Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi
  • Jakab.gipsz: Mind két mérnökünk példakép, a maguk szakterületén. (2017.01.05. 22:44) A Kánya röpte

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.04.03. 05:13

A legpusztítóbb fegyver

A történelem viharai és szűkös itthoni lehetőségeik miatt a magyar feltalálók közül igen sokan külföldön tudtak csak érvényesülni. A legjobb példa erre Teller Ede, aki az Egyesült Államokon kívül nem sok országban hozhatta volna létre félelmetes találmányát, a hidrogénbombát.1_teller_ede_utlevel.png

Teller 1908-ban született budapesti zsidó családban, és bár 1935-ben emigrált az Egyesült Államokba, 2003-ban bekövetkezett haláláig magyarnak vallotta magát. Teller kollégájával, George Gamowval 1938-ban dolgozta ki a termonukleáris fúzió teóriá­ját, a hidrogénbomba elméleti alapját. Hirosima és Nagaszaki tragédiája tudóstársai többségét elborzasztotta, a magyar fizikus azonban a hidegháborúban évekig tervezett még újabb és pusztítóbb bombákat, 1952-től az ő javaslatára létrehozott Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium vezetőjeként.
A két japán városra ledobott bomba fissziós volt, vagyis pusztító energiájukat nehéz atommagok hasadásából nyerték. Az említett elméletéből ismert volt, hogy egy fordított irányú magfizikai folyamat – azaz két atommag egyesülése egy nehezebb atommaggá – szintén irdatlan energia felszabadulásával járna. Egy erre épülő termonukleáris bomba konstruálása főleg azért kaphatott zöld utat a tengerentúlon, mert közben a szovjetek is elkezdtek tömegpusztító nukleáris bombákon dolgozni, de a projekt érdekében Teller is személyesen közbenjárt politikusoknál.2_teller_ede_vezeto.png

A magfúzió a természetben is létező je­lenség, de nem a Földön, hanem csillagok közepében, mert igen nagy nyomás és hőmérséklet szükséges az atomok ilyen jellegű átalakulásához. A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az volt, hogy ezeket a feltételeket mesterségesen létrehozzák. Teller Stanislaw Ulammal dolgozta ki ezt a gyakorlatban, kitalálva a Teller–Ulam-tükör nevű elrendezést. A hidrogénbomba deto­nációja egy hagyományos atombomba berobbanásával indul, ami gyakorlatilag gyutacsként szolgál. Tellerék kiszámolták, hogy ezt az indítóbombát egy nehézfémből készült, ellipszoid alakú tükör egyik fókuszpontjába célszerű helyezni, mert akkor a robbanáskor keletkező röntgensugárzást a tükör a másik fókuszpontjába koncentrálja – ahol a fúziós mag található. Ez a kon­figuráció a sugárzás mellett a gyutacsbomba lökéshullámát és elszabaduló neutronjait is felhasználva lehetővé tette, hogy a fúziós reakció beinduljon. A bomba neve a fúziós mag anyaga miatt kapta a „hidrogén-” előtagot, ugyanis Tellerék nehézhidrogént (deutériumot és tríciumot) használtak, később pedig lítium-deuteridet.3_ivy_mike.png

Az első teljes értékű hidrogénbomba 1952. november 1-jén robbant. Az Ivy Mike kódnevű fegyver eltüntetett egy fél szigetet a Csendes-óceánon, robbanóereje 10 megatonna volt – ötszázszor nagyobb, mint a Nagaszakira dobott bombáé. Egy évre rá az oroszok is felzárkóztak, a fegyverkezés csúcspontja pedig az 1961 októberében robbant szovjet Cár-bomba volt – az 50 megatonnás eszköz volt a legnagyobb hatóerejű nukleáris fegyver.
4_ivy_mike_gomba.pngEzután a hidrogénbombák fejlesztése már a kisebb és pontosabb bombák készítéséről szólt, majd 1968-ban a nagyhatalmak aláírták az atomsorompó-egyezményt. Tellerék találmánya paradox módon hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hidegháború hideg maradt – ezeket a bombákat ugyanis senki nem merte élesben bevetni, puszta létezésük is elrettentő erejű volt. A termonukleáris fúzióval foglalkozó kutatások napjainkban leginkább békés célúak: a fúziós erőművektől azt remélik, hosszabb távon megoldják az emberiség energiagondjait.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr9812390723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.04.03. 16:32:48

Az első lítiumdeuterides hidrogén bomba nagy gondot is okozott, mert robbanása sokkal nagyobb volt mint előzőleg kiszámolták.
Ugyanis a Li6 + n = He + T reakcióval számoltak, azonban olyan dúsítású lítiumot használtak, aminek 60 százaléka még Li7 volt.
Azonban a T+D = He + n reakció 17,3 MeV-es neutronja a Li7 + n = He + T + n reakciót ad, ami sokszorozza a neutront. Egy neutronból kettő lesz, hiszen még hozzá jön a T+D=He+ n reakció neutronja.
Emiatt az első lítiumdeuterides "száraz" hidrogénbomba - a Castle Bravo - sokkal nagyobb robbanást produkált mint várták.

hu.wikipedia.org/wiki/Castle_Bravo

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2017.04.03. 17:23:16

Tellert sokat kritizálták, hogy a nukleáris fegyverkezét támogatja.
Ő maga eléggé hitt is ebben: az elmélete szerint akkor járunk jól a nukleáris fegyverek korában, ha mindenkinek jó sok van. Ekkor egy atomháború megnyerhetetlenné válik, és ez a záloga, hogy senki NEM akar ilyet elindítani.

Nevezhetjük ezt paradox logikának, de végülis működött (mégha párszor közel is jártunk a csődhöz).
Kérdés persze, hogy az alternatívák miként teljesítettek volna...

Jakab.gipsz 2017.04.03. 17:31:08

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Ok rendben, néha okosakat is jó tőled hallani. Persze ennek az ügynek van egy sokkal komolyabb folyamodványa, ha figyelembe veszed, vennéd a "rejtélyes egy idejűség hatását is".

Jakab.gipsz 2017.04.03. 17:46:09

@Papírzsepi:
Csakhogy a pszicho és szociopaták nem feltétlenül gondolkodnak úgy mint Teller Ede.

Ma pedig amikor, már majd nem minden hülyének van atom és egyéb bombája, egy elhülyített világba, nem igazán hat meg senkit sem Teller bölcselete.

Duplaxiii 2017.04.03. 18:09:57

Remek poszt, de azért nem a legpusztítóbb!
A korszerű biológiai és vegyi fegyverek sokkal pusztítóbbak.
És ott gyűjtik, fejlesztik azokat a titkos laborokban...

toportyánféreg 2017.04.03. 23:24:45

nem volt aláírva az útlevele