Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • wmiki: Végre egy oltás, aminek nincs mellékhatása. Ez nem is kötelező... :( (2017.07.01. 07:48) A porral oltás úttörője
  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2016.11.04. 05:26

Mutasd, hova lőjek?

Gamma–Juhász lőelemképző – ha ezt elolvassuk (és éppen nem egy hatvanas évekbeli sci-fiben olvassuk), biztosak lehetünk benne, hogy hadiipari fejlesztéssel van dolgunk. Méghozzá talán a legsikeresebb magyar hadiipari szerkezettel.
2_regen.png

A név első felét egyszerű dekódolni: a Gamma Műszaki Részvénytársaság 1920 tavaszán alakult meg Budapesten, és a görög betű azóta is szerepel utódainak nevében (most éppen Gamma Műszaki Zrt.).
3_gamma.png1_juhasz-istvan.pngJuhász pedig egy kassai testvérpár, István és Zoltán vezetékneve, akik 1921-ben vették kézbe a cég irányítását – Zoltán inkább az üzleti ügyeket intézte, István pedig mérnök, feltaláló volt, így az ő nevét őrzi a hadiipari kütyü.
És hogy mi a lőelemképző? Olyan analóg – részben elektromechanikus, de főleg mechanikus alkatrészekből felépített – számítógép, amire nagyon nagy kereslet volt az első világháború után. A „Nagy Háború” utolsó éveiben megszokottá vált a légi hadviselés, és ezzel felmerült az igény a hatékony földi légvédelemre. A magasból gyilkoló repülőknek viszont helyzeti előnyük volt a magasság és a sebességük miatt. Bár légvédelmi ágyúk már akkor ott dörögtek Európa hadszínterein, nehéz volt velük pontosan célozni. Hogyan lehetne egzaktul kiszámolni, hogy az ég melyik pontjára kell lőni? – az első világháború után ez volt a sok millió koronás kérdés, ami a kontinens nagyhatalmait foglalkoztatta. A választ pedig a Gamma–Juhász lőelemképző adta meg.

4_29m.pngJuhász Istvánt 1926-ban kezdte foglalkoztatni a találmány gondolata, és a harmincas évek elejére készítette el az első darabokat (a fejlesztésben Juhász több mérnök beosztottja is részt vett). A lőelemképző szeme egy optikai műszer volt, amely folyamatosan követte a cél mozgását. E mozgás alapján egy mérőgörgővel ellátott finommechanikai szerkezet gyakorlatilag kicsinyítve lemásolta a célba vett repülő pályáját, és meg tudta határozni annak sebességét és irányát. Ezek alapján viszont csak akkor lehetett volna kiszámolni, hova érdemes lőni, ha nem lett volna légellenállás. A légvédelmi ágyúk lövedékei azonban íves ballisztikai pályát írnak le, és ez tovább bonyolította a lőelemképző felépítését. Az ágyúkkal rengeteg próbalövést végeztek különféle beállításokkal, és az így mért adatokat lőtáblázatokba írták. Juhász és kollégái e táblázatok értékeit három, úgynevezett ballisztikai testre vitték fel. Ezek torz hengerek voltak, felületükön összesen több tízezer próbalövés adatával. A ballisztikai testekről a mérőgörgős mechanika mozgása alapján kis tapintókarok „olvasták le” a helyzethez leginkább passzoló próbalövés adatait. Ezeket a lőelemeket aztán egy villamos szervorendszer alakította át olyan jellé, melyet a légvédelmi löveg beállításakor használtak. A gépezet egyszerre négy ágyút is képes volt vezérelni, a célpont 6500 méteres magasságáig és 8650 méteres távolságáig volt hitelesítve.5_ma.png

A magyar konstrukcióra külföldön is felfigyeltek, miután 1932-ben, egy svédországi légvédelmi bemutatón zajos sikert aratott. Svájctól Kínáig tucatnyi ország rendelt a Juhász-féle lőelemképzőből. Hadszíntéren először a harmincas évek végén, a japán–kínai háborúban alkalmazták, de a második világháború elején is jól szolgált, a magyar hadseregben is.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr611924009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

csentecsa 2016.11.05. 10:27:38

Ha jól tudom Bay Zoltánék ígéretes kutatásokat folytattak egy hazai fejlesztésű radar ügyében (sas?), de a német megszállást követően felfüggesztették a munkát..

McKinney 2016.11.05. 15:34:31

Az íves pálya a gravitáció miatt van, az ív asszimetriája van a légellenállás miatt.

David Bowman 2016.11.05. 16:47:33

@csentecsa: Radaralkatrészeket szállított az Egyesült Izzó a németeknek, cserébe radarokat kaptunk (volna).

David Bowman 2016.11.05. 16:49:06

Mire ideértek az oroszok, elavult. Egy ismerősöm ezzel dolgozott. Mire megvoltak a lőelemek, a repülő eltünt a láthatáron.

Peti nevet · http://petinevet.blog.hu 2016.11.05. 17:39:22

Már maga a szó, "lőelemképző" is egzotikusan hangzik. Annak ellenére, hogy összetett szó. Olyan, mintha egy meséből lenne elővéve.

cziczoma 2016.11.05. 17:46:22

Volt abban az időben a tábori tüzérségnek is világszínvonalú lőelemképzője szintén a Gammától, ezt egy ideig lehetett látni a várpalotai tüzér múzeumban. Volt olyan tüzérségi megfigyelő műszer, aminek a mozgó tükrös technikai megoldását az emelkedési szög mérésére a 70-es évek orosz lézer távmérőinél láttuk viszont. Mindezt azért írtam, hogy elmondjam, a háború után ránk kényszerített orosz haditechnika visszalépés volt a második világháborús magyar haditechnikai kultúrához képest.

Gery87 2016.11.05. 20:49:43

Milyen gyorsan működött, dolgozta fel az adatokat?
harckocsiba, telepített ágyúba nem lehetett beépíteni hogy mozgó célpontra is tudjanak lőni?

Nyílméregrépa 2016.11.05. 22:55:07

"Hogyan le­hetne egzaktul kiszámolni, hogy az ég melyik pontjára kell lőni? " - du ju szpík hunglish???

Várj, segítek. Helyesen így kellett volna írni: "Hogyan lehetne pontosan kiszámolni..."

Nincs mit.

wasserkopf 2016.11.05. 23:53:34

@cziczoma: Ez akkora butaság, hogy a fal adja a másikat.... A múlt század 40-es éveinek elejétől a hetvenes évek végéig egyedül a Szovjetúnió volt képes akár extrém körülmények közt is tömeggyártásban olcsón-gyorsan előállítható haditechnikát készíteni, amit kevés tanulás után bárki, akár extrém körülmények közt is tudott kezelni/használni. B.aszod, Szibériában a puszta ég alatt gyártották a haditechnikát, amit aztán +60 és -50 fok közt bárhol be lehetett vetni, az orosz hómezőktől a trópusi dzsungelekig a sivatagon át, és az orosz muzsiktól a beduin kecskepásztorig bárkit meg lehetett tanítani a kezelésére.... kb. egy hét alatt.
Keress utána a guglin, hogy a németek hány darab tigris/párduc hkt gyártottak, és az oroszok mennyi t34-t. És többek közt a szerinted már a II. vh-ban elavult haditechnikával (többek közt) megnyerték a II. vht-t.... Döntetlenre hoztak ki egy koreai háborút, és legyőzte a szar technikájuk Vietnamban az USA hadseregét is..... Elsők voltak az űrtechnikában, ésatöbbi.... A magyar haditechnikai "kultúra" ... hmmmmm... hagyjál már lógva.... lóvontatású tüzérség és az "országos jármű".... Az nem haditechnika, ami a tervezőasztalon avul el, vagy el sem jut a (tömeg)gyártásig.... mert nincs nyersanyag, nincs gyártókapacitás (technológia) ésatöbbi. Az csak álom.

pityókabor sommelier 2016.11.06. 09:26:06

@wasserkopf: na ja, ez (különösen a könnyen tanulható kezelés) pompásan meg is mutatkozott az arab-izraeli háborúkban

zotyesz11 2016.11.06. 19:11:51

@pityókabor sommelier: Hát speciel ezért használják a T-55-öst a dzsihádisták is és többek közt ezért nem használják a zsákmányolt M1 Abramseket. Valamint vélhetőleg ezért vesztettek el sokáig annyi Abramst az iraki kormányerők. Egyszerűen szarul használták őket.

pityókabor sommelier 2016.11.06. 19:21:24

@zotyesz11: Nem HMWVE-re gondolsz véletlenül? Én legalábbis egyetlen hírt vagy képet sem láttam daesh által zsákmányolt Abramsról, pedig biztos nem hagytak volna ki egy ekkora kommunikációs ziccert.

pityókabor sommelier 2016.11.06. 19:23:46

@zotyesz11: persze egyáltalán nincs kizárva, hogy jó párat taccsravágtak.