Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (2) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) aviatika (1) Bánhidi (1) Bánki (5) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) BASIC (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) Csicsátka (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Dedics (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) DTSS (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangosfilm (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (2) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) Kabay (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (2) kávégép (1) Kelp (1) Kemény (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kerekes toll (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kurtz (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) Lampich (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Melczer (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) mintaoltalom (1) Mistéth (1) morfin (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (2) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) PKZ (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (3) repülőgép-tervezés (2) repülőgépgyártás (2) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (2) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (3) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Simonyi (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (2) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) sztereó FM-szabvány (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Thorotzkai (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Vágó (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (2) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Žurovec (1) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2019.09.26. 05:20

Aki demokratizálta a programozást

Amikor Kemény János a Dartmouthi Főiskola matematikaprofesszoraként bekanyarodott autójával a parkolóba, a rendszámtáblája büszkén hirdette: LOGIC.1_kemeny.jpg

Kemény logikából doktorált a Prin­ce­ton Egyetemen, a logikára filozófiai irányzatként is tekintett, és ez életének több fontos állomását is meghatározta. Az is logikus lépés volt, amikor 1940-ben az addig Budapesten élő, zsidó családja emigrált az Egyesült Államokba. A ragyogó intellektusú, 1926. május 31-én született fiú így New Yorkban fejezte be a középiskolát, majd a háború utolsó évében katonaként a Manhattan-terv bölcsőjébe, a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumba került. Ott felettese a későbbi Nobel-díjas Richard Feynmann lett, de együtt dolgozhatott Neumann Jánossal is, és megismerte Teller Edét, Wigner Jenőt és Szilárd Leót. A Princetonon már amerikai állampolgárként diplomázott, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Einstein később személyesen ajánlotta be őt a Dartmouth professzori pozíciójára, amelyet 27 évesen, 1953-ban el is fogadott, két év múlva pedig már a matematika tanszéket vezette.

A Dartmouth a következő egy-másfél évtizedben a világ egyik vezető informatikai intézménye lett, és ebben óriási szerepe volt Kemény Jánosnak, illetve kollégájának, Thomas Kurtznak. A magyar matematikus Los Alamosban dolgozott először számítógépekkel, és már 1962-ben számítógépközpont megépítését javasolta az egyetemen, amit végül 1966-ra sikerült megvalósítani. Addigra Kemény és Kurtz két vívmánnyal is forradalmasította az informatikát: az időosztásos rendszerrel és a BASIC programnyelvvel.2_ke-ku.jpgFontos tudni, hogy akkortájt a számítástechnika a kiváltságosok passziója volt, és a gépközpontokban „kasztrendszer” működött. A felhasználók jellemzően lyukkártyás környezetben kódoltak, vagyis a programokat megfelelő helyeken kilyukasztott papírlapok formájában állították elő. Ezek lefuttatásához szükség volt egy operátorra, aki a kár­tya­köteget beolvastatta a géppel, majd miután a gép végrehajtotta a programot, a felhasználó kapott egy hibalistát. A géphez csak az operátorok jutottak hozzá, akik a beavatottak felsőbbrendűségével tekintettek a júzerekre – és Keményék ezzel mentek szembe.

Az időosztás elvét már mások is leírták korábban, de Kemény és Kurtz alkotta meg 1964-ben az első ilyen sikeres rendszert, a DTSS-t (Darthmouth Time Sharing System). A DTSS-ben a központi gépet egy­szerre többen használhatták több terminálról, és a gép az éppen futtatott programok igényeihez igazítva osztotta szét az erőforrá­sait. „Életem egyik legboldogabb pillanata volt, amikor nem kellett többé kártyákat lyukasztgatnom” – mondta erről később Ke­mény a Fizikai Szemle szerint. Másik találmányukról, a BASIC-ről így nyilatkozott: „Azért találtam ki, mert úgy éreztem, hogy a számítógépet hozzáférhetővé kell tenni minden egyetemi hallgató számára.”3_dtss.jpgA programnyelvet a létező Fortran nyelv alapján hozták létre, kimondottan ok­ta­tási céllal. A kezdeti BASIC (Beginner’s All-­pur­pose Symbolic Instruction Code) kön­nyen meg­tanulható és bővíthető volt, világosak voltak a hibaüzenetei, hardvertől és operációs rendszertől függetlenül működött, és szabadon lehetett terjeszteni. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően hamar elterjedt, sőt az otthoni számítógépek alapnyelvévé vált, mert nagyon jó ugródeszka volt a bonyolultabb programnyelvekhez. A Commodore és Sinclair gépeken felnőtt generáció így BASIC-ben tanult meg programozni (emlékezzünk a Magyar Televízió TV-BASIC műsorára), és még a kilencvenes években is volt egy újraéledése. Aztán a korszerűbb szoftvertechnikai megoldások kiszorították a piacról, de azóta is nosztalgikusan emlékeznek rá az informatikusok.4_basic.jpgKemény később a Dartmouthi Főiskola rektora lett, és 1992-ben bekövetkezett haláláig már nem az informatikát, hanem az intézményt demokratizálta: ő tette lehetővé, hogy indiánok, feketék és nők is beiratkozhassanak a konzervatív iskolába.•

mai-inno_forever.gifLétrejöhet a szuper­intelligens ember? • SiPM-teszteléssel a pontosabb mérésért • Korszakalkotó újdonságok • Fizikai erőszak nélkül • Mi hátráltathatja a digitalizációt?

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr4715171272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.09.27. 10:28:28

Nagyon érdekes volt, kár, hogy csak egy "preview" mennyiség...

midnight coder 2019.09.27. 11:22:41

Azért a basic annyira nem volt egyértelműen áldás az emberiségnek. Mondjuk anno én is ezen tanultam, de egy Pascal szerintem szerencsésebb lett volna, bár a 8 bites gépeken jóval nehezebb lett volna implementálni. Mondjuk nem lehetetlen, lásd Hisoft féle Pascal-ok ZX-Spectrumon. De az első 1 kilobyte-os ZX-81-en aligha. Pedig ez utóbbi volt az, ami igazán demokratizálta a programozást, és általában a számítógépeket.

Jozsó_ 2019.09.27. 12:08:26

Mondjuk azért szerintem a BASIC nem szűnt meg teljesen. Excelhez (meg a többi Office cucchoz) még mindig abban írjuk a makrókat.

igazi hős 2019.09.27. 12:54:10

@midnight coder: A Pascalt fordítani kell és szükségesek hozzá a könyvtárak. A Basic interpreter pedig "csak úgy" elfut, töredék erőforrással. Már nem emlékszem micsoda erőmű volt egy VAX vagy IBM 370-es belsejében, de egy XT fél MB rammal már szupercomputer volt mellettük. Nem véletlenül járt minden "őskori" géphez egy interpreter. (Rexx megvolt?)

midnight coder 2019.09.27. 13:40:38

A Rexx nem, én ilyenben max. tcl-t láttam, az is elég szörnyû volt. De annyira nem kell ám ehhez erőmű: egyrészt léteztek Pascal interpreterek is, Pl. az Oxford Pascal C64-en emlékeim szerint alapból az volt, csak opcionálisan tudott fordítani is. A másik dolog, hogy akkoriban a Pascal fordítóknak elég egyszerű fordítási modellje volt, egy belső, belül picit Forth-szerű P-kódra fordítottak aminek a fordításához sem kellett sok erőforrás, és a futtatáshoz sem. Voltak nagyon jó kis fordítók még ZX-Spectrumra is, én anno a HiSoft pascaljait használtam (HP4T vagy HP4S már nem emlékszem). De anno a Turbo Pascal 1.0 is CP/M-re jelent meg először, illetve DOS-ra is csak Com-os formában, ami ugye behatárolta a memóriahasználatot. És akkoriban a CPU sem volt sokkal erősebb mint a 8 bites gépeké, vagy a széntüzelésű mainframe-eké.

midnight coder 2019.09.27. 13:43:07

@Jozsó_: Elég baj az. A régi, klasszikus basic interpreterek létezését a világban még csak-csak meg lehet valahogy indokolni, de hogy a quickbasic-visual basic-vba-vb.net nevű szörnyedvényekkel miért kellett szennyezni a szellemi környezetet az ugyanolyan rejtély, mint az hogy anno valakinek miért jutott eszébe pont javascriptet hegeszteni a böngészőkbe.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.09.27. 20:34:26

@igazi hős: Az ABC80 címbusza is csak két byte-os volt, amiből 16 KiB-ot kapott a felhasználó, ennek ellenére egy egészen jó kis interpretere volt. A kódszerkesztője viszont mai szemmel egy rémálom, de akkor még az egyetem nagy gépein is csak soronkénti kódszerkesztő működött.

Azt sokan elfelejtik, hogy a BASIC egyik előnyei közé tartozott, hogy nem voltak merev strukturális elemei. A teljes képernyős kódszerkesztők hiányában a programsorok sorrendjét nem lehetett csak úgy variálgatni, a rettegett GOTO ezért volt nélkülözhetetlen. Más rendszereken a lyukkártyákat lehetett ide-oda rakosgatni, viszont úgy napi két futtatás volt a halandó számára elérhető. A BASIC-kel (vagy bármivel) felszerelt mikroszámítógépeken a fejlesztés sebessége sokszorosára nőtt. Aki azt állítja, hogy így nem lehet jó programot írni, az nyilván sosem hallott még az assemblyről.

Az interpreter azért jó, mert a tesztelés közben majdnem teljes rugalmasságot élvezhetünk, amit még a legjobb debug kódokkal sem lehet megközelíteni. Az interpreter hasznosságát jelzi, hogy ma is vannak interpretált mainstream nyelvek, mint például a Python, a Javascript vagy a PHP.

@midnight coder: Megkockáztatom, hogy a QuickBasicet lényegében egyáltalán nem ismerted. Lehet, hogy a natív Visual Basicet sem. Ma már nehéz elképzelni a Microsoftról, de akkoriban még ezekhez a nyelvekhez egy olyan kiváló fejlesztőrendszert építettek, amelyeket azóta sem múlt felül senki. Nagyon is rendezett nyelvek voltak, konzisztens felépítéssel, jó hatásfokú compilerrel, zseniális teszelőmóddal, és széles körű bővíthetőséggel.

Ha az ingyenes, hobbifejlesztésű QB64-et valaki megtámogatná pénzzel, és megépítenék hozzá a QuickBasic összes eszközét és Súgóját, kiváló oktatónyelv lehetne belőle 32 és 64 bites gépeken. Tudom, miről beszélek, alaposan átnéztem a kínálatot a kezdők tanítására használható rendszerekből. A Visual Basicet a Microsoft sajnos végleg elcseszte, amikor a .Netes verzióhoz felrúgta a kompatibilitást és a BASIC konvencióit, ennek ellenére meggyőződéssel állítom, hogy hiba volt kiszorítani az oktatásból, a "korszerűbb" (?) nyelveket erőltetve.