Sokan emlékeznek azokra a feltalálókra, akik egész életükben Magyarországon alkottak, és itthon tervezték meg vívmányaikat. Frommer Rudolf kivétel: jóllehet életművét szinte kizárólag Budapesten hozta létre, kevesen hallottak róla, nincs szobra, és utca sem viseli a nevét. Pedig a magyar fegyvergyártás egyik legfontosabb alakjáról van szó.
2021.09.03. 05:38
Az élhetetlen mérnökzseni
A feltalálókra általában a találmányaik okán emlékszik az utókor, és többnyire ismert, hogy milyen ötletek alapján tervezték meg vívmányaikat. Kliegl József esetében ez kevésbé igaz, mivel számos találmányáról alig maradtak fenn konkrétumok. Az viszont bizonyos, hogy a kortársai zseniális mérnöknek tartották, és egyebek között a vasúti közlekedés reformjából is kivette a részét – vagy inkább ki akarta venni.
2021.07.29. 05:41
Tűzoltók életének megmentője
A technológiai fejlődés következménye, hogy régi korok találmányai felett eljár az idő, és akár furcsának tűnnek már a 21. században. Ez mit sem von le értékükből: ha egykor leleményesen oldottak meg egy problémát, az ma is tiszteletet érdemel. Mint például Kőszeghi-Mártony Károly sűrített levegős légzőkészüléke, amely első pillantásra bizarr kacsajelmeznek tűnhet, pedig életeket mentett.
2021.05.28. 05:18
A lignitfejtés forradalmasítója
A Kossuth-díjra ma alapvetően kulturális elismerésként tekintünk, de a szocializmusban a termelőmunkában elért teljesítményért is lehetett Kossuth-díjat kapni. A díjazottak között voltak, akik technikatörténeti szempontból is figyelemre méltó újítással érdemelték ki a kitüntetést, például Ursitz József bányamérnök, aki a hazai lignitfejtést forradalmasította találmányával.
2021.04.30. 05:03
Az Intel magyar főnyereményei
A 20. századi technikatörténetben szinte mindenhol ott vannak a magyarok, akik sokszor már szülőföldjükről elkerülve alkottak maradandót. Akadnak köztük olyanok, akik nem valamilyen találmánnyal vagy felfedezéssel írták be magukat a történelembe, hanem egy üzlet felfuttatásában vállaltak oroszlánrészt, és ténykedésük így is az egész világra hatással volt. Mint például Andrew Grove és Leslie L. Vadasz, azaz két ötvenhatos magyar, Gróf András és Vadász László.
2021.03.29. 05:08
A hadmérnök párbajhős
Zubovics Fedor élete filmre kívánkozik. Részben akciófilm lenne, mert az egész életében konfliktuskereső, a fél világot végigharcoló huszár békeidőben is egyik zűrből a másikba került, például rendszeresen párbajozott, nemegyszer kiprovokálva az összetűzéseket. Ugyanakkor a filmben lenne néhány olyan jelenet is, amely árnyalná a főhős jellemét: megmutatná, hogy az erőszakosság mögött egy okos, műszaki érzékkel megáldott ember rejlik.
2021.02.26. 05:16
Aki nélkül nem lenne számítógép
A számítógép felfoghatatlanul sokat fejlődött a második világháború óta, mégis a mai napig magában hordozza azokat az alapokat, amelyeket a 20. század egyik legkiválóbb matematikusa, Neumann János fektetett le.
2021.01.29. 10:42
A C-vitamin felfedezője
Alighanem Szent-Györgyi Albert a legismertebb Nobel-díjasunk, amit – C-vitamin tabletták formájában – kézzelfogható kutatási eredménye mellett az is magyaráz, hogy ő az egyetlen magyar, aki Magyarországon végzett kutatásaiért kapta a legrangosabb tudományos elismerést. Élete mozifilmre kívánkozik: az első világháborúban katonaorvos volt a fronton, a másodikban az antifasiszta ellenállás egyik vezéralakjaként tárgyalt a szövetségesekkel a kiugrásról, később Amerikában az FBI egy kémkedési ügyben nyomozott ellene. E cikk terjedelme nem teszi lehetővé mindennek a részletezését, csak a Nobel-díjas eredmény rövid történetére szorítkozik.
2020.12.04. 10:15
A hibás anyag nyomában
Az SS John P. Gaines nem volt hosszú életű hadihajó a második világháborúban. 1943 júliusában kezdte meg szolgálatát az amerikai flottában, pár hónap múlva, november 24-én pedig már el is süllyedt. Vesztét nem ellenség okozta: hirtelen kettétört a tengeren és elmerült, tíz embert vitt magával a hullámsírba.
2020.11.10. 05:22
Áramvonalasság tudományos alapon
Járay Pál nevét nem ismerik annyian itthon, mint megérdemelné, pedig a Paul Jarayként világhírűvé vált feltaláló egész életművével előrelendítette az egyik legfontosabb nehézipari ágat – elméletben és gyakorlatban is. Az autótervezés és -gyártás minden bizonnyal máshogy alakult volna a munkássága nélkül, Járay ugyanis az áramvonalaskarosszéria-tervezés megkerülhetetlen úttörője volt.
2020.10.01. 05:41
A magyar, aki űrhajósok menüjéért felelt
A 20. század történelmét ismerve nem meglepő, hogy számos magyar kutató külföldön ért el világraszóló sikereket. Vannak köztük olyanok, akik nemzeti identitásukat mindvégig megőrizték, és utódaikat is arra biztatták, hogy ne szakadjanak el az óhazától. Szép példa erre Jókay-Ihász Lajos élete.
2020.09.03. 15:35
A gödöllői kútkirály
Magyarország sok településén – még egészen kicsi falvakban is – körtereken, temetőkben látni ma is formás öntöttvas kutakat, amelyeket jókora kerékkel lehet meghajtani, és noha eljárt már fölöttük az idő, egyik-másik még talán működik is. Ezek a szerkezetek mind egy gödöllői kisiparos, Moór János leleményét dicsérik.
2020.07.30. 05:17
A szegedi robotmérnök
Amikor 1961-ben Sukarno indonéz elnök a Magyar Népköztársaságba látogatott, sorra mutatták neki a magyar vívmányokat és eredményeket. Ennek egy vicces epizódja volt, amikor eléje hoztak egy komondorméretű robotkaticát. A legenda szerint Sukarno nem mert hozzáérni a gépállathoz, mert imperialista mesterkedéstől tartott, de az első titkár, Kádár János felesége, Tamáska Mária bátrabb volt, és megsimogatta a villogó-morgó masinát. Az anekdota jól mutatja, hogy a robotkatica erős hatást váltott ki mindenkiből, aki találkozott vele – márpedig több mint fél évszázad alatt sok ezren megcsodálhatták a világ minden tájáról, és adózhattak alkotója, Muszka Dániel zsenijének.
2020.07.13. 05:42
A találmányával regényt is ihlető 20. századi tudós
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara ajánlotta figyelmünkbe a BME GépészBlogon megjelent, alább közreadott bejegyzést Karlovitz Béla gépészmérnökről, a Karlovitz-szám megalkotójáról.
Az 1904-ben, Pápán született Karlovitz Béla a Műegyetemen végzett gépészmérnökként. Atomtudósaink és Kármán Tódor fénye elhalványítja az emlékét, holott tevékenysége a többi között a tüzeléstechnikában is meghatározó volt, valamint nevéhez fűződik a magnetohidrodinamikus (MHD) generátor feltalálása. Ezzel együtt kevesen ismerik, és még fénykép sem maradt fent róla.•
2020.06.08. 05:04
Teszttel a torokgyík ellen
Olyan időket élünk, amikor sok szakember nap mint nap hangsúlyozza a koronavírustesztek fontosságát. Száz évvel ezelőtt ez a fajta orvosi gondolkodás még forradalminak számított, de létezett – nem kis részben a magyar Schick Bélának köszönhetően, aki egy róla elnevezett eljárással szűrte a diftériára hajlamos gyerekeket.
2020.05.07. 05:07
A kézmosás apostola
„Különös határozata a gondviselésnek, hogy egy (…) kór azzal, melynek okai kifürkészésének búvárunk legjobb erejét szánta, s mely elől annyi életét megmentenie sikerült, az ő saját életének végét siettesse, és gyors halálát okozza” – búcsúzott az Orvosi Hetilap Semmelweis Ignáctól 1865 augusztusában. Markusovszky Lajos szavai arra utaltak, hogy a neves orvos halálát hasonló vérmérgezés okozta, mint ami ellen egész életében harcolt több kórház szülészetén is.
2020.04.02. 05:10
A fénymásoló gép ötletadója
Noha a papírmentes mozgalmak és az elektronikus ügyintézés korában már csökken a jelentősége, a fénymásoló gép évtizedekig minden iroda alapvető kelléke volt. A gép feltalálójaként általában egy amerikai fizikust, Chester Carlsont említ a technikatörténet, pedig Carlsoné mellé egy magyar nevet is illene odatenni: Selényi Pálét.
2020.02.28. 05:09
A vízturbina atyja
A legtöbb találmánynak létezik valamilyen korábbi, még kezdetleges, de a működési elvet tekintve már forradalmi és előremutató változata. Ezek azok a vívmányok, amelyeket tökéletesítve aztán létrejöhetnek a valódi alkalmazások, de a tisztelet a forrásmunkáknak is kijár. Ezért nehezen lehet ma a turbinák történetéről beszélni anélkül, hogy meg ne említenénk Segner János András nevét.
2020.01.30. 05:04
A szikrázó acél bűvöletében
Bermann Miksa nevét méltatlanul kevesen ismerik, amire részben magyarázat lehet a származása, valamint az a tény, hogy egész életében Magyarországon élt, így nem tudta tehetségét úgy kiteljesíteni, mint a külföldön jó kapcsolatokat építő és üzlettársakat szerző magyar feltalálók.
2019.12.04. 14:33
A sztereó FM-szabvány atyja
Az Egyesült Államok szabadalmi hivatala 1964. február 25-én, a 3122610-es számú bejegyzéssel megadta a General Electricnek annak a sztereó FM hangsugárzó rendszernek a szabadalmát, amely 1961 óta már tulajdonképpen országszerte bevett szabványnak számított. A cég számára ez nagy üzlet volt, mert rögtön elkezdett jogdíjakat felszámolni: vevőegységenként 50 centet, adókészülékenként 50 dollárt, és minden további kiszolgáló berendezésért 1 dollárt. Akinek mindezt a General Electric (GE) köszönhette, egy magyar volt, hiszen a szabadalmat Csicsátka Antal nevére jegyezték be.
2019.10.31. 05:03
A helikopter magyar úttörői
Kármán Tódor leginkább azokkal a külföldi kutatásaival vált ismertté, amelyek a szuperszonikus repülést és az űrhajózást segítették elő (nem véletlenül Kármán-vonal a neve az űr határának). Pedig mielőtt kivándorolt, az Osztrák–Magyar Monarchiában is nagy aeronautikai, azaz repüléstani sikert ért el, mégpedig az első katonai helikopterrel. Nem egyedül tette ezt: Petróczy Istvánt és a cseh Vilém Žurovecet kell még megemlíteni, hiszen Kármánéval együtt az ő nevükből született a PKZ rövidítés, amivel két elkészült helikopterüket jelölték.
2019.10.14. 05:27
Kétszer is újjászületett a magyar légi közlekedés
„Olyan rengeteg közönséget, amilyen reggel óta türelmesen táborozott a Bristol-szálloda kapuja előtt és kíváncsian leste a levegő szouverénjének megjelenését, még a koronás fejedelmek sem igen csődítettek össze lakásuk elé” – jelent meg a Magyarország című napilap 1909. október 16-i számában bizonyos „Blériot Lajos, franczia aviatikus” látogatásáról. Louis Blériot három hónappal azután, hogy átrepülte a La Manche csatornát, Budapesten tartott bemutatót, és az esemény fontos inspirálója volt a hazai kísérletező mérnököknek, főként a Magyar Aero Club tagjainak. A magyar légi közlekedés fejlesztése akkor már követő üzemmódban létezett: a legnagyobb sikert elérő léghajókonstruktőr, a keszthelyi Schwarz Dávid még a századforduló előtt meghalt, özvegye pedig egy év múlva Zeppelin grófnak adta el férje találmányát, így Schwarz eredményeiből nem Magyarország profitált.
2019.09.26. 05:20
Aki demokratizálta a programozást
Amikor Kemény János a Dartmouthi Főiskola matematikaprofesszoraként bekanyarodott autójával a parkolóba, a rendszámtáblája büszkén hirdette: LOGIC.
2019.08.29. 09:36
A magyar morfiumgyáros
A morfium az álmok görög istenéről, Morpheuszról kapta a nevét, amikor egy német gyógyszerész izolálta 1804-ben. A később morfinként is ismert alkaloid (növényi eredetű, nitrogéntartalmú vegyület) bódító, fájdalomcsillapító hatása már akkor ismert volt, de a nagyüzemi gyártására alkalmas eljárást több mint egy évszázaddal később sikerült csak feltalálni – egy magyar gyógyszerésznek, Kabay Jánosnak köszönhetően.
2019.07.05. 08:51
A legnagyobb magyar űrsiker
Amikor Farkas Bertalan 1980-ban első magyar űrhajósként betette a lábát a Szaljut–6 űrállomásra, magával vitt egy kis műszert, amelyet alkotói csak Pillének becéztek, olykor pedig TLD-nek, ami a termolumineszcens dózismérő rövidítése volt.