Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (1) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (1) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (2) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (2) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (6) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2018.11.06. 05:01

Eötvös munkáját csiszolta tökélyre

A tudománytörténetben előfordul, hogy valaki nem önálló találmánnyal alkot maradandót, hanem egy létező vívmányt fejleszt tovább jelentős módon. Így történt ez Rybár István esetében az Eötvös-ingával.1_rybar.jpg


Már maga az Eötvös-inga is egy továbbfejlesztett eszköz volt: alapja a torziós inga, amelyet a híres francia fizikus, az elektromos töltés mértékegységének nevet adó Charles Coulomb írt le 1784-ben. Coulomb ingájának lelke egy igen vékony, rugalmas és elcsavarodásra képes (torziós) szál volt, amelynek végén egy középen felfüggesztett, vízszintes rúd lógott. A 18. század végén Henry Cavendish ennek segítségével mérte meg a gravitációs állandót, egyenlő súlyokat helyezve a rúd két végére – Eötvös Loránd ebből kiindulva alkotta meg a nevét viselő műszert. Az Eötvös-inga lényegi módosítása az aszimmetriája volt: az egyik súly mélyebbre került a másiknál, ezért az inga mozgásából a gravitációs erőtér horizontális irányú változásaira is lehetett következtetni. Ez a vízszintes irányú komponens pedig észrevehetően változott, ha a kőzeteknél kisebb sűrűségű kőolajnál vagy nagyobb sűrűségű ércnél történt a mérés – ennek köszönhetően az Eötvös-inga az olajipar és a bányászat egyik alapvető műszere volt a 20. század közepéig.2_ei.jpg
A Budapesten, neves tanár fiaként 1886-ban született Rybár István Eötvös tanítványa volt az ELTE elődjében; a gravitációs mérésekben is részt vett, majd tanársegéd és adjunktus lett. Tizenegy évig dolgozott együtt Eötvössel, alaposan megismerve a fi­zikus találmányát és kutatásait. Ezzel magyarázható, hogy fénytani tanulmányai felől mindinkább a geofizika felé fordult, és a Gyakorlati Fizikai Tanszéken tökéletesíteni kezdte mestere találmányát. A platina-irídium szálat egy alkalmasabb volfrámötvözetre cserélte, és 1929 és 1952 között több szabadalmon átívelően múlta felül az eredeti ingát. Egyrészt sikerült csökkentenie az Eötvös-inga méretét, másrészt érzékenyebbé tette, és a műszer finomműködését jobban megóvta a zavaró külső hatásoktól, például légáramoktól és a hőmérséklet-változástól. Emellett az emberi leolvasást automatizálta és pontosabbá is tette egy fotografikus eljárással, ráadásul a csillapítási időt is jócskán lecsökkentette. Törekvéseinek első, üzletileg is jelentős sikereket elérő terméke a 40 perces csillapítással rendelkező Auterbal (Automatic Eötvös-Rybár Balance) inga volt – a zalai olajmezőket ennek segítségével fedezték fel, és külföldön is népszerű volt.3_au.png
Bár kutatóintézetek és nagyvállalatok is többször hívták külföldre, Rybár István Magyarországon maradt. 1949-ben a Kísérleti Fizika Tanszékről vonult nyugdíjba tanárként, ám a munkát még nem fejezte be. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon az Auterbal E54 változata aranyérmet kapott, de még egy E60 típus is készült, 20 perces csillapítási idővel. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársként alkalmazta, és Rybár 1962-ben, 76 évesen innen vonult végleg nyugdíjba. 1971-ben bekövetkezett haláláig tartotta a kapcsolatot korábbi munkatársaival és a magyar geofizikus közösséggel.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr3514353995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2018.11.07. 17:04:04

"A tudománytörténetben előfordul, hogy valaki nem önálló találmánnyal alkot maradandót, hanem egy létező vívmányt fejleszt tovább jelentős módon."

Valójában szinte mindig ez a helyzet :)

Gutenberg nem a nyomtatást találta fel (azt már ismerték), hanem a betűöntést :)
James Watt a gőzgép feltalálója egy "gőzgépgyárban" dolgozott - tehát ő csak továbbfejlesztette.
Stephenson Rocketje nem az első mozdony volt, hiszen éppen a Rocket egy "mozdonyversenyen" győzött, tehát több is volt...
Edison és a villanykörte stb. stb. stb.