Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • wmiki: Végre egy oltás, aminek nincs mellékhatása. Ez nem is kötelező... :( (2017.07.01. 07:48) A porral oltás úttörője
  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.01.03. 05:27

A Kánya röpte

Rubik Ernő neve hallatán a legtöbb embernek a bűvös kocka feltalálója jut eszébe, pedig az édesapja, idősebb Rubik Ernő is nagyszerű konstruktőr volt. A harmincas évek közepétől kezdve több mint két tucat vitorlázógépet és öt motoros repülőt tervezett, mondhatni a magyar vitorlázórepülés egyik motorja (illetve vontatója) volt.1_prototipus.png

Rubik a Váci Piarista Gimnázium elődjében végezte középiskolai tanulmányait, majd a Műegyetem Gépészmérnöki Karára nyert felvételt. 1929-ben itt ismerkedett meg az egyetemi sportrepülő egyesülettel, ahol addigra már több gépet is építettek. A fiatal hallgató rögtön fejest ugrott az egyesület munkájába; hat évig dolgozott ott, többek között Bánhidi Antal legendás gépén, a Gerlén, de az egyetem vitorlázó szakkörét is ő szervezte meg. Már pilótavizsgákkal a háta mögött diplomázott le, majd kollégájával, Mitter Lajossal 1936-ban megalapította az Aero-Ever Kft. vitorlázógépgyárat Esztergomban, aminek vezetője is lett. A cégnek jól ment, három év múlva már fővárosi tervezőirodát nyitott, és hamarosan több mint évi 150 repülőt gyártott. Rubik Ernő ekkor tervezte repülői jelentős részét, aztán jött a második világháború, és 1944-ben hadigyártásra fogták az üzemet. A szövetségesek később lebombázták a gyárat, öt év múlva pedig az államosítás elérte az Aero-Evert is. Ezekben a zűrzavaros években készült Rubik egyik motoros gépe, az R–18 Kánya.2_kanya.png
A gép ötlete már 1943-ban felmerült, Rubik egy könnyű motoros repülőt akart tervezni, amely futárgépként is szolgálhat, de vitorlázórepülők vontatására is lehetne használni. A mérnök a német Fieseler repülőgépgyár 1936-ban debütált gépét, a Fi–156 Storchot vette alapul, és talán már ekkor eszébe juthatott a madárnév (a Storch németül gólyát jelent). A készülő gép az elődnél kisebb volt – 8,3 méter törzshosszal, 11,6 méter fesztávolsággal –, de annak örökölte egyik fontos tulajdonságát: rövid úton képes volt fel-, illetve leszállni (ezt a konstrukció is támogatta orrsegédszárnnyal és réselt fékszárnyakkal). Az építést a háború félbeszakította, ezért Rubik csak 1946-ban tudta folytatni a munkát. A prototípus két évvel később készült el, az eredeti terven azonban változtatni kellett: a mérnök ugyanis egy angol motort szeretett volna beépíteni a gépbe, de a formálódó szovjet blokkban ez nem volt már lehetséges. Így végül a Kányába egy 130 lóerős csehszlovák Walter-Major I. motor került, amely egy kétágú fa légcsavart forgatott.3_pilotak.png
Az egyik próbarepülésen a valamivel több mint féltonnás gép megsérült, majd a kisebb módosításokkal készült második Kánya is így járt, a harmadik verziónál ezért nagyobb változtatásokat eszközöltek. Mindenekelőtt kicserélték a motort – egy M–11D csillagmotor került a repülőbe –, és a későbbi változatokban a háromüléses gépet kétülésessé alakították (a harmadik ülés helyére benzintartály került). Az így kapott verzió üzembiztos és megbízható volt, jó repülési tulajdonságai okán szakmai körökben is sikert aratott, és az ötvenes évektől évtizedekig használták vitorlázógépek vontatására. Karrierje máig ível: a Goldtimer Alapítvány 2012-ben felújította és repülőképes állapotba hozta a HA-RUF lajstromjelű példányt, amelyet 1953-ban gyártottak. A budaörsi reptéren ma is megcsodálható, és egy Kányát a közlekedési múzeum is őriz.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr8712090947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Normális 2017.01.05. 01:14:26

Hát, nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem mindenképp hamarabb jut eszembe az, hogy:
Tücsök-Vöcsök-Pilis-Cimbora-Koma-Móka-Futár-Június 18-Góbé-Kópé-Esztergom-Pinty-Kánya, meg Aero Ever
mintsem az, hogy "Bűvöskocka".

Igaz, engem sose érdekelt a médiacirkusz, lett légyen az akár világméretű.
Sose mondanám azt, hogy: "Rubik Ernőnek volt ám egy papája is...
hanem inkább azt, hogy "Rubik Ernőnek van egy fia is" (akit nem kell szégyellnie, amúgy. :) )

Pirx pilóta · http://late-modern.blogspot.hu/ 2017.01.05. 15:05:12

@Normális: és a Gébics meg a Mokány...? :)
amúgy annak a viszonylag szűk körnek, aki kapcsolódik a repülés világához, nyilván id. Rubik Ernő egy idol, de azért lássuk be, ifj. Rubik Ernő teljesen más léptékben vált híressé, és nem csak a "médiafelhajtásnak" köszönhetően...

Jakab.gipsz 2017.01.05. 22:44:47

Mind két mérnökünk példakép, a maguk szakterületén.