Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • toportyánféreg: nem volt aláírva az útlevele (2017.04.03. 23:24) A legpusztítóbb fegyver
  • Duplaxiii: Te ezt szándékosan írtad így? A címmel ütöd a történetet. A zeppelin igazi feltalálója == Ferdina... (2017.03.04. 10:12) A zeppelin igazi feltalálója
  • bandiras2: erről a 6 ütemű motorról lehetne egy önnálló post. (2017.02.10. 18:00) A „magyar dízelmotor”
  • Sunsetjoy: @Sausage: Egy apró tényező, miszerint az Amiga floppyvezérlője jobb volt. A fájlrendszere is jobba... (2017.02.07. 21:22) A tokba zárt flopi
  • Jakab.gipsz: Mind két mérnökünk példakép, a maguk szakterületén. (2017.01.05. 22:44) A Kánya röpte

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (1) távírda (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.06.01. 05:24

Aki a Holdra tervezett autót

A legtöbb magyar vonatkozású, emlékezetes találmány tömeggyártásba került, de akad néhány, amiből csak egy-két darab készült, mégis történelmet írt. Ilyen például a holdjáró, amelynek tervezőcsapatát Pavlics Ferenc vezette.1_holdauto.png

Pavlics 1928-ban született a Vas megyei Balozsameggyesen, gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Az 1956-os forradalom után Amerikába disszidált, és egy New Yersey-i menekülttáborban találkozott a General Motors képviselőjével, aki állást is ajánlott a fiatal emigránsnak. Pavlics a GM detroiti kutatólaboratóriumába került, ahol eleinte terepjárók tervezésében vett részt. 1961-ben a cég Santa Barbara-i kutatóintézetébe helyezték át, és itt kezdődött gyümölcsöző közös munkája a NASA-val, miután az Apollo-program meghirdetésekor a GM felvette a kapcsolatot az űrhivatallal.2_pavlics.pngA NASA első terve egy négytonnás, zárt holdautó volt, amelyet egy külön rakétával akartak a Holdra küldeni. A GM ezen kezdett dolgozni, ám az űrhivatal pénz- és időhiány miatt elvetette ezt az ötletet. Ezután Pavlicséknak kellett meggyőzniük az ügynökség vezetőit, hogy egy kisebb holdjárgány beférhet összehajtogatva az Apollo-leszállóegységbe, és a legénységgel együtt útnak lehet indítani. A NASA ezt végül ak­kor fogadta el, amikor Pavlics elkészített egy 1 :  6 arányú, távirányítású modellt. Amikor az Apollo-program vezető­jéhez, Wern­her von Braunhoz ment tárgyalni, Pavlics benavigálta a modellt von Braun irodájába, és csak utána lépett be kollégáival. Napokon belül jött a megbízás.3_hajtva.pngA tervezőcsapat 18 hónap alatt, 38 millió dolláros költséggel készítette el az LRV (Lunar Roving Vehicle) holdautót, és a magyar mérnök a munka csúcsán 400 fős csapatot irányított. A terepjáró-tervezésben szerzett tapasztalatokat extrém környezetre kellett alkalmazni; kemény terepre, ahol kicsi a légnyomás, de nagy a hőingadozás, a gravitáció pedig egyhatoda a földinek. Ráadásul a kétszemélyes járműnek összehajtogatva be kellett férnie egy 1,6 × 1,6 × 1 méteres helyre. Az LRV energiaforrásai 36 voltos, ezüst-cink akkumulátorok lettek, a legnagyobb kihívást a független villanymotorokkal meghajtott négy kerék konstruálása jelentette. A hagyományos autókerék nem működött volna a Holdon, ezért Pavlicsék egy könnyű, erős és rugalmas, kerék alakú fémhálót kreáltak. Ennek felszínére futófelület gyanánt titánötvözetből kerültek fémpántok, a hálóba pedig szintén titánacélból egy gyűrűs váz, amely megakadályozta, hogy a kerék eldeformálódjon. Ez a konstrukció olyan jól bevált, hogy a későbbiekben több további űrjárművön is alkalmazták.4_kerek.pngAz LRV első sofőrje az Apollo–15 egyik űrhajósa, David Scott volt, aki 1971. július 31-én driftelt először a holdi porban 16 km/h-s végsebességgel. A 3,1 méter hos­szú, 2,3 méter széles, 210 kilós holdfutó pazarul működött: három Apollo-küldetés legénysége összesen 90 kilométert tett meg az LRV-vel (ez lehetett volna több is, de biztonsági okokból nem távolodhattak el a holdkomptól). Filigrán tervezése ellenére az autó 490 kiló terhet tudott szállítani.5_irwin.pngPavlics Ferenc több kitüntetést kapott a NASA-tól, valamint az amerikai és a ma­gyar kormánytól. Szakértőként a későbbi marsjárók terveihez hozzájárult; a hetvenes években elektromos buszokat is fejlesztett, majd az Opel Corsa megtervezésében is részt vett. Ma már nyugdíjas, még mindig Santa Barbarában él, de évente hazalátogat Magyarországra. David Scottal pedig azóta is tartja a kapcsolatot.•

A bejegyzés trackback címe:

http://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr7212551761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.