Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • wmiki: Végre egy oltás, aminek nincs mellékhatása. Ez nem is kötelező... :( (2017.07.01. 07:48) A porral oltás úttörője
  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.02.06. 05:44

A tokba zárt flopi

A tudománytörténet tele van olyan feltalálókkal, akik nem gazdagodtak meg a találmányukból, noha az egész világ használta azt. Jánosi Marcell története is ilyen: nélküle nem lett volna 3,5 colos flopilemez, ami a nyolcvanas és kilencvenes években a személyi számítógépek egyik legelterjedtebb adathordozója volt. A szocialista vezetés nem engedte, hogy a mérnök részesüljön a sikerből.janosi_marcelll.png


Jánosi 1931-ben született Budapesten, és egész életét a fővárosban élte le. Gyerekkorától érdekelték a gépek és a tervezés, így természetes volt, hogy a gimnázium után a Műegyetemre ment. Ott végzett 1954-ben a Gépészmérnöki Karon, de akkor már évek óta dolgozott az iskola mellett. 1950-ig több szakmát is kitanult, tudta, mit csinál egy hegesztő vagy egy marós. Első alkalmazott találmányát, egy lágyvas-tárcsás darabológépet 18 évesen alkotta meg. Miután lediplomázott, néhány évet a Telefongyárban, illetve a Kohó- és Gépipari Minisztérium Híradástechnikai Igazgatóságán töltött, majd 1957-ben a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) főtechnológusa, később főkonstruktőre lett.

A BRG-ben kezdett el rögzítéstechnikával foglalkozni, részt vett egyebek között az egyik első modern hobbimagnó, a Calypso megtervezésében, amelyből több mint százezret gyártottak – nyugati piacra is. A hetvenes években már a számítástechnika izgatta a fantáziáját, a magnószalagok ekkorra adathordozóvá lényegültek. Jánosi tervezett kazettás adatrögzítőt is, de legnagyobb hatása az MCD mikroflopinak volt. Ezt 1974-ben alkotta meg, amikor a világ már használt hajlékony mágneslemezeket, méghozzá az IBM által bevezetett bumfordi, 8 hüvelykes flopikat. A magyar mérnök rögtön kétféleképpen tökéletesítette a 8 colos óriást: 3 hüvelykesre csökkentette a lemez méretét úgy, hogy a kapacitása szinte ugyanaz maradt (a 8 colos formátum ekkor 175–250 kilobájtot tudott tárolni, az MCD 200-at), illetve a sérülékeny hajlékonylemezt bezárta egy merev műanyag tokba, és szilárd magot tett a lemez közepére. A továbbfejlesztésekkel elérte, hogy a flopi és a hozzá tartozó meghajtó mérete jelentősen csökkent, ráadásul a megoldás adatbiztonsági szempontból is jobb volt.mcd-1_meghajto.png
A találmány azonban nem illett bele a szovjet blokk egységes számítástechnikai rendszert használó elképzeléseibe. Hiába ment híre az MCD-nek és hiába kilincseltek sorra a BRG-nél nyugati és japán cégek képviselői, a korabeli politika – Jánosi szavaival élve – „elgáncsolta, megtiltotta” a találmány terjesztését. A Commodore cég vezetőjének, Jack Tramielnek is dolgavégezetlenül kellett távoznia, amikor 1981-ben Budapestre látogatott, kifejezetten azért, hogy Jánosival találkozzon – a mérnök főnöke ezt nem tette lehetővé. A találmányból alig pár ezer készült, majd amikor a nyolcvanas évek elejére a nemzetközi szabadalmi oltalom is lejárt (az állam nem újította meg), egyszerre több japán cég is elkezdett 3 hüvelykes flopit gyártani. A Sony, némi módosítással, 3,5 colos lemezzel állt elő, és végül ez nyerte meg az akkori lemezformátum-háborút.
haromcolos_flopi.png Jánosi 2011-ben bekövetkezett halála előtt többször nyilatkozta, hogy a japán cég hivatalosan is elismerte: lemezének alapja az MCD mikroflopi volt.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr3612179650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lucifer Morningstar 2017.02.06. 18:05:02

"ráadásul a megoldás adatbiztonsági szempontból is jobb volt."

Egy párhuzamos univerzumban ez biztos így történt, ebben amiben élünk, az egynégyes flopin az adatszállítás úgy nézett ki, hogy lemezen ugyanaz az anyag 2-3 külön könyvtárban, és még 2-3 lemezen ugyanez. Néhányszor eljátszotta nyomda, hogy nem tudta olvasni, utána már készültem.
Okostrolloknak üzenném, több gépem volt, cseréltem a meghajtót is többször és nem a legolcsóbb lemezt használtam, szóval nyasgem, nem volt meglepő az sem, ha format és írás után már saját magát nem olvasta vissza.
A méretcsökkenés sajnos ezzel járt, a nagy lemezeim talán a mai napig hiba nélkül visszaolvashatók.

Sausage 2017.02.07. 09:01:17

@Lucifer Morningstar: Pedig tenyleg csak azt tudom mondani, hogy ott mas bajok voltak.A 90-es evekben 3.5 inchesre kiirt jatekaim 99%-a a mai napig mukodik egy Amiga 500 lemezmeghajtojaval olvasva.

Lucifer Morningstar 2017.02.07. 11:25:50

@Sausage:

Nekem is van olyan ami még olvasható, de a környezetemben sokaknak volt ugyanez a problémája. Nem egy telepítőgarnitúrám volt amiről fel lett telepítve a program, lemez feltéve a könyvespolcra, 1 év múlva már nem lehetett róla telepíteni mert tele volt hibával, és újabb üzenet a trolloknak, nem volt mellette sem hangszóró, sem mágnes.

Barbaarb 2017.02.07. 12:36:58

Az én tapasztalatom is az, hogy sokkal megbízhatatlanabb volt, mint az 5,25-ös (jól emlékszem ennek méretére?). Ettől függetlenül biztosan működne még most is sok közülük, de komoly adatok esetén a 95%-os megbízhatóság is nagyon kevés.
Emlékszem a fontos lemezeket a villamoson csak antimágneses zacskóban mertem vinni, úgy nem hibásodtak meg, de hogy emiatt-e, abban nem vagyok biztos.

ben2 2017.02.07. 17:24:21

@Lucifer Morningstar:

A cikkben az IBM 8"-os floppyjáról beszélnek, 1974-ben az volt az ipari szabvány. Ahhoz képest az MDC mérföldekkel előrébb volt adatbiztonságban.

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2017.02.07. 21:22:34

@Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobban képes volt magát karbantartani szerintem.

Arra mondjuk kíváncsi vagyok, hogy a NEC-szabadalmas 3,5" 2TD (vagyis triple density) floppylemezek (a NEC PC88-VA3 számítógéphez) hogy tartották (és meddig) az adatokat. Ugyanis a formázott méretük hivatalosan (tehát gyári adatok, nem third-party) 9,3 MB volt :)