Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (4) Eötvös-inga (1) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2018.09.28. 05:20

A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer

A fosszilis erőművek jellemzően úgy működnek, hogy a fűtőanyagok elégetésével vizet melegítenek és gőzt állítanak elő, a gőz turbinákat hajt meg, azok pedig az áramot szolgáltató generátorokat. Az első ilyen erőművek tervezésekor a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a fáradt gőzt hogyan csapassák le és vezessék vissza a rendszerbe.
A megoldás egy sokszor toronyméretű hűtő­berendezés, kondenzátor lett, amely eleinte vízhűtéses volt. Ez a technológia rengeteg, folyamatosan utánpótolt vizet igényelt – mígnem jött két magyar, és megmutatták, hogyan lehet léghűtéssel meg­oldani a problémát.1_inota.jpg

Heller László és Forgó László egyidősek voltak: 1907-ben születtek, előbbi Nagy­váradon, utóbbi Budapesten. Mivel mindketten a Zürichi Műszaki Egyetemen tanultak gépészmérnöknek, hamar megismerkedtek, és diplomaszerzés után két-két évet tanítottak a svájci intézményben. Hazatérve Heller energetikai fejlesztéseken dolgozott (például az ajkai erőművön), az Egyesült Izzó szakértője lett, a háború után pedig megalapította az Egart Rt.-t, amely az államosítást követően Hőterv, később Energiagazdálkodási Intézet (EGI) néven vált ismertté. Forgó a Magyar Radiátorgyár Rt. mérnökeként dolgozott 18 évig, majd 1951-től haláláig a Hőterv/EGI főmunkatársa, később osztályvezetője lett.

A léghűtéses erőmű-kondenzátor elvét Heller dolgozta ki az 1940-es években, de a rendszer kritikus elemét, az apróbordás hő­cserélőt Forgó alkotta meg az 1950-es évek elején. Heller keverőkondenzátort talált ki, amelyben a fáradt gőzt nagy tisztaságú hűtővízzel csapatják le – ennek eredménye­ként forró víz keletkezik, azt megfelelő hűtés után újra fel lehet használni részben az erőmű kazánjánál, részben hűtővízként.
2_szabadalom.jpgForgó találmánya az említett megfelelő hűtésről gondoskodott: az apróbordás hőcserélő tulajdonképpen alumíniumlemezekből ügyesen kialakított bordák sorozata volt, amelyekkel a hűtővízcsöveket borították. A hűtőbordák nagy hőmennyiséget tudtak átadni a levegőnek, és kialakításuk egyfajta természetes huzatot is létrehozott. A bordákkal ellátott hőcserélő elemeket nagy hűtőtornyok aljára helyezték cikcakkban, egymással 60 fokos szöget bezárva, mert így működtek a leghatékonyabban. A hűtőlevegőről részben a torony hengeres-hiperbolikus formájából következő kéményhatás gondoskodott, részben külön ventilátorok. A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer nagy előnye a zártsága volt: egyszer kellett feltölteni vízzel, és attól kezdve nem vesztett, így nem is igényelt vizet, amivel az erőmű gazdaságosabbá és könnyebben telepíthetővé vált.3_aprobordas.jpg
A berendezés főpróbájára 1954-ben ke­rült sor egy textilgyárban – addigra már mindkét mérnök Kossuth-díjat kapott, ko­rábbi munkásságuk elismeréseként. A sikeres kísérlet után először Dunaújvárosban, a Dunai Vasműben alkalmazták nagyban a világ első légkondenzációs hűtőrendszerét. 1957-ben a BNV-n is bemutatták a hőcserélő elemeket, egy évvel később pedig a találmány elnyerte a brüsszeli világkiállítás nagydíját. Ettől kezdve nem volt megállás: Kína rögtön rendelt a hűtőberendezésből, a legnagyobb angol áramellátó, az English Electric Company nagy összegű szabadalmi szerződést kötött az EGI-vel. Heller–Forgó-féle berendezéssel oldották meg például a gyöngyös-visontai erőmű vagy az 1981-ben felépült francia Tricastin atomerőmű hűtését, de 1985-ben is dolgozott magyar szerelőcsapat egy iráni erőműben.

Öt évvel Heller után, 1985-ben hunyt el Forgó László – találmányuk örökségét ma is az EGI utódja kezeli.

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr6714264813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandiras2 2018.09.28. 15:06:57

Végre valami érdemi infó a cuccról. A múltkori poszt óta szerettem volna bővebben hallani a cuccról, és bár örültem volna több képnek, de sejtem hogy nem olyan egyszerű az anyagot összehozni, szóval köszönet!

Miszter07 2018.09.29. 00:07:02

A Dunai Vasműben a cikkben is említett első darab szerintem még megvan, legalább is, néhány éve még megvolt, bár egy ideje már üzemen kívül van. Volt szerencsém még beszélni olyanokkal, akik részt vettek annak idején az építésében, üzemeltetésében.

protézisesh 2018.09.29. 08:04:56

Nnnna, akkor ugye a “Paks2 felforralná a Dunát” problémakör is kipipálva...

McKinney 2018.09.29. 08:40:23

@protézisesh: láttál pakson hűtőtornyokat? Na ugye.
Mohinál vannak, igaz ott folyó nincs.

pepin_nymburk 2018.09.29. 15:52:14

@McKinney: épp ezért mondja. Ha nem bírja a Duna, ledobnak pár ilyen tornyot, és kész. Kérdés, hogy a potom 10 milliárd EUR-ban ez benne van-e

pobeda 2018.09.29. 19:00:21

@pepin_nymburk: Ha már kérdezed, akkor nincs.

morph on deer 2018.09.29. 20:52:26

@protézisesh:
Mert szerinted kik- és hol is tervezik Paks2-t?

szepipiktor 2018.09.29. 21:49:31

Mondjuk nem csak az "égetős" erőmüveknél alkalmazzák, hanem az atomerőműveknél is, ahol nincs természetes hűtővíz...
És igen, Paks2 esetében is betervezhetnék, csak a tervezés egy normális világban nem extrém egyedi esetre történik.

has 2018.09.30. 23:28:34

Volt szerencsém a Mátrai erőmű egyik ilyen tornyába bemenni. Döbbenetes építmény, kívülről nem érzékelni az igaz méreteit.