Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (2) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) aviatika (1) Bánhidi (1) Bánki (5) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) BASIC (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) Csicsátka (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Dedics (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) DTSS (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangosfilm (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (2) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) Kabay (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (2) kávégép (1) Kelp (1) Kemény (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kerekes toll (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kurtz (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) Lampich (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Melczer (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) mintaoltalom (1) Mistéth (1) morfin (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (2) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) PKZ (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (3) repülőgép-tervezés (2) repülőgépgyártás (2) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (2) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (3) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Simonyi (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (2) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) sztereó FM-szabvány (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Thorotzkai (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Vágó (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (2) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Žurovec (1) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2014.10.30. 06:20

A Föld mélyének kincsei

„Fölötte fontos, hogy a nyersolaj az országban nyeressék…” (Wekerle Sándor, 1893)

Az ipari forradalom kezdetén a gőzgépek üzemanyaga fa volt, aminek az erdők látták a kárát. Mária Terézia (1740–1780) joggal vetette fel, s törvényben írta elő új energiahordozók keresését. Jutalmazta a kőszéntelepek felfedezését, de mindezek ellenére csak lassan tudta a „fekete gyémánt” kiszorítani a vaskohászatból a fát mint energiahordozó tüzelőanyagot.

A 18. század közepétől lett a szénbányászat a kitermelőipar fontos ágazata. Majd a 20. század elejétől, az automobilizmus terjedésével nőtt a nyersolaj iránti igény. Nagy kőolajkészleteket találtak Mexikóban, az Egyesült Államokban, valamint a Közel-Keleten. (A kutatásokhoz érdemben járult hozzá az Eötvös Loránd [1848–1919] fizikus által megszerkesztett torziós inga.)

A kőolajat már a rómaiak is ismerték, időszámításunk előtt 500 körül kőolajlámpással („szicíliai petróleummal”) világítottak. A 19. század technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a kőolajat különböző hőfokon illó összetevőire: fűtőgázra, nehézolajra, kátrányos anyagra lehetett bontani.

A petróleum világkarrierjét látva a 19. század végén Wekerle Sándor (1848–1921) kormánya létrehozta a Magyar Királyi Földtani Intézetet. Feladatáról egyebek mellett a miniszterelnök 1893. június 12-i levelében ezt írta: „Fölötte fontos, hogy a nyersolaj az országban nyeressék. Szükségesnek találom, hogy a mélyfúrások a geológiai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdessenek meg.”

Megkezdődtek a kutatások az ország különböző területein, és folytatódtak az első világháború alatt is. A fő kutatási irány ebben az időben a Dunántúlra tevődött. Az 1930-as években felgyorsultak a kutatások, miután 1933-ban Magyarország és a European Gas and Eletric Company kutatási szerződést írt alá. Az amerikaiak a legkorszerűbb geofizikai eszközöket használták. Mihályi térségében élelmiszer-tisztaságú szén-dioxid-mezőt találtak, s Zalában Budafa térségében olajat. Hazánk első, ipari értékű kőolaj- és földgázmezőjén 1937. december 16-án indult az ipari méretű kőolaj-kitermelés.
3-torony.jpg4-papp.jpg1938 júliusában megalakult a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT). A kutatásokban, majd a munka irányításában fontos szerepet kapott Papp Simon (1886–1970) geofizikus, akadémikus, a földtani tudományok egyik legkiemelkedőbb magyar művelője. Sajnos, pályája 1948-ban megtört. A MAORT koncepciós per fő vádlottja lett. Halálra, majd másodfokon életfogytig tartó börtönre ítélték. 1955-ben „kegyelemmel” szabadult. Ezután – amennyire a körülmények engedték – a földtani tudományok művelője maradt, s tevékenységét egykori munkatársai és tanítványai folytatták. A MAORT felszámolása után létrejött a Magyar–Szovjet Nyersolaj Rt. A Szovjetunió 1954-ben kivonult a magyar kőolajiparból, 1960-ban megalakult az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT), s 1991. szeptember 30-i megszűnése után létrejött a Magyar Olaj és Gázipari (Mol) Rt.

2-olajszallito-vonat.jpgWekerle miniszterelnök egykori felhívása óta nagy utat járt be a szénhidrogén-kutatás. A 21. század technikai fejlesztése az energiahordozókkal szemben is új igényeket fogalmazott meg. Erre – mint az elmúlt századokban – értő, fejlesztő választ ad az egykori elődök nyomdokain járó magyar mérnökök közössége.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr766838015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.