T betű formájú oszlopokon futó huzalon kosarak függtek, ezekbe rakták a szállítandó árut, a mozgatás pedig lovakkal történt. A „lebegő vasutat” 1828-ban felszámolták, faanyagát gróf Széchenyi István vette meg tűzifának.

Az 1820-as évek végén megjelent és igen gyorsan közkedvelt közlekedési eszköz lett Pesten és Budán a lóvontatású omnibusz, melyet a korabeli dalok is megörökítettek, így az Éjjel az omnibusz tetején… kezdetű.

3.jpgEgy 1851-ben kiadott rendelet szerint a kocsikat számozták: Pesten piros, Budán fehér számokkal. A kocsikon 10-15 férőhely volt. A főváros egyesülésekor 100 körül volt a Pesten, Budán, Óbudán közlekedő omnibuszok száma. Nem csupán a belvárosban közlekedtek, fokozatosan eljutottak a közkedvelt budai hegyekbe és a Városligetbe is.

4.jpgAz 1866-ban Pesten megnyílt lóvasút Európa nyolcadik ilyen vasútvonala volt. Már 1852-ben foglalkoztak Budán is lóvasút építésével, amely a Császárfürdő és Zugliget között közlekedett volna. Az első lóvasút azonban – amely a maga idejében korszerű közlekedési eszköz volt – a Széna tér (ma Kálvin tér) és Újpest között közlekedett. Az ünnepélyes megnyitóra 1866. július 30-án, a Deák téri evangélikus templom előtt került sor. A város vezetői öt feldíszített kocsira szálltak a meghívott vendégekkel, és 37 perc elteltével érkeztek meg az újpesti hajógyárhoz. Ott is méltó ünneplésben részesítették a pesti lóvasút megnyitását, majd este indultak vissza a Széna téri végállomásra. Hamarosan népszerű lett a lóvasút. Különböző állomásokon jegypénztárakat nyitottak, ugyanis előre váltott jeggyel lehetett a vasúton közlekedni.

5.jpgA városi fejlődés magával hozta a tömegközlekedés korszerűsítését. A lóvasút a Margitszigeten 1927-ig vitte utasait. Az omnibusz utolsó járata 1929. november 5-én gördült végig a mai Villányi úton.

6.jpgEgy romantikus korszak sajátos közlekedési eszköze volt a lóvasút. Emlékezni rá nem csupán nosztalgiázva lehet, hiszen része a magyar közlekedés történetének.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr476866987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.