Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • Frady Endre: @ceglédi: Kösszy! A kedvedért egy bő évtizeddel előtti eseményt megörökítő tébolylíra: KORAKEDDI ... (2018.12.07. 08:47) A kávé szerelmese
  • Terézágyú: "A tudománytörténetben előfordul, hogy valaki nem önálló találmánnyal alkot maradandót, hanem egy ... (2018.11.07. 17:04) Eötvös munkáját csiszolta tökélyre
  • has: Volt szerencsém a Mátrai erőmű egyik ilyen tornyába bemenni. Döbbenetes építmény, kívülről nem érz... (2018.09.30. 23:28) A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer
  • ételizésítő: @hillman.: Jézus, ugyan már... Már az első afrikai előember is magyar volt. De lehet, hogy már a ... (2018.05.31. 17:07) A magyar, aki szőlőt vitt Amerikába
  • Innotéka: Bár a fejekben tényleg kavarodás van azzal kapcsolatban, hogy mit csinál az építőmérnök és mit csi... (2018.05.03. 11:37) Az első magyar mérnöknő

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) kávégép (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2012.09.06. 10:30

Akit a mozdony füstje megcsapott (2. rész)

A Ganz-gyár a 19. század végén, Kandó Kálmán (1869–1931) irányításával, már szerepet vállalt a nagyvasúti villamos vontató járművek gyártásában. Itt készült az első háromfázisú mozdony, melyet 1898-ban a Genfi-tó partján helyeztek üzembe. A 20. század elején ilyen mozdonyokkal épült meg Olaszországban a Valtellina vasút. Ez volt a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett szakasza (106 km), melynek minden lényeges elemét a Ganz-gyárban fejlesztették ki Kandó Kálmán vezetésével.

Az első világháború végén, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával új feladatok álltak Magyarország előtt. A trianoni békeszerződéssel bekövetkezett területveszteség súlyos aránytalanságokat idézett elő az ország gazdasági életében. A vasúti közlekedési eszközöket gyártó ipari vállalatok ugyan Magyarországon maradtak, ám a vasúthálózatnak csupán a 38 százaléka maradt az új országhatárok között. Kiutat egy érdemi iparszerkezeti átalakulás jelenthetett, amely több területen, így a vasútijármű-gyártásban is sikeres volt.

A Ganz-gyárban Kandó Kálmán motorfejlesztő tevékenységének eredménye alapján megindult a vasúti villamos mozdonyok tervezése és gyártása. A világ első fázisváltós villamos mozdonya 1923. október 31-én indult próbaútjára.

kandomozdony.jpg

1926-ban üzembe helyezték Párizs és Orleans között a világ legnagyobb, leggyorsabb és legerősebb villamos mozdonyát, melyet a Ganz-gyárban gyártottak. Itthon 1932-ben fejeződött be a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása, s megindult a forgalom a Kandó rendszerű villamos mozdonyokkal. (A vasúti legendák szerint néha a kalauzok – jegyvizsgálók – is lemaradtak a gyorsan induló szerelvényekről.)

A MÁVAG-ban 1924-ben elkészült az 1959-ig gyártott közismert 424-es gőzmozdony, amely a MÁV legmodernebb gőzmozdonya volt. A kéthengeres ikergép nagy rostélyfelülettel, jól tudta hasznosítani a gyengébb minőségű hazai szeneket is. A 424-es gőzmozdony fejlesztésében a MÁVAG fejlesztőmérnökeként részt vett Horthy István (1904–1942) gépészmérnök (a tragikus sorsú kormányzóhelyettes).

424-mozdony.jpg

3-BHEV.jpg

Eközben a Ganz-gyár motorgyártási osztályán – melynek vezetője Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, a gyár későbbi vezérigazgatója – az foglalkoztatta a tervezőmérnököket, hogyan lehet belső égésű motorral hajtott vasúti járműveket gyártani. A gyár 1925-től gyártott vasúti motorokat, majd 1928-tól a 220 lóerős dízel rendszerű Ganz–Jendrassik motorokat, melyek külföldön is igen keresettek voltak. A Ganz motorvonatok az európai piacokon kívül eljutottak Egyiptomba és Latin-Amerikába is. A második világháború kitöréséig 550 szerelvényt exportáltak. 1925-ben megkezdték az AMC 13 típusú sínbusz gyártását, 1934-ben pedig elkészült a forgóvázas Árpád sínautóbusz, amely a Budapest–Bécs útvonalat 2 óra 57 perc alatt tette meg.

4-arpad.jpg

A MÁV Európában elsőként vezette be nemzetközi viszonylatban is a motoros vonatok forgalmát. A Ganz-gyár megfogadta egykori igazgatójának, Mechwart Andrásnak (1834–1907) az üzenetét: „Idejekorán fel kell készülni a jövőben jelentkező szükségletekre, hogy azokat minél kevesebb versennyel és minél nagyobb eredménnyel lehessen kielégíteni.”

A második világháború után romokban hevert az ország. Az ipari üzemek – köztük a Ganz-gyár – roppant károkat szenvedtek. Emellett súlyos tehertételt jelentettek az úgynevezett jóvátételi kötelezettségek, melyeket az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény írt elő. A lebombázott Ganz-gyárat 1945. január 8-án szállták meg a Vörös Hadsereg katonái. A „termelés” kezdetben ételhordók, vödrök, melegítő berendezések gyártását, továbbá ásó, kapa készítését jelentette. A katonai felügyelet 1945 nyaráig tartott a gyárban, majd kezdetét vette a jóvátételi kötelezettségek teljesítése. A Ganz, a MÁVAG, valamint a győri Magyar Vagon- és Gépgyár a Szovjetuniónak más gyártmányok mellett 1947-ig 4640 négytengelyes, nyitható fenékajtós, légfékes teherkocsit és 800 négytengelyes tartálykocsit szállított. Az Argentínának gyártott, de a háború miatti szállítási nehézségek miatt a Ganz-gyárban maradt 10 Ganz–Jendrassik motorvonatot is elszállították a Szovjetunióba a jóvátétel fejében. Szintén a fegyverszüneti egyezmény által előírtak teljesítésére Jugoszláviának 10 négytengelyes, III. osztályú személykocsit, 50 négytengelyes, II. osztályú személykocsit, 50 postakocsit, Csehszlovákiának 6 háromrészes dízelmotorvonatot, 1000 kéttengelyes teherkocsit, 25 kéttengelyes hűtőkocsit adtak át. A vasútijármű-állomány 70 százaléka még a háború alatt külföldre került, az országban maradt mozdonyok fele pedig megsemmisült. Jendrassik Györgyöt 1947-ben arra kényszerítették, hogy hagyja el az országot, lemondatták szabadalmi jogáról. 1947-től rövid ideig Argentínában élt, majd Angliában telepedett le, és ott is hunyt el, 1954-ben.

A Ganz-gyár és a MÁVAG a jóvátételi kötelezettségek teljesítése mellett megkezdte a mozdonyok javítását, s lassan áttért új járművek gyártására. A motorgyártás fokozatosan – részben az egyre inkább teret nyerő koncepció nélküli iparpolitika hatására – különböző gyárakhoz került. A Ganz-gyárban csak a vasúti motorok gyártása maradt.

A járműipart ebben az időben elsősorban a vasútijármű-gyártás jelentette. A háború alatt leállt Argentínába történő szállítások 1948 és 1952 között újraindultak. Ennek nyitánya az 1949. január 27-én Buenos Airesben megkötött szerződés volt, amelynek alapján 26 motorvonatot (108 kocsiegységgel) szállítottak a dél-amerikai országba. A IX. Pánamerikai Vasúti Kongresszus alkalmából 1957. szeptember 7-én megnyílt Nemzetközi Vasúti Kiállításon nagy sikert aratott a Ganz-gyár ötrészes motorvonata. A Ganz-gyár gőz-, illetve dízelmozdonyokat, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár – amely ekkor már Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárként vett részt a termelésben – pedig személy-, háló-, valamint étkezőkocsikat szállított Egyiptomba. A Ganz-gyár jelentős vasútijármű-megrendelést kapott Lengyelországtól, s itt gyártották Csehszlovákiának a Prága–Drezda–Berlin, majd 1960 nyarától a Budapest–Prága–Berlin útvonalon közlekedő Hungária expressz szerelvényeit is.

A háború alatt készült Hargita-motorvonat egy változatát 1958-tól üzemeltette a MÁV a Budapest–Nagykanizsa és a Budapest–Keszthely útvonalon.

1959. január 1-jével egyesítették a Ganz Vagon- és Gépgyárat a MÁVAG-gal Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár néven. A Ganz Villamossági Művekkel – mely ekkor a Klement Gottwald Villamossági Gyár nevet viselte – megkezdték a Ward Leonard rendszerű mozdonyok gyártását, ezekből 1959 és 1962 között 30 készült el, és főleg tehervonatok vontatására használták.

1962-ben fejeződött be a Budapest–Miskolc vasútvonal villamosítása, s ez újabb villamos mozdonyok üzembe helyezését jelentette. Mindez együtt járt a Ganz-gyárra jellemző folyamatos gyártmányfejlesztéssel. 1961-ben 7 darab, úgynevezett szilícium-egyenirányítós mozdonyt rendelt a MÁV külföldről, s a megvásárolt licencszerződés alapján nyolc nyugat-európai vállalat közreműködésével – köztük a német Krupp gyár, a francia SFAG – 1962-ben elkészült e típusból 7 darab. A MÁV igényei szerint készült a gyárban, s az 1963-as zágrábi vásáron már bemutatták a dízel-villamos mozdonyt, amelynek hamarosan megkezdődött a sorozatgyártása.

5-gysev.jpg

A vasútijármű-gyártásban több mint száz éve meghatározó szerepet játszó Ganz-gyárba 1968-ban a Ward Leonard rendszerű mozdonyt tirisztoros, azaz vezérelt félvezetős diódás mozdonnyá alakították át, majd a MÁV újabb igényeinek megfelelően tervezték meg és kezdték gyártani a dízel hidraulikus mozdonyokat (tolatómozdony – az irányváltás hidraulikus). Nem csupán Európa piacain jelentek meg a Ganz-gyár mozdonyai, sikeresek voltak Egyiptomban és Latin-Amerikában is. Az Új-zélandi Vasutak (NZR) 1978-as nemzetközi pályázatát elnyerve készítette el a Ganz-gyár a Wellington környéki elővasutak szerelvényeit.

Az 1989-ben létrejött Ganz-Hunslet Rt.-nek a kilencvenes évek elején legsikeresebb fejlesztése a négyrészes InterCity motorvonat volt. A jármű elektromos berendezéseit az ABB és a Ganz Ansaldo közösen készítette. A szerelvény valamennyi kocsija klimatizált volt.

6-dizelmozdony.jpg

Az eredményeket nem homályosíthatja el az idő. A magyar vasútijármű-gyártás kiváló mérnökökkel, szakmunkásokkal versenyképes termékeket állított elő. A technikatörténész a múlt példáival az iparág feltámadásának reményében bízik. A műegyetemi tanár – a mérnökképzés színvonalának ismeretében – hiszi és vallja, hogy a magyar műszaki értelmiség a 21. század igényei szerinti vasútijármű-gyártásban fontos és meghatározó szerepet tud betölteni.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr604743565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.