Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (2) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) aviatika (1) Bánhidi (1) Bánki (5) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) BASIC (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) Csicsátka (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Dedics (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) DTSS (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangosfilm (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (2) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) Kabay (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (2) kávégép (1) Kelp (1) Kemény (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kerekes toll (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kurtz (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) Lampich (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Melczer (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) mintaoltalom (1) Mistéth (1) morfin (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (2) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) PKZ (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (3) repülőgép-tervezés (2) repülőgépgyártás (2) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (2) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (3) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Simonyi (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (2) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) sztereó FM-szabvány (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Thorotzkai (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Vágó (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (2) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Žurovec (1) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2012.08.30. 10:30

Akit a mozdony füstje megcsapott (1. rész)

„Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek.” (Petőfi Sándor)

 Ki az, akit valahol valamikor nem csapott meg a mozdony füstje? Napjaink nosztalgiaszerelvényeire – melyeket közel százéves gőzmozdonyok vontatnak – alig lehet jegyet kapni. Generációk járnak a Magyar Vasúttörténeti Parkba, hogy lássák a tegnap csodáit.


A vontató járművek már a 20. század első évtizedeiben a gőz mellett dízel és elektromos üzemmódban is működtek, majd az arányok eltolódtak – néha gazdasági divatok vagy kényszerek alapján –, de a vasút megmaradt, és jövője sem lehet bizonytalan. A 21. század vasúti közlekedése is, mint annyi minden a közlekedésben, a változások korát éli.
Érdemes magyarországi történetének egy-egy nagy korszakára emlékezni, s az illusztráló gépcsodák láttán elgondolkozni azon, hogy ez a magyar iparág, sok-sok részterületével, napjainkban is versenyképes lehetne.

1-terkep.jpg

A 19. század első fele a szárazföldi közlekedés forradalma is. Hadley angol mérnök 1813-ban rájött arra, hogy a mozdony súlya által előidézett tapadás elegendő a haladó mozgás biztosítására is megfelelő vonóerő kifejtésére. Ezt az elvet technikailag George Stephenson fejlesztette tovább. 1824-ben megalapította Angliában a világ első mozdonygyárát, majd 1830. szeptember 15-én megnyílt a Liverpool–Manchester gőzvontatású vasútvonal.

Magyarországon az 1836-ban elfogadott első vasúti törvény (XXV. tc.) 13 vasútvonal tervét tartalmazta. E törvény alapján csatorna- és vasútépítésre szóló felhívást tettek közzé. Az első vasútépítési engedélyt 1836. február 26-án báró Sina Shőrerer mérnök kapta. A Magyar Központi Vasúttársaság vonalán Pest és Vác között 1846. július 15-én megindult a forgalom. A Pest és Vác közötti gőzvontatású vasútvonal Európa 11. vonala volt, melyen a 33,6 kilométeres utat a szerelvény 59 perc alatt tette meg. Az első mozdonyokat Belgiumból szerezték be. A megépített pálya normál nyomvonalú (1435 mm) volt. A kocsik négytengelyű, forgóvázas járművek voltak. 1847. szeptember 1-jén nyílt meg a Pest–Szolnok vasútvonal. Az 1848-as forradalom idején már 243 kilométer volt a magyarországi vasútvonalak hossza.

A 19. század első harmadában még lóvontatás volt az általános az egész kontinensen, így hazánkban is. Pesten 1827. augusztus 20-án adták át a forgalomnak a Hatvani utcától (ma: Kossuth Lajos u.) Kőbányáig megépült, úgynevezett lebegő (függő-) vasutat. A pálya hossza 2,5 kilométer volt, tartóoszlopokon a föld felszínétől körülbelül 3 méterre gerendákat helyeztek el, melyeken egy sínpáron futottak a kerekek. A gerenda két oldalán köteleken kosarak függtek, ebbe helyezték a szállítandó árut. Csak teherszállításra használták. Szolnokig tervezték a függővasút megépítését, de a kedvezőtlen fogadtatás miatt rövid idő után ezt a már megépült szakaszt is leállították.

Egerben, 1838. július 7-én jelent meg az első magyar nyelvű műszaki sajtótermék, a Hétilapok, amelynek augusztus 25-i számában a „gőz és szállító kocsik”-ról közölt rajzos ismertetést – részletes gyártási leírással.

Nagyszabású tervet dolgozott ki gróf Széchenyi István (1791–1860), a közlekedési és közmunkák minisztere, majd e tervek érdemi megvalósítója Baross Gábor (1848–1892) későbbi közmunka- és közlekedésügyi miniszter lett, valamint Hollán Ernő (1824–1900), aki államtitkárként az 1867-es kiegyezés után közlekedési politikájával megerősítette Budapestnek a vasúti közlekedésben betöltött központi szerepét.

A vasúti járműgyártáshoz érdemben tudott hozzájárulni a Ganz-gyár, melyet a névadó Ganz Ábrahám (1814–1867) alapított 1844-ben, s ahol a termelés 1845 elején indult meg, majd 1854-ben megkezdték a kéregöntésű vasúti kerekek gyártását. A kontinensen abban az időben a vasúti kocsik kerekeit kovácsoltvasból, küllőkkel készítették. A kéregöntés technikáját az angol John Burn találta fel 1812-ben, s hamarosan Amerikában is alkalmazni kezdték. A Ganz-gyár – megvéve a szabadalom gyártási jogát – a kerék sínekkel érintkező részét külön bevonattal látta el, s ezzel fokozni tudta keménységüket, ennélfogva tartósságukat. A korabeli vállalkozó – Ganz Ábrahám – mának szóló üzenete is lehet az, amit szüleinek írt egy levelében: „…az én elgondolásaim komolyak, és higgyétek el, ha az ember valamihez fog, és nem sikerül, még nem kell kétségbe esni, a türelem, bátorság és kitartás az emberi boldogulásnak hatalmas segítője, akinek pedig nincsen jövőbe vetett reménye, azt sajnálni lehet”. A gyár ebben az időben Budán üzemelt, helyén ma az Öntödei Múzeum áll.

2-elsomozdony.jpg

Az 1867-es kiegyezés utáni esztendőben a pesti Kőbányai úton Magyar–Belga Gép- és Hajóépítő Társaság néven alapított gyár 1870-ben a magyar állam tulajdonába került, s az Államvasutak Gépgyáraként folytatta működését. Ebben az időben gőzkazánokat, különféle gépi berendezéseket gyártottak itt. E gyár tekinthető a későbbi MÁVAG elődjének, ahol osztrák tervek alapján 1873-ban kezdték meg a gőzmozdonyok gyártását. A Tiszavidéki Vasút részére készített, már teljesen magyar tervezésű, korszerű mozdonyokat 1878-ban, a párizsi világkiállításon mutatták be. A gyártás gyors ütemben növekedett. Budapesten, a Millenniumi Kiállításon már az ezredik mozdonyt mutatták be. Kordina Zsigmond vezetésével egy nemzetközileg is elismert mozdonytervező gárda dolgozott ekkor a MÁVAG-ban. Az itt gyártott mozdonyok 1900-ban már óránként 100 kilométeres sebességgel közlekedtek. A vasútijármű-gyártás nemzetközi rangját bizonyította, hogy a MÁVAG kéthengeres gyorsvonati mozdonya az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat kapott.

nyugati.jpg

A vasútépítéssel párhuzamosan épültek az indóházak, a pályaudvarok. Ezek sorából kiemelkedett az 1877-ben épített Nyugati pályaudvar főépülete, melynek csarnokát Gustave Eiffel francia építészmérnök és irodája tervezte. A Keleti pályaudvar építése 1881-től 1884-ig tartott. Folytatjuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr504739663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AmBesten 2012.08.30. 14:11:09

Keresem az újdonságot a szövegben, de nem lelem. Szerintem egy posztnak új nézőpontot, vagy új tényanyagot kellene tartalmaznia. Bocs, de ez gyenge.

lutria 2012.08.30. 14:14:29

2012-ben mennyi a menetidő ugyanazon a vonalon?

tb79 · http://www.ukulele.hu 2012.08.30. 14:19:44

Nekem viszont tetszik a post, lehet, hogy újszülött vagyok, mert számomra sok benne az újdonság. A képek is jók.

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2012.08.30. 14:25:07

@lutria:

Ha gyors, kb 45 perc, ha személy, kb 1,5 óra.

A nép fia 2012.08.30. 14:28:11

@lutria: Az Elvira.hu-n írd be a kiinduló- és célállomást, és megtudod. :-)

Fül~orr~régész 2012.08.30. 14:43:22

Nagyon is üdítő poszt, köszönöm!

svgh1 2012.08.30. 15:03:13

" Pest és Vác között 1846. július 15-én megindult a forgalom. A Pest és Vác közötti gőzvontatású vasútvonal Európa 11. vonala volt, melyen a 33,6 kilométeres utat a szerelvény 59 perc alatt tette meg. "
2012 Esztergom -Budapest 53 km és 1 óra 40 perc. Átlagosan kb. ugyanannyi a menetidő , 166 évvel később ! Hajrá MÁV !!!

Virt02 2012.08.30. 15:37:30

@svgh1:
"melyen a 33,6 kilométeres utat a szerelvény 59 perc alatt tette meg. "
2012 Esztergom -Budapest 53 km és 1 óra 40 perc. Átlagosan kb. ugyanannyi a menetidő , 166 évvel később ! Hajrá MÁV !!! "

Hányszor állt meg a vonat 1846-ban a két város között? És hányszor áll meg a mai személyvonat, amellyel összehasonlítod?

VT22 2012.08.30. 15:51:05

@svgh1: Persze, almát hasonlítgatunk körtével, aztán könnyű demagógnak lenni. Akkor írjuk le szép nagy betűkkel hogy:

Pest-Vác ma 25 PERC
Kevesebb mint fele menetidő, 166 évvel később.

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2012.08.30. 15:51:38

@svgh1:

A különbség annyi, hogy régebben szebbek voltak a vagonok! :D

kewcheg 2012.08.30. 16:00:37

Ha a tanarakat ma is megfizetnék, és ezáltal a legkíválóbb emberek lehetnének "tanítók", néhány évtized elteltével Magyarországon ismét lennének kiváló mérnökök, fizikusok, etc....

flippant 2012.08.30. 16:33:41

@kewcheg: Most is vannak, csak éppen exceltáblákat gyártanak egy multiban

Innotéka 2012.08.30. 17:03:39

@AmBesten: Ezt ismeretterjesztőnek szántuk. Ha újdonságokat szeretnél, olvasd az Innotékát! innoteka.hu vagy telefonon: m.innoteka.hu

Verkaufsförderung 2012.08.30. 17:05:55

@Dr. Gy. Dr. Fűegér:

"Ha gyors, kb 45 perc"

Ezt a marhaságot honnan a fenéből vetted?

A Zónázó 25 perc alatt kiér.

Innotéka 2012.08.30. 17:09:30

És ahhoz mit szóltok, hogy eleink két év alatt 243 km-nyi vasutat építettek?

Zak 2012.08.30. 17:32:02

csak nekem tűnik fel, hogy mennyivel kellemesebb látvány a nyugati - kocsik nélkül?

Csokonai Vitéz Műhely 2012.08.30. 17:46:42

@Innotéka: REmek a poszt. Grat.
Egy valamit nagyon nem értek:
"Pesten 1827. augusztus 20-án adták át a forgalomnak a Hatvani utcától (ma: Kossuth Lajos u.) Kőbányáig megépült, úgynevezett lebegő (függő-) vasutat. A pálya hossza 2,5 kilométer volt, tartóoszlopokon a föld felszínétől körülbelül 3 méterre gerendákat helyeztek el, melyeken egy sínpáron futottak a kerekek. A gerenda két oldalán köteleken kosarak függtek, ebbe helyezték a szállítandó árut."
Szóval, az oszlopokon gerendák, azokon meg a sínpár. De a gerendákon voltak a kötelek is a kosarakkal, amikben szállították az árut. Hogy van ez? Nem trollkodni akarok, csak szeretném felfogni.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.30. 18:15:55

@AmBesten: Én nem vagyok újszülött, de teljesen OK, érdekes ez a poszt. Ha valakit jobban érdekel ez a téma, úgyis guglizik.

VT22 2012.08.30. 18:59:59

@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Akkor nézd meg még egyszer, mert ezt írja.

KárászAti 2012.08.30. 22:50:19

Nekem tetszett a poszt és most guglizok is még egy kicsit.

KárászAti 2012.08.30. 23:03:07

Ez elég jó:
ktf.elte.hu/downloads/szakdolgozatok/Magyar%20vasuti%20kozlekedes.pdf
Ez a mondat kicsit meglepett, de hát úgy látszik
már régen is ez volt:
A visszaélésekkel, botrányokkal terhelt
kivitelezés ellenére, az első magyar vasutat 1846. július 15-én átadták.

Innotéka 2012.08.31. 10:14:23

@Csokonai Vitéz Műhely:
A vasúttörténeti állandó kiállításnak része lett a Pest-Kőbánya lebegővasút kipróbálható modellje. Ott megnézheted. www.mmkm.hu/index.php/hu/hirek-kozlekedesi-muzeum/282-a-lebegvasut-az-allando-kiallitasban

Csokonai Vitéz Műhely 2012.08.31. 10:22:08

@Innotéka: Köszi. Közben megtaláltam én is. A holnapi programba már be is iktattuk.