Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2018.05.02. 05:36

Az első magyar mérnöknő

A tudománytörténetben akadnak olyan történelmi helyzetek, amikor valaki nem egy korszakalkotó felfedezésről lett híres, hanem azért, mert elsőként képviselhette nemét vagy nemzetiségét, és meggyőzően bizonyíthatta képességeit, tudását választott pályáján. Ilyen volt Pécsi Eszter, akit az első magyar mérnöknőként tartanak számon.1_pecsi-eszterr.jpg


Pécsi 1898-ban született Kecskeméten, Pollák Eszter néven. Nehéz anyagi kö­rül­mények között élt hat testvérével, de a szülei sokat áldoztak gyerekeik tanítta­tá­sára. Eszter reál- és műszaki tanulmányokat folytatott 1915 és 1919 között a ber­lin-charlottenburgi Technische Hoch­schu­lé­ban, majd 1919-ben hazajött, mert akkortól már nők is tanulhattak a Műegyetemen. Négyen iratkoztak be abban az évben az intézménybe: az építésznek tanuló Sternberg-Várnay Marianne, a későbbi gépészmérnök Máhrer Vilma, a mérnöknek készülő Simonyi-Hajós Irma és Pécsi Eszter. Előképzettségének köszönhetően közülük Pécsi diplomázhatott először: 1920. március 8-án építész oklevelet szerzett, és így ő lett az első magyar mérnöknő.

Pécsi életútja elválaszthatatlan egy másik építészétől, Fischer Józsefétől, akivel 1921-ben házasodtak össze. A fiatal pár számos épületen dolgozott együtt, Pécsi statikusként járult hozzá a tervekhez. Később két fiuk született, Fischer György és Fischer János – ők is építészek lettek. Pécsi első komoly munkahelye a budapesti Guth és Gergely Mérnökiroda volt, ahol az 1920-as években dolgozott, nagyrészt vezető tervezőként. Később saját irodát nyitott, és férje mellett több neves építésszel is voltak közös munkái, részt vett Breuer Marcell és Moholy-Nagy László házának tervezésében is. Ötletes szerkezeti megoldásokat alkalmazott, ebből az időszakból emlékezetes munkái voltak a margitszigeti fedett uszoda, a Fiumei úti baleseti kórház (ez volt Budapest első vasszerkezetű magasháza), a Kútvölgyi úti kórház, illetve a Széchenyi-hegyi Rege és Gyopár Szálló.
2_gyopar.jpgTöbb modern villa is a keze nyomát viseli, mind közül legismertebb a férjével együtt tervezett Szépvölgyi út 88/B szám alatti épület a fővárosban, amelynek fotója és híre bejárta a világsajtót.3_szepvolgyii.jpg
33_jaritz.jpgA háború után a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái (KGMTI) alkalmazottja lett, ahol statikus főmérnökségig vitte. Az 1956-os forradalom után azonban politikai okokból felmondtak neki (Pécsi szociáldemokrataként a forradalmi bizottságban is részt vett, férje pedig a harmadik Nagy Imre-kormány tagja volt). Az asszony 1957-től egy évig Bécsben élt, majd New Yorkba költözött, ahol a Farkas & Barron mérnökirodában, később pedig a Skidmore, Owings and Merrill építészirodában kamatoztatta tudását. Legjelentősebb munkái itt toronyházak voltak: a Hotel Americana és a Columbia Egyetem két épületének statikai terveit is ő készítette, 1965-ben pedig a szakma az év statikusává választotta, miután különleges alapozási eljárást dolgozott ki a Hudson partjára tervezett toronyházak építéséhez. 4_americana.jpg
Fischer közben többször is megpróbált a felesége után menni, de csak 1964-ben kapta meg a kivándorlási engedélyt. 1970-ben Pécsi súlyos agyvérzést kapott, férje ápolta őt 1975-ben bekövetkezett haláláig. Fischer József három évvel később haza­települt, és 1995-ben, Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, Pécsi Eszter mellé.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr6613873796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2018.05.03. 10:17:47

Furcsa, hogy építészmérnök végzettséggel végig statikusként dolgozott. Nem lehet, hogy elírás történt, azaz nem építész-, hanem építőmérnök volt?
Csak azért kérdem, mert az emberek ezt a kettőt ma is mindig összekeverik. :)

Innotéka 2018.05.03. 11:37:19

Bár a fejekben tényleg kavarodás van azzal kapcsolatban, hogy mit csinál az építőmérnök és mit csinál az építész, ennek ellenére a statikusi cím nem privilégiuma egyik végzettségnek sem. Építészmérnökből és építőmérnökből is lehet statikus tervező, ennek jogosultsági kritériuma koronként változó, de a hagyomány szerint nincs kizárva egyik szakma sem. Példának okáért az ország legismertebb statikusa Domokos Gábor a gömböc feltalálója eredetileg építészmérnök végzettségű, de közben már matematikusként is hivatkoznak rá. A mérnöki szakma elméleti és gyakorlati szinten is átjárható bizonyos keretek között.