„Az elődök dicsősége fény az utódok számára.” (Sallustius, Kr. e. 86–35)
Ha megkérdeznénk a különböző tudományágakban jártas személyeket arról, hogy mi a biotechnológia és mikortól ismerjük, nemigen kapnánk értékelhető választ, s főleg akkor, ha arra is rákérdeznénk, hogy e tudományterület felismerésében volt-e szerepük magyaroknak?
A biotechnológia élőlények segítségével végzett technológia a biokémia, mikrobiológia és a műszaki tudományok integrált felhasználásával. Mondhatjuk: interdiszciplináris alkalmazott tudomány, melynek felismerője 1918-ban, majd publikálója 1919-ben Ereky Károly (1878–1952) volt, aki a budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, utána az egyetem oktatója lett. Rövid időre politikai pályára lépett – közélelmezési miniszter lett a Friedrich-kormányban –, de ekkor is szakmai elkötelezettsége vezérelte. Jóllehet hamar visszavonult a politikai élettől, ám ezt a „keresztet” viselnie kellett élete utolsó szakaszában is.
Munkásságát 1945 után hosszú hallgatás övezte. 1989-ben egy angol tudós, Robert Bud talált rá Biotechnologie című könyvére. Talán neki köszönhető, hogy Ereky Károly biotechnológiai munkásságára felfigyelt a világ, szakkönyvek sora utalt tudományos eredményeire.
Ereky Károly 1896 és 1900 között a József Műegyetemen Entz Géza (1842–1919) biológus, zoológus tanítványa volt, az ő hatására kerülhetett a biotechnológia vonzásába, s lett a következő évtizedek tudóst és gyakorlati szakembert ötvöző elkötelezett munkása. Külföldi tanulmányutakról hazatérve aktív tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek.
A globális élelmiszer-termelés fejlesztésének egyik lehetséges ígéretes modellje az úgynevezett „Kettős Zöld Forradalom”. Ennek szilárd alappillére a körültekintően alkalmazott mezőgazdasági biotechnológia. Ereky Károly a biotechnológia és az élelmiszer-termelés kapcsolatát fogalmazta meg, és igyekezett a gyakorlatba is átültetni 1918–19-ben kiérlelt gondolatait.
Zöld plazmakonzerv programjának alapját a lucernából, vörösheréből speciálisan előállított pép képezte, amelyet a nagytétényi sertéshizlaldában próbált ki a gyakorlatban. E tárgykörből több szabadalma jelent meg.
Ereky Károly magyarországi megismertetésében meghatározó szerepe volt az elmúlt évtizedekben a Debreceni Egyetem professzorainak: Fári Miklósnak, Kralovánszky U. Pálnak és Popp Józsefnek. Ereky Károly munkásságát ma a Debreceni Tudományegyetem róla elnevezett doktori iskolája és az itt végzett hallgatók viszik tovább. Az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány, a VEAB Ipari Biotechnológiai Munkabizottsága 2015. november 18-án Veszprémben osztotta ki a Hátrányos Helyzetű Gyermekek Oktatásáért Alapítvány által meghirdetett Ereky Károly-díjat az alkalmazott biotechnológia témakörében készített diplomamunkákért.
Ma a biotechnológia új tudományággá fejlődött. Adódik a kérdés: beköszöntött a biotechnológia kora? Úgy tűnik, még sokat kell tennünk érte, hogy ez valóság legyen.•
