Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (2) adszorpciós indikátor (1) aerodinamika (1) aeroplán körhinta (1) akna (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) antiszeptikus kézmosás (1) anyagtudomány (4) anyagvizsgálat (3) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) aszkorbinsav (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (2) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (2) automatizálás (1) autótervezés (1) aviatika (1) Bánhidi (1) Bánki (5) bányászat (2) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) BASIC (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bermann (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) búvárhajó (1) C-vitamin (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) Csicsátka (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) daratisztító gép (1) Davy (1) Dedics (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) diftériatoxin (1) digitalizáció (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) DTSS (1) Dubosq (1) Duflex (1) Dulovits (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egyenletes mozgás (1) egységes mértékrendszer (1) egysínű vasút (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronikus számítógép (2) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) Élő (1) Élő-pont (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) esernyő (1) EVR (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (2) fegyvertervezés (1) Feketeházy János (1) fémek képlékeny alakítása (1) fémipar (1) fémlüszter (1) fényképezőgép (2) fénymásoló gép (1) fénymérő (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) fordítóprogram (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) frekvenciaugrás (1) Frommer (1) függővasút (2) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Gamma (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) Geleji (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) gépfegyver (1) gépipar (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) Goldmark (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Gróf (1) Grósz (1) gulyáságyú (1) gyógyszerellenőrzés (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (2) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangjegyíró gép (1) hangosfilm (1) hangtompítás (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (2) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) Highway-Hifi (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Járay (1) játék (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Jókay-Ihász (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) Kabay (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Karlovitz (1) Kármán (2) kávégép (1) kávékultúra (1) Kelp (1) Kemény (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kéregpapír (1) kerekes toll (1) kerékpár (1) kibernetika (1) kilincsmű (1) Klapka (1) Klatsmányi (1) Kliegl (1) Kner Nyomda (1) kohómérnök (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) Kőszeghi-Mártony (1) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kurtz (1) kút (1) Kutassy (1) kvantumelmélet (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) Lamarr (1) Lampich (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) légzőkészülék (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) liofilizálás (1) Lister (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) LP hanglemez (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Melczer (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) MHD-generátor (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) Mikola (1) Mikola-cső (1) mikroprocesszor (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Moór (1) morfin (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Muszka (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (2) Neumann-elvek (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) Office programcsomag (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) önjáró (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) Orován (1) Orowan-hurok (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) palatábla (1) Pálvölgyi (1) páncélpajzs (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pasteur (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (2) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) PKZ (1) Polányi (2) Polgár (1) pörkölőgép (1) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (4) repülőgép-tervezés (3) repülőgépgyártás (2) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Riszdorfer (1) Róbert Károly (1) robotika (2) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (2) rugós kalaptűhüvely (1) Rybár (1) sakk (2) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schick (1) Schick-próba (1) Schimanek (1) Schulek (3) Schwarz (3) Scott (1) Segner (2) Segner-kerék (1) Selényi (1) Semmelweis (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (2) Simonyi (2) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (2) szabadalom (1) szakkönyv (1) számítógép (3) számítógépmodell (1) számológép (3) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szedőgép (1) szemüveg (1) Szent-Györgyi (1) Szent István-bazilika (1) szepszis (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) szikrapróba (1) Szilvay (1) Szily (2) színes televízió (1) színtévesztés (1) szódavíz (1) sztereó FM-szabvány (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) telefonregiszter (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Thorotzkai (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) többfunkciós asztal (1) torpedó (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrétel (1) Ursitz (1) űrszondavezérlés (1) űrturista (1) úszókészülék (1) utcaseprő gép (1) útépítés (1) Vadász (1) Vágó (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) videorendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízturbina (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) xerográfia (1) Ybl (1) Zemplén (1) zenélő szerkezet (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (2) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zubovics (1) Žurovec (1) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2017.11.02. 05:48

Az újságíró, aki feltalálta a golyós­tollat

Szeptember 29. a feltalálók napja Argentínában, Ladislao José Biro tiszteletére, aki ezen a napon született 1899-ben. Az argentin feltaláló valójában magyar volt: Terézvárosban jött világra Schweiger László József néven, családja később vette fel a Bíró nevet. Legismertebb találmányát, a golyóstollat pe­dig Budapesten tervezte meg, választott új hazájában már csak tökéletesítette azt.1_biro.png

Persze a modern golyóstollnak voltak elődei. Az amerikai John J. Loud már 1888-ban szabadalmaztatott ilyen kezdetleges eszközt, a következő a német Wilhelm Braun volt 1912-ben, de ő a sorozatgyártásig nem jutott el. Eljutott viszont 1924-ben a drezdai Glo Lien Lorenz, majd 1938-ban a cseh Wenczel Climes. Ám az ő tollaik a gyakorlatban nem váltak be, legfeljebb egy-két napig: mivel a toll végi golyó sosem csatlakozott a tintával teli tollszár végéhez, a papírra hol nem lehetett írni, hol pedig elfolyt a tinta. Ráadásul mindkét tollból a gravitáció hatására folyt ki a tinta, vagyis csak függőlegesen tartva lehetett ezeket használni. A konstrukciók viszont eljutottak Bíróhoz, aki ezekből indult ki saját tolla megtervezésekor.2_szabadalom.png

Az ötlet azonban korábban jött. Bíró a húszas-harmincas években újságíróként dolgozott, és mindig bosszantotta a töltő­tollak nehézkes használata és tintapocsé­ko­lása. A feltalálónak a nyomdagépek hen­gereit nézve kattant be a felismerés: megfigyelte, ahogy a hengerek egyenletesen nyomják az újságokra a betűket, és gondolkozni kezdett azon, miként lehetne hasonló íves felülettel egyenletesen tintát teríteni egy tollból.
4_tovabbi.pngAz újságíró már a harmincas évek elején alkotott prototípust, de ezen a ponton meg kell emlékezni Bíró társairól is. Mert ugyan 1938 áprilisában benyújtott golyóstoll-szabadalma Bíró nevéhez kötődik, és ezért őt tartjuk a modern golyóstoll feltalálójának, legalább négy embert illik még megemlíteni. Leginkább Goy Andort, akit legalább annyira tekinthetünk a találmány atyjának, mint Bírót (és aki haláláig pereskedett elismerésért és pénzért – siker­telenül). Goy irodaműszerész volt, és ő ter­vezte meg a golyófészket úgy, hogy a tinta­­ellátás állandó és egyenletes legyen, valamint az ő ötlete alapján konstruálta meg Kovács Sándor mérnök azt a hajszálcsöves rendszert, amely függetlenítette a találmányt a gravitációtól. Bíró legnagyobb érdeme a nem beszáradó tinta megalkotásában volt – nyomdai festékekből indult ki, de kémikus fivére, György nélkül ez sem sikerült volna. A nyomdafesték viszont túl sűrű volt, ezért még egy rugós dugattyút is be kellett építeni a tollba, hogy a tintaellátás folyamatos legyen. Az 1938-as prototípus elkészítésében végül az említettek mellett Bíróék barátja, Gellért Imre nyújtott még segítséget az újságíró-feltalálónak.3_reklam.png

Ugyanebben az évben megkezdődött a zsidóüldözés, és Bíró kénytelen volt emigrálni. Előbb Párizsba ment, majd ott a véletlen összehozta Argentína elnökével, aki meggyőzte őt, hogy költözzön Dél-Amerikába. A golyóstollat már ott hozta végső formába, és üzlettársaival Birome néven forgalmazta – akkor már több országban másolták, illetve licencelték a találmányt. (A golyóstollra angol nyelvterületen a mai napig használt a Biro pen elnevezés.) A világsikert végül a francia BIC cég hozta meg, 1957-ben pedig a töltőtollkirály Parker is bevezette a saját golyóstollát.
Bíró hosszú és sikeres élet után, 1985-ben, Buenos Airesben hunyt el.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr1713120180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nico 1 2017.11.02. 23:27:30

Tanulság: Ha egy magyar sikeres akar lenni, akkor itt kell hagynia ezt a k*rva országot a p*csába. Ellenben a sok rosszindulatú posvány magyar lehúzza a mocsárba, és viheti magával a sírba az álmait, mikor felköti magát a spájzban. És minden egyes prosztó kommentár az igazam fogja bizonyítani, miszerint a magyar egy rosszindulatú prosztó nemzet.

zsu80 2017.11.03. 00:00:14

Nem csak az angolok, olaszok is szokták biro-nak nevezni. Gondolom más nyelvben is használatos.

Dekatlon 2017.11.03. 04:53:56

@Nico 1: Már maga a történet is azt bizonyítja :)
Olvasd el, legalább 4 embernek köszönheti a sikert, akik közül legalább egy a "haláláig pereskedett elismerésért és pénzért – siker­telenül"

XII.Hadosztály 2017.11.03. 05:08:19

@Nico 1: elég kacifántos logika kell ahhoz, hogy ebből a cikkből ezt a tanulságot vond le. De legalább a jó Schweiger úrnak azért annyira még futotta az idejéből, hogy az itthon maradó feltaláló társát kisemmizze. Amivel gondolom nincs nagy probléma, hiszen csak egy Goy-ról beszélünk.

2017.11.03. 06:38:58

"Az argentin feltaláló valójában magyar volt: Terézvárosban jött világra Schweiger László József néven, családja később vette fel a Bíró nevet. "

Üzenetedben olyan kifejezést vagy linket használtál, ami tiltott. Fogalmazd át és küldd el újra!

Ok, a poszter hülye. Ez átmegy?

2017.11.03. 06:40:32

Izraelita volt, nem magyar. Ez a lényeg.

2017.11.03. 07:47:30

@XII.Hadosztály: Tehát a logikád alapján akkor mostantól egy könyv szerzőjeként fel kell tüntetni, a szedőt, a nyomdászt és a könykötőt is? Hiszen ők is hozzájárultak ahhoz, hogy amit az író kitalált, végül termék legyen.

Lecsó75 2017.11.03. 08:19:36

@kutyás majmok népe: Az izraelita egy vallás, a magyar egy állampolgárság. A kettő nem zárja ki egymást. Csak nálad...

WildBear 2017.11.03. 08:30:45

Én elég alaposan utánajártam a sztorinak (van is itthon eredeti Birome, és GoPen tollam). Érdemes elovlasni Moldova György: A végtelen vonal című könyvét.

Bíró nem azért hagyta el Magyarországot, mert itthon nem tudott volna érvényesülni, hanem mert sajnos kezdődött az izraeliták megkülönböztetése.

Egyébként valóban több ember (közöttük Goy, Gellért, és Meyne) is kellett a sikerhez.

Ne gyűlölködjünk, hanem legyünk büszkék a találmányra!

ace22 2017.11.03. 08:48:28

A nagy találmányok ma már nem egy zseni váratlan ötletéből születnek. A golyóstoll sem kivétel.

A golyóstoll blog további részleteket is felfed 2015.07.29.-blogjában "Golyóstollharc mindhalálig" címmel.

Nem semmizték ki amúgy egymást: "Bíró és a férjem szerződést kötöttek, melynek értelmében a férjem kapott tizenegy európai országot, többek között Németországot, Svájcot, Görögországot..., A magyarországi értékesítésből származó haszon kétharmada Goy Andort, egyharmada pedig Bírót illette meg."

wrstjnethn 2017.11.03. 09:30:56

Tipikus zsidrák történet. Fogta mások találmányát, négy ember összerakta neki, abból egy a haláláig pereskedett némi elismerésért meg pénzért, ennek ellneére az ő neve alatt fut a történet.

wrstjnethn 2017.11.03. 09:31:48

beszarok, a "z s i d ó" szót nem engedi át a blogcenzúra. Még jó, hogy a zsidrákkal nincs baja.

wrstjnethn 2017.11.03. 09:54:44

a "n á c i" sem megy át...

Jazo 2017.11.03. 10:01:21

Tetszik, hogy meg van említve több ember is és ezek szerint a többségüknek komoly szerepe volt a találmányban. Amúgy talán a golyó és a golyófészek a legfontosabb része a golyóstollnak, tollbetétnek, nem?

Még nem olvastam ezeket a neveket sehol. Arról nem beszélve hogy nem csak a Magyar alkotók vannak megemlítve, hanem azok is akiknek a munkájára építettek.

Jól lenne látni, hogy melyik fontos találmánynál kik és milyen módon építettek egymás munkájára.

Kár hogy a mai szabadalmi rendszer bünteti a kooperációt és mindenkitől teljesen saját utat vár el. Nem is csoda, ha ilyen hihetetlen technológiai háttér mellett lelassult a fejlődés mértéke. Korábban nem születtek volna meg jelentős találmányok, ha nem építhettek volna egymás ötletére, munkájára. Nem beszélve arról, hogy egy bonyolult találmány esetén annyi díjat kellene fizetni másoknak, hogy talán bele sem kezdenek a fejlesztésbe, vagy félúton abbahagyják, mert anyagi csőd lenne.

Az Apple és Steve Jobs története jól mutatja, hogy mit kellene úgy csinálni ahogy ők és mit másként. A kezdeti időben rengeteg ötletet "loptak" illetve nem egy korszakalkotó találmányon dolgoztak, hanem azt nézték meg, hogy a már rendelkezésre álló találmányokat, anyagokat hogy lehetne jobban felhasználni. Aztán ők lettek a szabadalmi trollkodás élharcosai, amihez persze az idióta amerikai szabadalmi rendszer adta az alapot.

Jó lenne látni egy olyan kiadványt, weboldalt, ahol a mai találmányok fejlesztését követnék vissza a múltba, bemutatva hogy hány ember szellemi terméke épült egymásra a cél érdekében.

wrstjnethn 2017.11.03. 11:05:57

@BobAlice: vagy ő volt az...

Edisonról is köztudott, hogy összelopkodta a "találmányait"

WildBear 2017.11.04. 19:30:46

@Jazo: " Kár hogy a mai szabadalmi rendszer bünteti a kooperáció"

Nem bünteti; a legtöbb szabadalmi bejelentésnek több inventora (feltalálója) van.

Jazo 2017.11.04. 20:04:17

@WildBear: Úgy értettem, hogy nem építhetsz szabadon másnak a találmányára, ötletére. Ha felhasználod más munkáját annyi pénzt kell fizetned, hogy nem éri meg az egész. Nincsenek mindenre alternatív megoldások, pláne nem egyenrangúan hatékonyak, de ezeknek a keresésére kényszerítik a fejlesztőket. Emiatt sokkal lassabban halad minden fejlesztés.

Nico 1 2017.11.05. 12:01:20

@XII.Hadosztály: Ha egy Goy, akkor már az csoda, hogy beszélünk róla intelligens emberek között

WildBear 2017.11.23. 17:22:46

@Jazo: "Úgy értettem, hogy nem építhetsz szabadon másnak a találmányára, ötletére."

Ha másnak szabadalma van a saját találmányára, akkor nyilván nem használhatod szabadon! Ez a szabadalmaztatás lényege! Ha a saját szabadalmadban felhasználod az ő eredményét, akkor fizetned kell érte.
Ha viszont a szabadalmi oltalma lejárt, akkor onnantól közkincs lesz.
A szbadalmaztatás egy ilyen társadalmi megállapodás; közkincsé teszed a találmányodat, cserébe X évig csak a Tiéd.
Még mindig jobb, mint amikor ipari titokként kezelték, és a feltaláló magával vitte a sírba..
süti beállítások módosítása