Feltalálónk az

Innotéka

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (1) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (1) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (1) dinamóelv (1) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (1) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (1) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) fogyasztásmérő (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (1) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) gyógyszergyártás (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hauszmann (2) helikopter (1) Hell (1) Heller (2) hengerszék (1) hídépítés (2) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) II. József (2) Ikarus (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jedlik (2) Jendrassik (3) Jurek (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (1) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Péch (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) Puli (1) Pungor (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (1) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) Röck (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (1) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számológép (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távcső (1) távolbalátás (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (2) tűzszerszám (1) Uhri (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (1) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (1) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2016.07.07. 05:24

Egy traktortervező emlékezete

„A jó konstruktőr olyan, aki a gyártáshoz annyit ért, mint egy gyakorlott technológus.” (Korbuly János szakmai ars poeticája)

Mi kell ahhoz, hogy egy alkotó mérnöki pálya elkötelezettje maradjon valaki egy emberöltőn át? Nehéz a válasz. Jó tanár? Családi példaképek? Műszaki és természettudományos érdeklődés? Ki tudja a biztos magyarázatot?1_d4k70.png

tovább »

2016.05.30. 05:26

A légsugármotor megálmodója

„Munkássága nagyban hozzájárult szaktudományának fejlődéséhez… A gépészmérnökök a jövőben is használhatják értékes gondolatait.” (Kovács K. Pál akadémikus, 1972)

Gépészmérnöki diplomája megszerzése után a Ganz-gyár villamos részlegének alkalmazottja lett. Az állást szeptemberben kellett elfoglalnia. Előtte a nyár, mivel töltse? – kérdezte a gyár neves mérnökét, Bláthy O. Tituszt, aki így válaszolt: „Utazzon a Balatonra, ússzon és evezzen.” Megfogadta a tanácsot, de villamosipari szakkönyveket is vitt magával.

2016.05.02. 05:43

Az analitikai kémia világhírű tudósa

„Tanszékvezető utódja lettem veszprémi éveim után. Tudós és tanár példaképem marad életem végéig.” (Pungor Ernő)

Alig jutott neki négy alkotó évtized. Ezt hallva, egy torzó életműre gondolhat valaki. Ez Erdey László esetében téves következtetés. Négyszáz tudományos cikke, hat könyve jelent meg itthon és külföldön. A kémiai analízis súlyszerinti módszerei című munkáját három kötetben publikálta, angol nyelven az oxfordi Pergamon Press kiadónál jelent meg. Németül az Akadémiai Kiadó adta ki. Világszerte ismert lett.1_kemiai_analizis.png

2016.04.01. 05:17

Aki építeni tudott a vizek erejére

„Idejekorán fel kell készülni a jövőben jelentkező szükségletekre, hogy azokat minél kevesebb versennyel és minél nagyobb eredménnyel lehessen kielégíteni.” (Mechwart András)

1_mosonyi.jpgA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertjében egy emlékkő őrzi az 1956-os forradalom műegyetemi Forradalmi Bizottsága tagjainak, köztük Mosonyi Emil (1910–2009), a vízerő-hasznosítás nemzetközi elismertségű tudósának nevét. Amikor 1990-ben hazatérhetett több évtized után, úgy beszélt közel fél évszázados hazai munkásságáról, mintha közben nem lett volna majd három évtizedig kényszerűen távol.

2016.03.04. 06:07

A hidakat nem csak megálmodni kell

„Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik, (…) Rokkanva ér el az éjszakáig.” (Ady Endre: Ének a porban)

Amikor a Műegyetem történetét írtam, sok mérnökkel beszélgettem. Így váltak élővé a levéltári források, s talán érthetőbbé a 20. század műszaki kultúrája, benne az alkotó mérnökök különös sorsfordulóival.
Már nehezen hagyta el a lakását, de nyi­tottan a világra, nem a megélt különös élettörténet béklyóiba zárva, arról beszélgettünk, mi volt, s mi lehet az alkotó mérnök feladata. Szobája falán feltűnt egy hatalmas híd fotókból összeragasztott képe. Amikor rá­kérdeztem, ez volt a válasz: „Kollégáim csak fázisokban tudták lefényképezni, akkora a híd, de én csak terveztem, de sohasem láttam.”1_heluani.png

2016.01.26. 05:27

A biotechnológia magyar felismerője

„Az elődök dicsősége fény az utódok számára.” (Sallustius, Kr. e. 86–35)

Ha megkérdeznénk a különböző tudományágakban jártas személyeket arról, hogy mi a biotechnológia és mikortól ismerjük, nemigen kapnánk értékelhető választ, s főleg akkor, ha arra is rákérdeznénk, hogy e tudományterület felismerésében volt-e szerepük magyaroknak?01_ereky.pngA biotechnológia élőlények segítségével végzett technológia a biokémia, mikrobiológia és a műszaki tudományok integrált felhasználásával. Mondhatjuk: interdiszciplináris alkal­mazott tu­domány, melynek felismerője 1918-ban, majd publikálója 1919-ben Ereky Károly (1878–1952) volt, aki a budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, utána az egyetem oktatója lett. Rövid időre politikai pályára lépett – közélelmezési miniszter lett a Friedrich-kormányban –, de ekkor is szakmai elkötelezettsége vezérelte. Jóllehet hamar visszavonult a politikai élettől, ám ezt a „keresztet” viselnie kellett élete utolsó szakaszában is.

2015.11.26. 21:00

A világ első reaktormérnöke

„Wigner egyike volt azoknak a Budapesten született és ott nevelkedett tudósoknak, akik a jövőbe tekintettek.” (New York Times, 1995)

„Magyarországról indultam el… még ma is megvan a tankönyv, amit Rátz László tanár úr állított össze. Este, ha fáradt vagyok, igyekszem megoldani a feladatokat.” Ki volt, aki emberöltőnyi idő után így emlékezik egykori tanárára, Rátz Lászlóra. Ő Wigner Jenő, aki 1902. november 17-én született Budapesten, s gazdag, világraszóló tudományos eredményeket hozó élete 1995. január 1-jén fejeződött be az amerikai Princetonban.1_nobeldij.jpg

2015.11.12. 06:25

Mátyásföldtől Amerikáig – Pillanatképek a magyarországi autóbuszgyártás történetéből

Közlekedés nélküli ország, sínylő test, melly méhében hordja a nyavalyák minden nemét. (Gróf Széchenyi István, 1848)

Az ember – mióta él a Földön – mindig is közlekedett. Kezdetben rövidebb utakat tett meg, majd állati és technikai segédletekkel egyre távolabbra jutott. Ehhez utak, különböző korokban megalkotott közlekedési eszközök kellettek. Habár – ahogy Márai Sándor írta: „Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.” Írásunk egy napjainkban is fontos szerepet betöltő közlekedési eszközről, az autóbuszról szól.1.jpg

2015.10.29. 11:46

Egy példát adó asztalosmester

„Jó a’ Gazdagság, de job a’ Mesterség: mert ha a gazdagság elvész is, megmarad a’ Mesterség.” (Céhlevél részlete a 17. századból, korabeli helyesírással)

Sok családi asztalt tonettszékeken ülnek körül, s a könyvek nem egy helyen lingel könyvszekrényekben sorakoznak. Van, aki személyesen, van, aki eddig csak fotókról látta, de így is ámulatba ejti az Országház termeinek faburkolata. E csodálat nem múlik a napjainkban csak fényképeken látott budai Vár Szent István termének látványától sem. És az alkotók? A fa művészei voltak. Nagy utat bejárva, sokszor nem azonnal megnyílt szakmai kapuk előtt újra meg újra kopogtatva, az alkotó munkába vetett hit, a tehetség utat tört, s maradandót alkotott.0_ajto.jpg

2015.09.30. 06:01

A számítástudomány magyar úttörője

„Ő máig is velünk él, munkánkban, sikereinkben, kudarcainkban, tudományos eredményeinkben.” (Gordos Géza professzor, 2001)

Az Innotéka idősebb olvasói bizonyára válaszolni tudnak erre a kérdésre: egy fakeretes állványon 50 fehér és 50 fekete golyót mozgatnak fémrudakon. Mi az? Ez volt még az 1950-es években is az iskolai számtanórákat is segítő számológép.3_golyo.jpg

2015.08.13. 05:48

Nyelvész és fizikus

1-szilyy.jpg„Óh hálás utókor, ha valaha Szily Kálmán nevét elismeréssel említed, el ne feledkezzél (…) a tudomány
és a haza hű fiáról, nevem elé jegyezd mindég Sztoczek József nevét.” (Szily Kálmán, 1863)

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ha megkérdezünk valakit: ki volt Szily Kálmán – szinte azonnal jöhet a válasz, hogy ő volt az 1904-ben alapított Magyar Nyelvtudományi Társaság első elnöke, a Magyar Nyelv című folyóirat első szerkesztője.

2015.07.06. 05:38

A szikes talajok világhírű tudósa

„…a dékáni kézfogással Ő avatott egyetemi polgárrá…imponálóan nagyszámú publikációiból bontakozott ki előttem nemes egyénisége.” (Holló János akadémikus, 1973)

1-sigmondd.jpgItt a nyár. Sokfelé kezdetét veszi a termények betakarítása. Mi kell ahhoz, hogy jó és gazdag legyen a termés? Nem könnyű sorba szedni a feltételeket. Köztük fontos helyet kap a talajgazdálkodás, melynek egyik nemzetközi hírű tudós művelője ’Sigmond Elek volt, aki 1873. február 26-án született Kolozsváron. Útja innen vezetett Budapestre, a József Műegyetemre, ahol 1895-ben vegyész oklevelet kapott, majd szülővárosában a kolozsvári Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karán doktori fokozatot szerzett 1898-ban.

2015.06.04. 07:05

Ahol az Operaház színpadszerkezete készült

„A gépek igazi rendeltetése… az emberi kultúra fejlesztése, amely a mérnököt igazi hivatására emlékezteti.” (Pattantyús Á. Géza)

Az emberiség több ezer éves történetének meghatározó része volt a technikai kultúra. Az ókori társadalmak építkezésein, az öntözőcsatornáknál már használtak korabeli mérnökök alkotta gépeket.
A 21. század embere felteszi a kérdést: van-e határa a technikai fejlesztésnek? Nehéz a válasz, mert a gépek bonyolult világában nem könnyű eligazodni, ám a jó feltaláló megleli a fejlesztés útját, meglátja a fejlesztés lehetőségeit.1_csepeli-daru.jpg

2015.05.04. 06:32

Hullámzó Balaton tetején

„Fogjunk tehát kezet, vessünk vállat… egy célszerű gőzös fordulatot tenne.” (Gróf Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, 1845)

Széchenyi álma megvalósult – 1846. szeptember 21-én, születésnapján, Balatonfüreden vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst. A hajó október közepén tett próbaútján fedélzetén ott volt Széchenyi István is.1_kisfaludy.jpg

2015.03.30. 05:40

Saxa loquuntur – a kövek beszélnek

„A célt, egy hat század előtt dívott stílusban való helyreállítást az illető munkások is alig tudták sejteni… A vezető figyelmének minden legkisebb részletre ki kellett terjeszkednie.” (Schulek Frigyes)

1-schulek.jpgÜdvözlőlapok, fotók viszik sok évtizede Budapest gyönyörű épületeinek képét a világ számtalan térségébe. Az ide érkezőnek – mint hajónak a kikötők világítótornyai – tájékozódási pontokat jelentenek. A főváros panorámájának így lett része a Mátyás-templom és a Halászbástya.
A Magyar Tudományos Akadémia már 1847-ben mozgalmat indított a hazai műemlékek védelmében, de az érdemi megoldás kezdete – az ismert történelmi események miatt – csak 1872. április 4-e volt, amikor Pauler Ákos vallás- és közoktatásügyi miniszter bizottságot hozott létre műemlékeink számbavételére, felújítására.
E bizottság építésze Schulek Frigyes (1841–1919) lett. A munka felgyorsult, amikor a magyar törvényhozás 1881-ben létrehozta a XXXIX. tc. alapján a Műemlékek Országos Bizottságát, amelyben a korszak szinte minden neves építésze részt vett.
Schulek Frigyes tanulmányait a bécsi Akadémián fejezte be. A németországi Ulm székesegyháza építésvezetőjének hívták, de ő Magyarországot választotta. 1895-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1902-től a budapesti Műegyetem professzora.

2015.03.02. 05:56

Akit egy Nobel-díjas javasolt tanárnak

„Zemplén és tanítványai egyben jelentős szerepet játszottak a sikeres magyar gyógyszeripar megteremtésében.” (Oláh György: Életem és a mágikus kémia, Budapest, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2002, 59. o.)

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola fiatal tanára 1912-ben levelet írt a Nobel-díjas Emil Fischernek, akitől ajánló sorokat kért a budapesti József Műegyetemre beadott pályázatához.1level.jpg

2015.02.02. 14:00

Vasért heringet

„Mindenki hallott már a tűz segélyével hajtott gépekről.” (Montesquieu 1728-as selmecbányai látogatási naplójából)

Van, aki annak idején sokszor hallotta, de egyre többen csak olvasmányaikból ismerik a „vas és acél országa” kifejezést, amely az 1950-es évek Magyarországán volt köz­ismert. Egy ellentmondásos kor szülöttje volt ez is – annyi más mellett. Az ekkor előállított vasipari termékeknek nem volt nemzetközi sikerük, pedig több mint ezeréves e kultúrával való találkozásunk, és egykoron nemzetközi sikereket is elért a gyártása.
A 12. század közepén Európa három országának (Spanyol-, Svéd- és Magyar-) volt nemzetközi elismertségű vasipari kultúrája. E három ország termékei voltak a legkeresettebbek, például a danzigi (Gdansk) piacon. A korabeli feljegyzések szerint 12 hordó magyar vasért 25 tonna heringet adtak.
A honfoglalás utáni időkben hamarosan megfigyelhető a szolgálat nevével elkülönült falvak sora. A korabeli oklevelek szerint volt vasas, molnár, szövő, fonó falu is. A tributarius ferri (vasas) faluban mező­gazdasági eszközöket (sarló, kapa), illetve a katonaság számára állítottak elő pajzsokat, nyílhegyeket.
2-lo-fegyver.jpgMeglepőnek tűnhet, hogy a lószerszámok aranyból és ezüstből is készültek. A fémművesség a vas, arany, ezüst, bronz feldolgozását jelentette.1-lo.jpg

2015.01.05. 14:00

Aki először mérte a fogyasztást

„Mindig hű maradt ahhoz a vállalathoz, amelyben sikerekben gazdag működését kezdte.” (Zipernowsky Károly, 1930)

Az év kezdetének csendes óráiban újra el­olvassuk az újévi üdvözleteket. Emlékeznek és emlékeztetnek. Meglepődnénk, ha közöttük egy ilyent találnánk: „Fehér kezd és a 125. lépésben mattot ad. Boldog új esztendőt.” A szöveg mellett tábla rajza néhány sakkfigurával.
Ezeket az üdvözleteket egy nemzetközi hírű mérnök, az egykori „nagy triász” tagja, Bláthy Ottó Titusz (1860–1939) írta. A „tatai csodagyerek” már kisdiákként kitűnt a matematika iránti fogékonyságával, s tanítója nemegyszer hívta felsőbb éves társai elé, hogy megoldja azokat a feladatokat, amelyekkel nekik nem sikerült megbirkózniuk.1-blathy.jpg

2014.12.01. 06:05

A Szemere utcától a világhírig

„Nem tudjátok megjósolni a jövőt, de képesek vagytok feltalálni azt.” (Gábor Dénes)

Mára mindennapos lett. Bankkártyán, papírpénzeken, beléptető rendszerek kártyáin látjuk. Ez a hologram! A napi használat során aligha gondolunk arra, hogy vajon kinek a találmánya? 1971-ben „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” kapta Gábor Dénes a fizikai Nobel-díjat. Az általa felfedezett elv alapján készíthetők a térhatású, háromdimenziós érzetet keltő képek.1_nobeldij.jpg

2014.11.13. 06:06

Sínre tett társaskocsi

„Van-e még nemzet, mely kocsin jár, s annyi időtől fogva, mint a Magyar?” (Gróf Széchenyi István: Dunai hajózás, 1835)

Útra kelni, meglátni, megismerni eddig ismeretlen országokat, városokat, embereket. E vágy, ki tudja, milyen távoli időkre nyúlik vissza? Már az ókori világ megépítette – és ez az igény napjainkig is tart – azokat az utakat, melyeken közlekedni lehetett és lehet.

1.jpg

De mivel? A futó időben változó eszközökkel közlekedtünk. Hol a szél vagy emberi erő mozgatta a járműveket, s a 19. század, a gőzerő felfedezésével és elterjedésével megváltoztatta a közlekedést is.

2014.10.30. 06:20

A Föld mélyének kincsei

„Fölötte fontos, hogy a nyersolaj az országban nyeressék…” (Wekerle Sándor, 1893)

Az ipari forradalom kezdetén a gőzgépek üzemanyaga fa volt, aminek az erdők látták a kárát. Mária Terézia (1740–1780) joggal vetette fel, s törvényben írta elő új energiahordozók keresését. Jutalmazta a kőszéntelepek felfedezését, de mindezek ellenére csak lassan tudta a „fekete gyémánt” kiszorítani a vaskohászatból a fát mint energiahordozó tüzelőanyagot.

2014.10.01. 05:40

Tiszta vizet a pohárba

„Természettől nyert a víz kétféle hatalmat, Isteni áldássá tette az emberi ész.” (Vörösmarty Mihály: Vízgyógy)

Egyszer megkérdeztem diákokat, ki a vizes ember? A válasz természetesnek tűnt: aki vízbe esik. Pedig alig másfél évszázaddal ezelőtt ez egy foglalkozás volt. Puttonyból vagy kézikocsira szerelt fahordóból, melyet a hordók méretének növelése miatt az 1820-as évektől már szamárral vagy lóval vontatott kocsin árulták a Duna lágy vizét, amelyet mosáshoz használtak. 0_steno.jpg

2014.07.30. 06:00

Gőzlokomobil és cséplőgép

„A gazdasági válság nemcsak Magyarországon, hanem annak határain túl is érzékelhető (…) a folyamatosan emelkedő verseny és a termelőképesség növelése mellett égető szükséges a szolid gyárost is megvédelmezni.” (Kühne Ede, 1895)

A 19. század ipari forradalma, a mezőgazdaság gépesítésére is kiterjedt. 1804-ben a mai budapesti Szervita tér helyén – a teret akkor is így nevezték – kezdte meg működését Röck István kis műhelye, ahol gabona tisztítására szitákat, illetve nagyobb lyukmérettel rostákat készítettek. 1816-ban már ekéket és boronákat is gyártottak.1-fold.jpg

2014.07.01. 06:22

Mérnöktovábbképzés Európában elsőként

„A Mérnöki Továbbképző Intézet célja: a gyakorlatban működő mérnökök tudományos továbbképzése (…) a magyar műszaki szakirodalom fejlesztése.” (Hivatalos Közlöny, 1939. augusztus 15.)

Rovatunkban immár negyedik éve mutatjuk be magyar mérnökök és természettudósok alkotásait. Az épületek, gépek, különböző találmányok az innovatív magyar műszaki és természettudományos értelmiség mának szóló üzeneteit hordozzák.3-start.jpg
Egy-egy pályakép felvázolásánál nem feledkezhettünk meg az alma materekben tanító egykori mesterek munkájáról, akik a szakma titkait úgy mutatták meg, hogy a tanítványok később méltó folytatók lehettek.

2014.05.29. 05:45

A szecesszió magyar építőmestere

LECHNER 100

„A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre.” (Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 1990)

A Műegyetemen generációknak továbbadott legenda szerint Lechner Ödön (1845–1914) egy alkalommal megkereste Wartha Vince (1844–1914) professzort, aki Zsolnay Vilmossal már eredményesen kísérletezett az eozinmázas kerámiával, s az eljárást megismerve, apja téglagyárában ki is próbálta.1-iparmuveszeti-jav.jpg