Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • gigabursch: @Le a spammerekkel: Ezt a sztorit nagyapámtól hallottam először. Ő 1944-ben végzett ott. Eléggé b... (2019.01.04. 15:58) A gépek rendszerezője
  • rdos: Megkésve bár, de jobb későn mint soha. :-) Képriport a visontai erőműből, néhány képen a hűtőtorn... (2019.01.04. 13:36) A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer
  • szazharminchet: Kis kiegészítés: A cikkben szereplő Woynarovich Ferenc fizikus lett a KFKI-ban (ma a Wigner Fizika... (2019.01.04. 11:37) Az otthoni számító­gépek kezdete
  • Pirx pilóta: A közkeletű vélekedés szerint Kubrick róla mintázta zseniális fekete komédiájának, a Dr. Strangelo... (2019.01.04. 09:03) A legpusztítóbb fegyver
  • Frady Endre: @ceglédi: Kösszy! A kedvedért egy bő évtizeddel előtti eseményt megörökítő tébolylíra: KORAKEDDI ... (2018.12.07. 08:47) A kávé szerelmese

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) kávégép (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2013.09.26. 06:30

Első folyasztottvas hidunk

„A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai.” (József Attila)

A 19. század első felében Pestről Budára csak a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca irányába lehetett átkelni a Dunán, egy hajóhídon. Ez lassú és nehézkes volt. A Lánchíd 1849-es, majd a Margit híd 1876-os átadása után 1893-ban döntés született újabb két fővárosi Duna-híd, az Eskü téren (ma Ferenciek tere) az Erzsébet híd és a Fővám térnél a Sáros fürdő felé (ma Gellért tér) a Ferenc József híd építéséről.
1.jpg

A Ferenc József híd építését 1894-ben kezdték, a pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el, az ünnepélyes felavatásra 1896. október 4-én került sor. A hídavatás az uralkodó, Ferenc József jelenlétében zajlott, aki „aktív részese” volt a hídépítés befejezésének azzal is, hogy a pesti oldalon egy ezüstszegecset vert a híd szerkezetébe.

2.jpgA terveket Feketeházy János (1842–1927), a vasszerkezetet pedig az Államvasutak Gépgyára készítette. Feketeházy János a bécsi Műegyetemen és Zürichben is tanult, s mérnöki oklevelének megszerzése után először az Osztrák Államvasutak Igazgatóságán, majd hazatérve a MÁV Vasútépítészeti Igazgatóságán dolgozott. Több magyarországi híd tervezője. Egyik legszebb alkotása a Ferenc József (ma Szabadság híd), amelynek hídkapuit és díszítéseit Nagy Virgil műegyetemi építészprofesszor tervezte. Feketeházy János alkotása egyebek mellett a Keleti pályaudvar vágánycsarnokának tetőzete és az Operaház acéltetős szerkezete is.

A Ferenc József híd volt az első megépült híd Magyarországon, amely az addig használt hegesztett vas helyett „folyasztott” vasból készült. Megépítésének idején teljesen új megoldás volt a híd rácsos szerkezete is. A híd alatt „négy, egyenként 65 cm átmérőjű vízvezetéki cső, két kábelszekrény és egy 50 cm-es légszeszcső vezeték volt átvezetve”. A háromnyílású konzolos híd oldalnyílási szerkezete 64-64 méteres konzolokkal (karral) nyúlik be a középnyílásba. Ezek tartják a híd középső részét. A híd hossza 331,2 méter. A konzolos szerkezetű híd felbillenését akadályozza az 1211 tonna öntöttvas ellensúly, amely a két hídkamrában helyezkedik el (a vasszerkezet súlya az építés idején 4884 tonna volt). Az építési költség meghaladta az 5 millió koronát. Emellett a feljárókra, térrendezésre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 640 ezer koronát költött.

A villamosforgalom 1898. május 31-én indult meg a hídon, 1899 végén már a Kelenföldi pályaudvarig jártak a szerelvények. Kezdetben a villamosvágányok a hídpálya szélén helyezkedtek el – alsóvezetékes rendszerrel üzemelve –, majd 1923-ban építették át felsővezetékessé. 1928. szeptember 24-étől már autóbusz (1-es számozással) is közle­kedett a hídon. 1938-ban kerültek a villamosvágányok az úttest közepére. A budapesti hidakon 1918 decemberéig hídvámot (átkelési adót) szedtek. Ezt rendeletileg 1920. december 12-ével szüntették meg.

A második világháború pusztításainak áldozata lett ez is, a többi Duna-híddal együtt. Az újjáépítés 1946. augusztus 20-ára fejeződött be.
A Ferenc József híd a világ egyik legszebb – Gerber-rendszerű – konzolos hídja, amely ma a világörökség része. A közel 120 éves híd a magyar mérnöki alkotómunka és a 19. század végi acélgyártás hírnevét hirdeti. Feketeházy János nevét ma utca őrzi a Műegyetem közelében.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr615532924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dixi. 2013.09.27. 08:33:28

Érdekes,érdekes, csak az a baj h nem kaptam választ a címben feltett kérdésre
- A folyasztottvas vajon mi?

így hát buta maradtam :-)

Netuddki. 2013.09.27. 08:43:26

Köszönjük az indexes címadónak! Csak az nem derült ki, hogy a folyasztottvas micsoda. Tudom, Google. De akkor is...

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2013.09.27. 08:44:07

Node továbbra is áll a kínzó kérdés:
A Folyasztott vas vajon miiiii?

Karipapa01 2013.09.27. 09:56:46

A folyasztott vas (folytvas) egy vasgyártásban és gépiparban használatos megnevezés, nem csoda, hogy sokan nem ismerik. Azt sem tudják, hogy mi a különbség a kémiai és a technikai vas között, vagy az acél és a vas között. Pedig naponta használják. Nem szégyen ez, a szégyen, amikor élcelődnek rajta.

Innotéka 2013.09.27. 10:46:33

A folyasztottvas és folyasztott acél az a kovácsvas és acélfaj, melynek gyártása az anyag hígfolyó állapotát okvetetlenül megkívánja és a művelet végéig meg is tartja, úgy, hogy a termék mintákba önthető. Nevezik még ezeket a vas- és acélfajokat folytvasnak és folytacélnak is. (Forrás: Pallas Nagylexikon)

___________________________ (törölt) 2013.09.27. 11:03:25

A vidékiek kedvéért el lehetett volna mondani, hogy ez ma a Szabadság-híd...

króm nickel 2013.09.27. 11:22:09

A folytacél vagy folytvas kifejezést ma már nem használják. A XIX. századig az acélt bucavasból gyártották és kovácsoltvasnak nevezték. A bucavas a gyártás során nem olvadt meg. A kétfázisú acélgyártás /Bessemer, Siemens-Martin, stb./technológia olvadékkal működött. Ezt nevezték folytacélnak, vagy tégelyacélnak, A folytvas név újságírói slendriánság.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.09.27. 11:33:55

"1894-ben kezdték, a pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el, az ünnepélyes felavatásra 1896. október 4-én került sor" ma ez mennyi lenne? Húsz év? döbbenet, milyen munkatempóban készült el ez a gyönyörű híd...

na__most__akkor 2013.09.27. 11:37:48

80 + 80 KÖBMÉTER vas ellensúly...
Nem semmi!
Egy átlagos házgyári szoba 40-50 köbméter.