Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • wmiki: Végre egy oltás, aminek nincs mellékhatása. Ez nem is kötelező... :( (2017.07.01. 07:48) A porral oltás úttörője
  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.03.03. 05:22

A zeppelin igazi feltalálója

Ha azt mondjuk, léghajó, legtöbbünknek az a merev szerkezetes jármű ugrik be, amit Ferdinand von Zeppelin tervezett, és aminek névadója is lett – hiszen a jól ismert lebegő óriásszivar zeppelinként köznevesült. Talán csak egy szerencsétlen haláleseten múlt, hogy nem schwarz lett a léghajó neve.zeppelin-repules.png

Schwarz Dávid 1850-ben született Keszthelyen, ahol hamar árvaságra jutott. Később kereskedőinas, majd fakereskedő lett, és Zágrábban telepedett le. Sokat foglalkoztatta a gondolat, hogy magasan fekvő helyekről hogyan lehetne kitermelni a fát, és érdeklődése egyre inkább a repülő járművek tervezése felé fordult – annyira, hogy erre az álmára később a vállalkozását is feltette, és sok munkával összehozott fakereskedése tönkrement.schwarz_david_belyeg.png
Schwarz az 1880-as évek elején kezdett komolyan dolgozni egy saját fejlesztésű léghajón. Ballonszövetes léghajók már korábban is léteztek, azonban kiszámíthatatlannak bizonyultak. A magyar mérnök kormányozhatóbb, strapabíróbb szerkezetet álmodott: egy fémvázat, amelyet vékony alumíniumréteg borított. A feltaláló először a monarchia hadügyminisztériumát kereste meg az ötlettel, ott azonban elutasították. Az orosz bécsi katonai attasénak viszont megtetszett az elgondolás, és kijárta, hogy a mérnök Szentpéterváron megépíthesse első léghajóját. Schwarz két évet kapott a feladatra, de nem tudta teljesíteni; a léghajó ugyan 1894 nyarára megépült, ám konstrukciós hibák miatt nem tudott felszállni.

Schwarz ekkor Berlinbe utazott Carl Berghez, aki már az oroszoknál is segített neki. Akkoriban az alumínium megmunkálásához kevesen értettek (az első alumíniumtömböt csak az 1855-ös világkiállításon mutatták be), Bergnek viszont volt tapasztalata és feldolgozóüzeme, ráadásul megbízást is szerzett a porosz kormánytól – épülhetett az újabb léghajó. 1896 őszére el is készült: 38 méter hosszú, 12 méter széles, hengeres testű, 3560 kilós monstrum volt; egy embert és 130 kilogramm terhet tudott szállítani. Csak a 16 lóerős Daimler-motor volt fél tonna, ami a négy, egyenként kétméteres légcsavart meghajtotta – az egyiket lehetett mozgatni is, így lehetett kormányozni a járművet.

Az első próbarepülés 1896 októberében nem sikerült, mert nem volt megfelelő a gáz, amellyel a 3605 köbméteres alumíniumtörzs 12 rekeszét feltöltötték. Következő évre tervezték az újabb kísérletet, és januárban meg is érkezett a repüléshez szükséges hidrogéngáz. Schwarz azonban nem láthatta szállni a találmányát – 1897. január 13-án Bécsben, szívelégtelenségben meghalt.
Az álmát felesége teljesítette be, aki tovább szervezte a léghajó szűzrepülését, amire végül 1897. november 3-án került sor.
schwarz-leghajo.pngA megtermett alumíniumhenger méltóságteljesen emelkedett 460 méteres magasságba. Akkor egy hajtószíj leesett a helyéről, a pilóta pedig erre reagálva elkezdte kiereszteni a gázt. A kényszerleszállásban a léghajó alaposan megsérült (a pilóta kis magasságon kiugrott belőle), de így is bebizonyosodott, hogy a merev szerkezetes, kormányozható jármű működik.

A próbát Zeppelin gróf is látta, és hamarosan megegyezett Schwarz özvegyével: 15 ezer márkát fizetett neki a férje terveiért és szabadalmaiért. Aztán elkezdte tökéletesíteni a találmányt, és 1900 júliusában felszállt az első – immár – zeppelin, Schwarz Dávid neve pedig feledésbe merült.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr7612307151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Duplaxiii 2017.03.04. 10:12:15

Te ezt szándékosan írtad így?
A címmel ütöd a történetet.
A zeppelin igazi feltalálója == Ferdinand von Zeppelin!!!!
Te is írod, hogy AZT a léghajót Zeppelin tervezte és építette.
Azaz Ő a feltalálója.
Ezzel nem érdemes vitatkozni, mert hamar sotoba maradsz.
Ja hogy Te a LÉGHAJÓRÓL beszélsz?
Akkor miért nem azt írtad a címbe?
A léghajó feltalálója nem Ferdinand von Zeppelin, tehát erről sincs mit beszélni.
Szóval, van egy remek műszkai-történelmi téma, azt össze is foglalod, majd odaszarsz az asztal sarkára?
Higgyem, hogy tudatlanságból vagy tételezzem fel a bulvárcélzatot?