Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi
  • Jakab.gipsz: Mind két mérnökünk példakép, a maguk szakterületén. (2017.01.05. 22:44) A Kánya röpte

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.05.04. 05:14

Akik fel­tuningolták az izzót

A technikatörténet sok magyar feltalálót tart számon, akik külföldön tudták csak megcsinálni a szerencséjüket. Azért a for­dí­tottja is előfordult. A Szlavóniában született Franjo Hanaman és a brémai Alexander Just például Hanaman Ferenc és Just Sándor néven, magyar állampolgárként gondolt ki egy ma is használt világítástechnikai felfedezést.1_hanaman-just-small.png

Just és Hanaman a bécsi Műszaki Egyetemen találkozott a 19. század végén, ahol mindketten vegyészmérnöknek tanultak. Akkortájt szakmájuk egyik izgalmas kérdése volt a villanykörte – tudományosabban: izzó – tökéletesítése. Edison ugyan már 1879-ben bejegyeztette a szénszálas izzó szabadalmát, és a találmányból egyre jobb változatok készültek, mégis további csiszolásra szorult. Edison izzója ugyanis gyér fényt adott, és sokat fogyasztott, ennek oka pedig a szénszál volt – mint azt Just és Hanaman felismerte. A két fiatal a bécsi Schneider és Társa cégnél kezdte meg kutatásait, a szál anyagául több fémet is kipróbáltak, a titántól az uránon át a molibdénig. Végül ez utóbbit, illetve a volfrámot találták további kísérletezésekre alkalmasnak.
2_izzok.pngSchneiderék viszont nem voltak elégedettek az eredménnyel, és a Siemens vállalat elődje, a Siemens & Halske sem mutatott érdeklődést. A kedvezőtlen fejlemények miatt a pályakezdő mérnökök Budapesten próbáltak szerencsét, ahol az Egyesült Villamossági Rt. tárt karokkal fogadta őket. 1904. december 13-án a világon először szabadalmaztatták a volfrámszálas izzót, amit a részvénytársaság rögtön kizárólagos gyártási és forgalmazási jogokkal vett meg tőlük, és hamarosan még a nevét is megváltoztatta: Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. lett.
Justékat a cég alkalmazta, mert a tömeg­gyártáshoz további kísérletekre volt szükség. Első izzóikba körülményesen készítették a szálat: volfrámréteget vittek fel egy szénszálra, majd a szenet elégették. Ennek a módszernek komoly korlátai voltak, mindenekelőtt az, hogy az izzókat nem lehetett 30 volt feszültség felett üzemeltetni. A megoldás a szénszál teljes elhagyása volt: Hanaman és Just volfrámport kevert össze kötőanyaggal, és azt préselték szálformába. Ezzel már 220 volton is lehetett világítani, és a Tungsram néven hirdetett izzók nagy érdeklődést keltettek a modernizálódó Euró­pában.
3_tungsram-plakat.pngA teljes igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy végül egy gazdaságosabb, nem Justék által kiötölt gyártási technológia terjedt el a tömeggyártásban. Az amerikai William D. Coolidge 1908-ban húzással egy századmilliméter vastag volfrámszálat állított elő, és ennek szabadalmát 1912-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. is megvásárolta.4_tungsram-gyar.pngSajnos a két feltaláló már csak a partvonalról nézhette, hogyan válik világsikerré az, aminek az alapjait kigondolták. A feltalálók és a részvénytársaság viszonya megromlott – a licencdíjakon vesztek össze. Hanaman az első világháború után a frissen megalakult horvát államban telepedett le, és feladta vegyészmérnöki ambícióit. A zágrábi műegyetem tanára, később rektora lett. Just Budapesten maradt: 1921-ben Újpesten alapított izzógyárat, de alulmaradt az egyenlőtlen konkurenciaharcban az Egyesült Izzóval szemben. Kénytelen volt eladni üzemét egykori munkaadójának és riválisának. 1937-ben, szegényen halt meg. A Farkasréti temetőben hantolták el – temetési költségeit az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. fedezte.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr1712476419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.