Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

  • Frady Endre: @ceglédi: Kösszy! A kedvedért egy bő évtizeddel előtti eseményt megörökítő tébolylíra: KORAKEDDI ... (2018.12.07. 08:47) A kávé szerelmese
  • Terézágyú: "A tudománytörténetben előfordul, hogy valaki nem önálló találmánnyal alkot maradandót, hanem egy ... (2018.11.07. 17:04) Eötvös munkáját csiszolta tökélyre
  • has: Volt szerencsém a Mátrai erőmű egyik ilyen tornyába bemenni. Döbbenetes építmény, kívülről nem érz... (2018.09.30. 23:28) A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer
  • ételizésítő: @hillman.: Jézus, ugyan már... Már az első afrikai előember is magyar volt. De lehet, hogy már a ... (2018.05.31. 17:07) A magyar, aki szőlőt vitt Amerikába
  • Innotéka: Bár a fejekben tényleg kavarodás van azzal kapcsolatban, hogy mit csinál az építőmérnök és mit csi... (2018.05.03. 11:37) Az első magyar mérnöknő

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (1) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) kávégép (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (1) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (2) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2018.11.16. 05:56

Az ókori vontatóhajóktól a Széchenyi jégtörőig

A Desdemona kora egyik legnépszerűbb vízi járműve volt: tetővel épített evezős fa­bárka, orrtőkéje a nagybőgő nyakára emlékeztető, csiga alakú díszben végződött – erről kapta a bőgőshajó nevet. Hossza 17 méter lehetett, oldalán a Habsburgok fekete-sárga csíkjaival, kapitánya pedig a legnagyobb magyar volt. Széchenyi István néha átszállt a Desdemonát kísérő Julietta evezőscsónakba, és az is előfordult, hogy a gróf családtagjai megmártóztak a folyó vizében. Ezt az életképet ismeretlen művész tusrajzon örökítette meg, ami érdekes dokumentuma a magyar hajózástörténetnek. A modern dunai hajózásnak ugyanis fontos mérföldköve volt a Desdemona útja: Széchenyi 1830-ban Pestről a Fekete-tenger melletti Galacba (románul: Galați) csorgott le a Dunán, hogy tanulmányozza az útviszonyokat és felmérje a nehézségeket.01_bogoshajo.jpg

Dunára, magyar

A gróf utazását megelőzte több évszázadnyi dunai hajózás, és sok kezdetleges technikai megoldás is fennmaradt a 19. századig. Például az egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajók vagy az a gyakorlat, hogy a hajókat folyásirányban úsztatták, folyással szemben pedig – motor híján – a parton vontatták. Miután Pannónia római provincia lett, Tiberius és Traianus császár már az 1. században építtetett vontatóutakat (ekkor még főleg teherszállításra használták a hajókat). A hajózási technológiákat és módszereket a honfoglaló ősök is átvették, a 11. században pedig a Búvár Kundként ismertté vált Zotmund már német hadihajókat fúrt meg Pozsonynál.
Az Árpád-házi királyok idején Magyarország is kivette a részét a dunai kereskedelemből; egy 1148-as oklevélben II. Géza révtartási jogot adott a budai káptalannak (ekkor már pesti és kerepesi rév is létezett), az első hajóvontató céh 1268-ban kapott működési engedélyt, a hajóépítők céhe 1297-ben. A középkori mesterek egyre nagyobb és gyorsabb hajókat építettek, Hunyadi Mátyás pedig saját dunai hajóhadat alapított. A fejlődés azonban a török hódítás miatt megtört, a magyar hajózási központ ebben az időszakban Komárom lett. Buda visszavétele után fellendült a dunai áruszállítás, de a folyami hajózás ekkortájt még veszélyesebb volt a szabályozatlan meder miatt, a vontatás meg költséges.

Fordulópontot a 19. század első felének közlekedésreformjai és technikai vívmányai jelentettek. Széchenyi a Desdemonával éppen azt térképezte fel, milyen mederátalakítások szükségesek a Dunán – és addigra az ország kereskedelmében új távlatokat nyitott az 1802-ben elkészült, a Dunát és a Tiszát össze­kötő Ferenc-csatorna, illetve a Károlyvárostól (ma Karlovac) Fiuméig (ma Rijeka) tartó Lujza-út, amely gyorsan elérhetővé tette a tengeri kikötőt. Technológiai oldalról a gőzhajó volt a logikus következő lépés, és ebben Magyarország nem sokkal maradt el a világtól. Az amerikai feltaláló, Robert Fulton 1807-ben hajózott ki a Hudson folyóra a Clermont nevű lapátkerekes gőzössel; tíz évvel később megépült az első dunai gőzhajó, a 13 méter hosszúságú Carolina. Egy pécsi polgár, Bernhard Antal konstruálta meg a Dráván, és a vontatásához gőzcsörlőt alkalmazott, amivel megelőzte a korát. A Carolina 1817. március 21-i próbaútján 488 mázsa rakománnyal folyamirányba 17, azzal szembe 3,4 km/h-s sebességet ért el.
02_carolina.jpgA bécsi udvar Bernhard fáradozását 15 évre szóló dunai gőzhajózási engedéllyel jutalmazta. 1820-ban beindult az első fővárosi átkelő gőzhajójárat a mai Eötvös tér, Batthyány tér és Császárfürdő érintésével. Bernhard azonban nem tudta jövedelmezővé tenni vállalkozását, az első üzletileg is sikeres dunai hajós cégre 1829-ig kellett várni. Akkor két angol hajóépítő mérnök, John Andrews és Joseph Prichard egy bécsi bankár segítségével létrehozta a Császári és Királyi Első Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társaságot, amelyet német nevének (Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesell­schaft) rövidítéseként DDSG-ként is emlegettek. A DDSG 1830-ban építette első gőzhajóját, a Franz I.-et, és a vállalatnak Széchenyi később részvényese, majd igazgatóságai tagja lett.03_franz.jpg

Hajógyárak a fővárosban

Széchenyi a magyar hajózásban az Al-Duna szabályozását tartotta az egyik legfontosabb feladatnak, különös tekintettel a Vaskapu-szorosra – és 1833-ban ki is nevezték e törekvés királyi biztosává. A Desdemona tanulmányútja során Vásárhelyi Pállal készíttette el a terveket, és a munkálatoknak 1834-ben neki is láttak, amikor az év alacsony vízállását kihasználva lerobbantották a meder leg­veszélyesebb szikláit – így a Vaskapu közepes vízállásnál gőzhajóval is átjárhatóvá vált. A további munkálatok azonban lassan haladtak, részben a technikai nehézségek miatt, részben pedig azért, mert a szabályozást a bécsi udvar nem mindig támogatta, és olyankor évekre megakadt a projekt. A gróf nem is érhette meg ötlete teljes megvalósulását: a Vaskapu szabályozott szakaszát csak 1896-ban, a millennium alkalmával adták át. 04_vaskapu.jpgSzéchenyi fáradozásainak másik nagy eredménye az Óbudai Hajógyár volt, amelyet 1835-ben az ő irányításával alapítottak. A gyár első gőzhajója, a 400 fő szállítására képes Árpád már 1837-ben el is készült, egy évvel később pedig már uszályokat és vontatóhajókat is gyártottak.05_obudai-hajogyar.jpgA DDSG szárnyalt a 19. század közepén. 1831-ben 15 évig tartó kizárólagos szabadalmat kaptak a Dunán és mellékfolyóin a gőz­ha­józásra, és azt 1846-ban egy újabb rendelet további 35 évre meghosszabbította. A társaság monopolhelyzete azonban nem volt tartható, miután a krími háború békeszerződése 1856-ban kimondta a Duna szabad hajózhatóságát. A következő évtizedekben emiatt több rivális vállalat is alakult, amelyek közül az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társaság (EMGT) lett a legerősebb – de a vetélytársak sorra mentek tönkre, elvéreztek a versenyben a Monarchia támogatását élvező, nagy múltú és technikailag is fejlett DDSG-vel szemben. Az EMGT 1874-ben ment csődbe, hajóit a DDSG átvette, és ezzel a világ egyik legnagyobb folyamhajózási vállalata lett.

A Duna-hajózás igen nagy fejlődésen ment keresztül a kiegyezés körüli években. A személyszállítás egyre újabb járatokkal gazdagodott, 1856-ban például elindult a Pest–Szentendre hajójárat. Újabb hajógyár is létesült: Hartmann József hajógépész 1863-ban nyitotta meg angyalföldi műhelyét, majd 1874-ben gyárat alapított a mai Népszigeten. A két gyár szinte egymásra licitált a bravúrokkal. Hartmann műhelye építette gróf Széchenyi Ödön Hableány nevű gőzhajóját, amellyel a gróf Pesttől Párizsig utazott. A DDSG gyára 1870-ben legyártotta a század legnagyobb folyami személyszállítóját, a 79 méter hosszú Orientet. Az újpesti gyárban épültek a kor legmodernebb folyami hadihajói, a Maros és a Leitha (közismert nevén Lajta) monitor. Az óbudai gyárban 1895-ben megépült a régió első úszódokkja.
06_lajta-monitor.jpgA folyami hajózás és a vízi utak szabályozása a politikában is új lendületet kapott, miután a közlekedés 1886-ban Baross Gábor miniszter irányítása alá került. Ennek eredményeként a DDSG egyeduralma végképp megtört, amikor 1894-ben törvénnyel hozták létre az állami támogatású Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságot (MFTR), és az Rt. sorra indította be járatait.
1907-ben megalakult a Ganz Danubius népszigeti hajógyára, amely a cég fiumei gyárával együtt legyártotta a Monarchia hadiflottájának nagy részét (a fiumei műhelyben készült egyebek között a kor legmodernebb csatahajója, a szomorú véget ért Szent István).

Mahart will go on

A békeidők fejlődésének az első világháború vetett véget.
07_hegyalja.jpg08_ob.jpgAz ország megcsonkítása következtében a magyar folyóvizek hossza je­lentősen csökkent, ami a forgalomra is kihatott, ráadásul jóvá­té­telként az MFTR-nek a legjobb hajóitól kellett megválnia. A vállalat veszteségessé vált, ami oda vezetett, hogy 1932-ben államsegéllyel kellett megmenteni a csődtől. A válság évei után újra fellendült a dunai szállítás és a hajógyártás, a gazdasági igények motorja a háborúra készülő Németország volt. A hadiipar a második világháború első felében is jövedelmezővé tette a magyar folyami hajó­zást, ám 1944-ben újabb súlyos krízist élt át az ágazat. Több mint kétszáz hajó pusztult el dunai aknák miatt, az épen maradtak egy részét Németországba és Ausztriába menekítették, a többi hadizsákmány lett. A háború után az MFTR nekilátott a hajópark megjavításának, és a nyugatra vitt hajók is hazatértek, de azokat az 1946-ban alapított Magyar–Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESzHART) gyakorlatilag lefoglalta, és a magyar hajógyárak is főleg szovjet igényeket szolgáltak ki ezekben az években.
09_jovatetel.jpg10_hajojavito.jpgAz ötvenes évek közepére javult csak a helyzet, ekkor a Szovjetunió kivonult a magyar hajózásból, és 1955 elején megalakult a Magyar Hajózási Részvénytársaság, a Mahart. Budapest akkor már egy esztendeje a dunai hajózási rendet felügyelő Duna Bizottság központja volt.
Az 1956-os forradalom után a Mahart a hajópark korszerűsítésébe kezdett, a dízelmotoros vontatók lecserélték a régi csavarhajókat, a Váci Hajógyárban készült új vízibuszok pedig az utolsó oldalkerekes gőzösöket küldték nyugdíjba. 1962-ben szárnyashajójárat indult Budapest és Bécs között.
11_siraly-szarnyas.jpg12_ujpest.jpgA következő években a tolóuszályok fejlesztésén volt a hangsúly a cég dunaharaszti hajóépítő műhelyében, illetve az újpesti üzemben, az 1991-ben vízre bocsátott Baross máig az egyik legtöbbet használt teherszállító hajótípus a Dunán. Az 1980-as években a gazdasági klíma nem kedvezett a folyami hajózásnak, és az állami támogatás mértéke is csökkent. A rendszerváltáskor a Mahart már súlyos veszteséggel működött, később holdingként létezett, és szétesett több kft.-re.
A személyszállítást az 1994-ben alapított Mahart PassNave Személyhajózási Kft. viszi tovább, amelynek többségi tulajdonosa 2013 óta a magyar állam. Az Óbudai Hajógyáron már a rendszerváltás utáni tulajdonosváltás sem segített. Az utolsó hajó, amely elkészült, az alapítóról elnevezett Széchenyi jégtörő volt 1988-ban. Az 1990-es években aztán a gyár jogutódja csődöt jelentett, és 2000 májusában eltűnt a cégjegyzékből. A gyár épületeinek nagy részét irodák és szórakozóhelyek foglalták el.

A folyami hajózásnak már voltak szebb napjai Magyarországon, mint mostanság. A hajópark elöregedett, és a kormányzat nem biztosít olyan támogatást és előnyöket az ágazatnak, mint Széchenyi idején. A Duna–Tisza-csatorna elképzelése a 18. század óta várja a meg­valósulást, a 21. században jellemzően kampánytémaként került elő választások idején. Az ország 1600 kilométernyi, nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak jobb kihasználása még várat magára.•

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr6914368013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.