Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) kávégép (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Simonyi (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2019.03.04. 04:47

Aki először hasított itthon atommagot

Egy szovjet tank felrobbanó gránátja is szerepet kapott az első magyar részecskegyorsító kalandos történetében, és az is szokatlan, hogy egy tudós nyolc órán keresztül kuporogjon egy szűk odúban, hogy ellenőrizze kísérletét. Simonyi Károly életútjában a hadifogság mellett egyebek között ilyen momentumok is akadnak.1_simonyi.jpg

A később legendás fizikus-tanárrá vált Simonyi 1916. október 18-án született a Sopron vármegyei Egyházasfaluban, egy parasztcsalád hetedik gyermekeként. A falu plébánosa felismerte a gyerek kiváló képességeit, és közbenjárt, hogy a család távoli és gazdag rokona pártfogásába vegye az okos fiút. A tízéves Károly így az óbudai Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnáziumban folytathatta tanulmányait. Az érett­ségi után párhuzamosan végzett el két egyetemet úgy, hogy erről nem szólt az in­tézményeknek: 1940-ben a Műegyetemen villamosmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen pedig jogi diplomát szerzett. Ezután a Bay Zoltán vezette műegyetemi Atomfizika Tanszék tanársegédje volt, amíg közbe nem szólt a világháború. Amerikai, majd szovjet fogságba esett, a megpróbáltatások­ból negyven kilóra fogyva tért haza. A háború után Bay holdradarkísérletében vett részt, majd megpályázta és megkapta a Soproni Egyetem Elektrotechnika Tanszékét.

1951-ben Simonyi Károly és kollégái Sop­ronban megalkották az első magyar ré­szecs­kegyorsítót. A soproni egyetemen szigetelőket vizsgáltak egy gyár megbízásából, amihez nagyfeszültségű gépet kellett építeni – és akkor már a tudomány érdekében konstruáltak mellé egy gyorsítót is.
2_reszecskegyorsito.jpgSimonyi Van de Graaff rendszerű, 700 ezer voltos generátort tervezett, hogy egy ionforrás protonjait a maghasadáshoz szükséges energiaszintre tudja gyorsítani. A vas alkatrészek anyagát segédei a Sopron környéki erdőkből, a harcokban kilőtt tankok páncélzatából hozták, és volt, hogy a segédek bekötözött kézzel és fejjel tértek vissza. „Egy T–34-esből szereztek anyagot, s közben belelángvágóztak az acéllemez túloldalán lévő gránátba. Szerencséjükre közöttük állt a gyorsítóba szánt fémlemez” – emlékezett vissza ötven évvel később Simonyi a Természet Világának adott interjújában. A kísérlet is izgalmas volt: Simonyi mérő­műszerrel bemászott a gyorsító felső, feszültség alatt levő elektródájába, hogy el­len­őrizze a magreakciót, és nyolc órán keresztül ott gubbasztott.
A kísérlet sikerült, a gyorsító protonnal bombázott lítiumot, és a lítiummag két héliummaggá hasadt. A gépnek elsősorban tudományos jelentősége volt, létezése pedig csodaszámba ment, mert a vasfüggöny mögé nehezen jutottak el a szükséges eszközök és információk. A soproni gyorsítót hamar átszállították a Központi Fizikai Kutatóintézetbe (KFKI), ahol alapkutatásokra használták, Simonyi pedig az intézet egyik igazgatóhelyettese lett.

1952-ben Kossuth-díjat kapott a gyorsító megépítéséért, ám karrierje 1956-ban megtört, miután a KFKI forradalmi bizottságának elnöke volt, majd nyilvánvalóvá vált, hogy külföldön tanuló fia – a később a Microsoft mérnökeként és űrturistaként is ismertté vált Charles Simonyi – nem tér haza. A hetvenes évek elején már csak beosztott tanárként alkalmazták a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve rábízták az országos fizikafelvételi bizottság elnökségét. Ezután elsősorban a tanításnak élt, nagy hatású előadásaiból született legismertebb könyve, A fizika kultúrtörténete.3_belyeg.jpg
A kilencvenes években aztán megromlott az egészsége, visszavonult a nyilvánosságtól, és 2001. október 9-én hunyt el. Emlékét őrzi egykori részecskegyorsítója is, amely az ELTE északi tömbjében kiállítva ma is megcsodálható.•

mai-inno_forever.gifEgyedülálló neutron­forrás épül • Moderált neutronok • Kész a központ, jönnek a lézerek • Valami látszik a sötét fotonokkal teli alagút végén • Rezgésmentes alapon az ELI-ALPSRekordenergia az LHC-ben – magyarokkalAz MTA Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézete a magyarországi ELI-ALPS programban

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr8914659665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.03.05. 17:28:18

Ez az ország sosem tudta megbecsülni a tudósait... :(
"A fizika kultúrtörténete" mindenesetre megvan otthon. Reméljük, hogy az Akadémia tönkretételével párhuzamosan nem lesz kötelező beadni elégetésre!

n3spr3ss0 2019.03.05. 18:19:47

Én is ezt akartam mondani, itt sosem becsülik meg azokat, akik megérdemlik.

sutyerák 2019.03.05. 21:16:59

mert tróger bitorolja a hatalmat