Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • Frady Endre: @ceglédi: Kösszy! A kedvedért egy bő évtizeddel előtti eseményt megörökítő tébolylíra: KORAKEDDI ... (2018.12.07. 08:47) A kávé szerelmese
  • Terézágyú: "A tudománytörténetben előfordul, hogy valaki nem önálló találmánnyal alkot maradandót, hanem egy ... (2018.11.07. 17:04) Eötvös munkáját csiszolta tökélyre
  • has: Volt szerencsém a Mátrai erőmű egyik ilyen tornyába bemenni. Döbbenetes építmény, kívülről nem érz... (2018.09.30. 23:28) A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer
  • ételizésítő: @hillman.: Jézus, ugyan már... Már az első afrikai előember is magyar volt. De lehet, hogy már a ... (2018.05.31. 17:07) A magyar, aki szőlőt vitt Amerikába
  • Innotéka: Bár a fejekben tényleg kavarodás van azzal kapcsolatban, hogy mit csinál az építőmérnök és mit csi... (2018.05.03. 11:37) Az első magyar mérnöknő

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) kávégép (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2012.06.28. 15:08

Vízgazdálkodás anno

Történeti áttekintés a vízgazdálkodás és művelőinek magyarországi történetéből

„…igen nagy szükség van a földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra, de különösen a Magyar Királyságban és csatolt tartományaiban (…) ahol igen nagy vidékek víz alatt vagy mocsarakká alakulva hevernek, a malomgátak rosszul vannak építve, a közutak elhanyagoltak, nyilvánvaló ezen tudományok oktatásának szükségessége.” (II. József)

A fentiek II. József 1782-ben aláírt alapító levelében olvashatóak, amelynek alapján létrejött az Institutum Geo­met­rico Hydrotechnicum (Mérnöki Intézet), ahol földmérő, vízszabályozó, térképíró, ármentesítő mérnököket képeztek. (A Mérnöki Intézet jogutódja a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.)
Természetesen a folyók, tavak hasznosítása, alkalmi rendezése – mai szóval a vízgazdálkodás – hosszú időre nyúlik vissza a Kárpát-medencében.

A római korból származó adataink szerint Pannóniában – amelynek északi határa a Duna vonala volt – folyamatos vízi munkálatokat végeztek. A Duna a „birodalom üdve” (Salus reipublicae Danubius) volt. Védelmet is jelentett a folyó a keleti betörések ellen, de kapcsolatot a birodalom más részei között.

1.jpg

E kor egyik legnagyobb vízgazdálkodási munkájának tekinthető a 293–311 között uralkodó Galerius császár idején elvégzett Sió-csatorna megépítése, amely lehetőséget adott a Balaton vízszintjének csökkentésére, illetve szabályozására. E megoldással a tó megköze­líthető lett, a part menti mocsarak csökkentek, a halászat szinte állandóvá vált (1. kép).

A népvándorlás korában – a Római Birodalom 4. századi bukása után – a karbantartás hiánya miatt a korábbi vízművek, lecsapolt területek használhatatlanná váltak.
A honfoglaló magyarok a 9. században a folyók menti letelepedéseikkel hasznosítani tudták halászati ismereteiket. A „halászó helyek” királyi adományok lettek a későbbi időben. A nagyobb folyók (Duna, Tisza) fontos közlekedési, szállítási útvonalak voltak (só, fa, építőanyag, termények). A középkorban egyre több vízimalom működött, s mellettük – kisebb teljesítménnyel – jó pár hajómalom is volt a Dunán. (Hartmann Schedel 1493-ból származó krónikája is bemutatott közülük.)

A vizeknek fontos szerepük volt a megépült várak védelmében is. Zrínyi Miklós szigetvári várát a törökök csak úgy tudták elfoglalni, hogy a körülötte levő mocsarat lecsapolták. (Sok ezer szekér földet és szalmát hordtak a feltöltéshez.)
Ozora, Dombóvár, Agárd várát is széles vizesárok védte. A Kanizsai család (Kapu) Kapuvár védelmét 54 méter széles várárokkal biztosította, amelyet a Rába vizével tápláltak.

A középkor vízgazdálkodásához tartozott, hogy a jelentősebb településeken „vízműveket” építettek, elsősorban Budán, Esztergomban, de a 15. században már – egyebek között – Pozsonyban, Kassán, Komáromban volt vízvezeték.
IV. Béla felesége, Mária királyné magyaróvári birtokai védelmére „Pozsonytól Gönyű felé egyenes irányba új Dunát ásatott, hogy a magas árvizeket távol tartsa”.

1426-ban Zsigmond király „nyílt parancs”-ban rendelte el a Csallóközben fekvő Somorja város védelmére töltések építését. A források tanúsága szerint a Duna pesti szakaszán is végeztek hasonló munkálatokat. Dunapataj térségében töltésjavítást.

Buda Mátyás kori vízi berendezéseiről először Antonio Bonfini olasz utazó, történetíró számolt be. Mátyás uralkodásának idején hét dunai vízemelő működött Budán. Ő a vár mellett az úgynevezett „víziváros”-ban is kiépítette a vezetékes vízrendszert, amely a török korban elpusztult.
(Az 1960-as évek „építkezései” sem kímélték meg a középkor e pótolhatatlan tárgyi emlékeit. Esztergomban például úttörők szedték fel társadalmi munkában a vár felé vezető cserépcsöveket.)

A török hódítás után a különböző települések (falvak, városok) újjáépítésével párhuzamosan a Habsburg kormányzat a vízgazdálkodás kérdéseit is napirendre tűzte. Az esőzések miatt hosszú ideig járhatatlan közutak helyett biztonságosabbak és gazdaságosabbak voltak a vízi utak.

Az 1773-ban létrejött hajózási igazgatóság egyik jelentős eredményének tekinthető az 1793–1802 között megépült Ferenc-csatorna, amelynek teljes hossza 123 kilométer, és a dunai hajózási útvonalat 227 kilométerrel rövidítette le. (A szállítási idő húsz nappal rövidült le.) A csatorna Bajánál kezdődik, majd Szerbiában folytatódik, és Óbecsénél éri el a Tiszát.

A vízi munkálatok szakembereket igényeltek. E célból jött létre, mint már említettük, 1782-ben az Institutum Geometrico Hydrotechnicum, a Mérnöki Intézet. Az itt végzett hallgatók érdemben járultak hozzá Magyarország vízrendezéséhez, vízgazdálkodásához. A Mérnöki Intézet első korszakának hallgatója volt Tumler György, majd fia Henrik. Irányításukkal a veszprémi várba vízvezetéket építettek, s a Marcal folyót szabályozták. 1786-ban Balatonfüreden fürdőház építését javasolták.

2.jpg

Röviddel ezután már mint budai mérnökökkel találkozunk velük (2. kép).
A Mérnöki Intézet hallgatója volt Vedres István, aki 1786 és 1821 között Szeged város mérnökeként tevékenykedett. Egyik legnagyobb terve a „Tiszát a Dunával összekötő új hajózható csatorna” (1805). Városi mérnökként a környék számos mocsarának lecsapolási tervét készítette el. Vedresházának nevezték el azt a 3600 holdas mocsaras területet, melyet az ő vezetésével és tervei szerint tettek művelhetővé. Nem csupán mocsarak lecsapolásával foglalkozott, hanem megtervezte egy országos gabonaraktár, a szegedi kikötő és hajógyár, valamint a már korábban említett csatornázási terv mellett egy országos csatornahálózat kiépítését is.

3.jpgBeszédes József is a Mérnöki Intézet diákja volt. Az Esterházy család uradalmi mérnökeként végzett vízrendezési munkálatokat Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra megyében. 1816-tól a Sárvíz szabályozásának igazgató mérnöke lett, majd irányította a Sió és Kapos folyók vízrendezését (3. kép). E munkával 160 ezer hektárt ármentesítettek. Ő irányította az első ipari célú csatornának (1833–1840), az Arad megyei fehér-kőrösi Nádor-malom csatornának a megépítését, továbbá ő szabályozta először a Balaton vízszintjét. Terveket készített a Fertő tó és a Hanság vízrendezésére.

4_1.jpgNagy múltú székely nemesi családból származott a Mérnöki Intézet legismertebb diákja, Vásárhelyi Pál (4. kép). 1816 őszén szerzett mérnöki oklevelet, s lett Zemplén, majd Veszprém megye mérnöke. Huszár Mátyás mellett pedig a Duna-felmérés mun­katársa. Fő műve a Tisza szabályozási tervének elkészítése. Javasolta, hogy a Tisza medrét 114 átvágással rövidítsék le. 1835-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, két évvel később az Országos Építési Igazgatóság első hajózási mérnöke. 1846-ban a Tiszavölgyi Társulat főmérnöke, ám a munkálatokat már nem vezethette, mert még abban az esztendőben – tervének védése közben – „véletlenül szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt”.

A reformkor gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésében meghatározó szerepe volt a „legnagyobb magyarnak”, gróf Széchenyi Istvánnak. A dunai és a balatoni gőzhajózás megindítása, az Al-Duna szabályozása, a Lánchíd megépítésében vállalt szerepe szorosan kapcsolódott ehhez a sokirányú nemzetépítő és gazdagító tevékenységéhez (5. kép).
5.jpg
Beszédes Józseffel a Fekete-tengerig hajózott a zátonyokkal, zuhatagokkal szabdalt Dunán. Tanácsadója Vásárhelyi Pál. Az Al-Duna szabályozásában végzett munkálkodását emléktábla őrzi a sziklák egyikén.

6.jpgPest-Buda fejlődésében fontos kereskedelmi szerepe volt a hajózásnak (6. kép), s ennek függvényében a rakpartok kiépítésének, melyben érdemi szerepet vállalt Reitter Ferenc, aki az Országos Építési Igazgatóság mérnöke volt.

7.jpgKvassay Jenő (7. kép) évtizedeken át volt a magyar vízügyi szolgálat mérnöke.
Ő szervezte meg 1878-ban a Magyar Kultúrmérnöki szolgálatot. Ez az intézmény 1879 és 1939 között közel kétmillió hektár föld­területen biztosította a korszerű mezőgazdasági termelés feltételeit.
Ő szervezte meg az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt. Fontos szerepet kapott a Balaton környéke ivóvízellátásának megvalósításában. Szintén az ő nevéhez fűződik a csepeli szabadkikötő építésének 1910-es megkezdése (átadás: 1928). A bejárati zsilipet róla nevezték el (8. kép).
Kvassay Jenő meghatározó szerepet játszott az 1885-ben elfogadott vízjogi törvény előkészítésében. (E törvény számtalan rendelete 1964-ig volt érvényben.) Kvassayt – mint az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetőjét – a magyarországi vízszabályozás, vízügyi szolgálat terén végzett munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia 1918-ban Wahrmann-jutalommal ismerte el. (Az MTA 2003 óta ismét átadja évente a Wahrmann Mór-érmet.)

8.jpgZsigmondy Vilmos és utódai a 19. század nyolcvanas éveitől elévülhetetlen érdemeket szereztek a felszín alatti vízkészletek feltárásában (artézi kútfúrások). Napjainkban több mint 30 ezer artézi kút működik Magyarországon.

Az első világháború után jelentős vál­to­zások mentek végbe a vízgazdálkodásban is. A 38 dunai vízrendezési társaság­ból 20, a 40 tiszai vízrendezési társaság­ból 13 maradt az új országhatáron belül (9. kép).

9.jpgA második világháború után, 1953-ban jött létre egységes vízügyi szervezetként az Országos Vízügyi Főigazgatóság (12 vízrajzi egységgel).
A vízi erő hasznosítása terén fontos állomás volt a Mosonyi Emil irányításával megépült tiszalöki vízlépcső, amely abban az időben hazánk legnagyobb vízügyi műtárgya volt (10. kép).

10.jpg1964-ben elfogadták a vízügyi törvényt, amelynek jelentős szerepe volt a települések megnövekedett vízellátásának megszervezésében.

Az 1980-as évek vízlépcsővitái (Bős–Nagymaros) a politikai csatározások színtereivé váltak. Az érdemi megoldás várat magára.Talán az is, hogy a magyarországi vízgazdálkodás, vízügy százados eredményei jövőt formáló terveink érdemibb részei legyenek.
Vörösmarty Mihály Vásárhelyi Pál sírkövére című költeményében mintha minden egykorvolt alkotó magyart megidézne:

„Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja!
Látom-e, zöld koszorús róna, virányaidat?

Oh siket és vak a föld.
De ha nemzetem egykor idézné
Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót.”

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr784616479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.