Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi
  • Jakab.gipsz: Mind két mérnökünk példakép, a maguk szakterületén. (2017.01.05. 22:44) A Kánya röpte
  • pityókabor sommelier: @zotyesz11: persze egyáltalán nincs kizárva, hogy jó párat taccsravágtak. (2016.11.06. 19:23) Mutasd, hova lőjek?
  • MIx: Az első postakocsis szolgáltatást Schédel Ferenc hozta létre. Fia Toldi (Schédel) Ferenc néven let... (2016.10.06. 09:08) Az első postamérnök

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (1) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (2) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (1) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2016.10.04. 06:06

Az első postamérnök

„A modern technika vívmányait hozzák a postamérnökök” (Kolossváry Endre 1901)

A régi korok embere is előszeretettel megosztotta gondolatait másokkal. Könnyű volt ezt megtenni a közvetlen környezetében, de mit tehetett vajon, ha távolba akart üzenni? Hírvivő kellett, aki szóban nem tudta pontosan visszaadni az üzenetet, így az írásban rögzített híreknek lett hitelük, azokat kellett eljuttatni a címzetthez.
Na de ki vigye el? Alkalmi lovas? S ha több küldemény volt? Idővel elindult a postakocsi váltott lovakkal. Mátyás király korában Budán már futárközpont működött. A török időkben ezek a járatok kénytelenek voltak elkerülni Pestet és Budát. Mária Terézia uralkodása alatt (1740–1780) Bécs és Buda között folyamatos volt a levelek szállítása. 1752. szeptember 18-án indult az első delizsánsz, amely már személyeket is szállított. Budán 1762-ben, Pesten 1787-ben nyílt meg az első postahivatal.0_delizsansz.png


A hírközlés fejlesztésében jelentős állomás volt 1850 novembere, amikor Bécs és Pest között üzembe helyezték a föld alatti vezetékekkel működő első távíróvonalat. 1867-től önálló lett a Magyar Posta, majd 1881. május 1-jén az egykori Fürdő utcában (ma József Attila utca) üzembe helyezték az első nyilvános távbeszélő állomást, s hat évvel később Baross Gábor miniszter (1848–1892) kezdeményezte a postaműszaki szolgálat megszervezését.
Az első postamérnökök sorából kiemelkedik – és máig maradandó érdemeket szerzett – Kolossváry Endre (1858–1938), aki a József Műegyetemen 1882-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét. Pályája a MÁV gépészeti főosztályán, a mozdonyszerkesztési osztályon indult. 1_kolossvary.png
Baross Gábor miniszter 1887-ben hirdette meg a postamérnöki állásokat. Így került Kolossváry Endre a postaszakosztály távíró és távbeszélő osztályára, és maradt hosszú évtizedeken át meghatározó egyénisége e területnek. Fő törekvése volt a Posta Távírda és Táv­beszélő Intézet műszaki szolgálatának megszervezése.
Ő lett 1891-ben a létesített Posta Kísérleti Állomás első vezetője (az intézmény 1954-ben kapta a Posta Kísérleti Intézet nevet).2_posta.png
Javaslatára 1908-ban rendezték meg a távíró és távbeszélő mérnökök első budapesti világkongresszusát, ahol tizenhárom nemzet postaigazgatósága képviseltette magát.
Kolossváry Endre munkásságának eredménye az ország első távírda és interurbán távbeszélő hálózatának kialakítása, tarifarendszerének kidolgozása, a helyi hálózat kiépítése, utcai telefonállomások üzembe helyezése, modern távbeszélő központok létesítése (fővonal-ikervonal kiépítése). Az ikervonalak a sokat beszélő ikertársaknak még az 1970-es években is sok bosszúságot okoztak.3_tarifa.png
Kolossváry Endre műegyetemi magántanárként fontosnak tartotta a szakterület mérnökképzését. A Posta Kísérleti Intézet – amely 1912-ben költözött Gyáli úti telephelyére – falai között számos tudományos eredmény született. Talán kevesen tudják, hogy itt dolgozott a később Nobel-díjas Békésy György (1899–1972) fizikus, aki az 1930-as években és az 1940-es évek első felében teremakusztikai beszéd- és halláskutatásokat folytatott. A Magyar Rádió stúdióinak akusztikai tervezését is itt végezte.
Kolossváry Endre vezetőként is tevékeny közreműködő volt a megtervezett berendezések gyakorlati megvalósításában (Csepeli Szikratávíró, lakihegyi nagyadó stb.).
1938-ban közlekedési baleset áldozata lett. Nevét egykor utca őrizte Balatonlellén, szellemi öröksége pedig ránk maradt minden postamérnök munkájában.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr9911763051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

MIx 2016.10.06. 09:08:40

Az első postakocsis szolgáltatást Schédel Ferenc hozta létre. Fia Toldi (Schédel) Ferenc néven lett az egyik legkiválóbb magyar értelmiségi.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu