Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Facebook

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (1) adszorpciós indikátor (1) aeroplán körhinta (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) anyagtudomány (1) anyagvizsgálat (1) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (1) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (1) Bánki (4) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangosfilm (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (1) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Kármán (1) kávégép (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kerekes toll (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kutassy (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (1) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (2) repülőgép-tervezés (1) repülőgépgyártás (1) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (1) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (1) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (2) Scott (1) Segner (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Simonyi (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (1) szabadalom (1) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent István-bazilika (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrszondavezérlés (1) útépítés (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (1) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2019.07.05. 08:51

A legnagyobb magyar űrsiker

Amikor Farkas Bertalan 1980-ban első magyar űrhajósként betette a lábát a Szaljut–6 űrállomásra, magával vitt egy kis műszert, amelyet alkotói csak Pillének becéztek, olykor pedig TLD-nek, ami a termolumineszcens dózismérő rövidítése volt.3_farkas.jpg

tovább »

2019.05.30. 05:36

A hangosfilm magyar atyja

A technikatörténet számos olyan esetet ismer, amikor többen közel egyszerre találtak fel valamilyen korszakos vívmányt. Ilyen a hangosfilm sztorija is: a 20. század elején több náció mérnökei is dolgoztak azon, miként lehetne a némafilmeket megszólaltatni. A főként a televíziózásban végzett kutatásai révén ismert Mihály Dénes is közéjük tartozott.1_mihalydenes.jpg

2019.04.30. 05:47

Sokszorosítás nyomda nélkül

Nem egy magyar feltaláló sokkal ismertebb lett külföldön, mint hazájában, erre jó példa Gestetner Dávid, aki a stencilgéppel szerzett magának vagyont és hírnevet – az illegalitásba kényszerülteknek pedig akaratán kívül is nagy örömet.
Gestetner 1854-ben született Csornán, ahol az elemi iskola elvégzése után nem volt sokáig maradása. Rövid ideig hentesinasként dolgozott, de nyughatatlan vére Bécsbe vitte, ott a tőzsdén talált egy könnyebb állást. Könnyebbet, de lélekölőt: tőzsdei kimutatásokat kellett kézzel másolnia. Persze lehetett volna nyomdai úton sokszorosítani ezeket, de pár száz példánynál nagyon drága mulatság lett volna, egyszerűen nem érte meg. A fiatal magyar ezért elkezdett gondolkodni egy olyan megoldá­son, amellyel megkerülhette a nyomdai elő­készítést, és kézi erővel sokszorosíthatta a kimutatásokat. Az első lépés egy kerekes toll nevű szerkezet volt, amelyet 1880-ban szabadalmaztatott Londonban, ahol végül is letelepedett. Egy évvel később megalapította Gestetner Company Cyclograph nevű cégét, és megindult a stencilgép fejlesztése.1_gestetner.jpg

2019.03.28. 05:30

A világvevő rádió atyja

Néha egy találmány sikere egyetlen alkatrészen múlik, és ennek megalkotása válik kulcsfontosságú innovációvá. Jó példa erre a forgókondenzátor, amelyet egy magyarnak, Korda Dezsőnek köszönhetnek a rádióhallgatók.1_kordakondenzator.jpg

2019.03.04. 04:47

Aki először hasított itthon atommagot

Egy szovjet tank felrobbanó gránátja is szerepet kapott az első magyar részecskegyorsító kalandos történetében, és az is szokatlan, hogy egy tudós nyolc órán keresztül kuporogjon egy szűk odúban, hogy ellenőrizze kísérletét. Simonyi Károly életútjában a hadifogság mellett egyebek között ilyen momentumok is akadnak.1_simonyi.jpg

2019.02.04. 05:23

Az analízisfejlesztő

Ritkán fordul elő, hogy egy tudós élete egyik csúcsteljesítményét már a doktori disszertációjával eléri, és rögtön ismertté válik a neve. Winkler Lajosnak ez 1888-ban megadatott, és munkáját három esztendővel később, magántanárrá habilitálása alkalmából így méltatta mestere, Than Károly professzor: „A vizsgálataiban el­ért eredmények a mostanig elfogadottakat pontosság tekintetében messze túlhaladták, több tekintetben kibővítették és helyreigazították.”1_winkler.jpg

2019.01.03. 05:22

A gépek rendszerezője

A feltalálókra általában találmányaik okán emlékezik az utókor, de Pattantyús-Ábrahám Géza esetében nem ez a helyzet. Jóllehet neki is voltak technikai újításai és szabadalmai, legnagyobb erénye az a folyamatos és önzetlen erőfeszítés volt, amivel a magyar mérnökképzést felvirágoztatta. 1956-ban, hetvenéves korában hunyt el, jegyzeteit azonban máig használják az oktatásban.1_pattantyus.jpg

2018.12.05. 05:21

A kávé szerelmese

A kávé előtt az „olasz” jelző általában minőséget jelent, és nagyon sokat tett ezért egy magyar származású feltaláló-vállalkozó, Illy Ferenc. Ismerős lehet a név, mert cége, az Illycaffè máig alapítója vezetéknevét használja a logójában. De az Illy kávé nemcsak azért él minőségi italként a köztudatban, mert a vállalat kizárólag a robustánál jobb minőségű arabicával dolgozik, hanem egykori cégvezetője találmányai révén.1_illy.jpg

2018.11.16. 05:56

Az ókori vontatóhajóktól a Széchenyi jégtörőig

A Desdemona kora egyik legnépszerűbb vízi járműve volt: tetővel épített evezős fa­bárka, orrtőkéje a nagybőgő nyakára emlékeztető, csiga alakú díszben végződött – erről kapta a bőgőshajó nevet. Hossza 17 méter lehetett, oldalán a Habsburgok fekete-sárga csíkjaival, kapitánya pedig a legnagyobb magyar volt. Széchenyi István néha átszállt a Desdemonát kísérő Julietta evezőscsónakba, és az is előfordult, hogy a gróf családtagjai megmártóztak a folyó vizében. Ezt az életképet ismeretlen művész tusrajzon örökítette meg, ami érdekes dokumentuma a magyar hajózástörténetnek. A modern dunai hajózásnak ugyanis fontos mérföldköve volt a Desdemona útja: Széchenyi 1830-ban Pestről a Fekete-tenger melletti Galacba (románul: Galați) csorgott le a Dunán, hogy tanulmányozza az útviszonyokat és felmérje a nehézségeket.01_bogoshajo.jpg

2018.11.06. 05:01

Eötvös munkáját csiszolta tökélyre

A tudománytörténetben előfordul, hogy valaki nem önálló találmánnyal alkot maradandót, hanem egy létező vívmányt fejleszt tovább jelentős módon. Így történt ez Rybár István esetében az Eötvös-ingával.1_rybar.jpg

2018.09.28. 05:20

A Heller–Forgó-féle hűtőrendszer

A fosszilis erőművek jellemzően úgy működnek, hogy a fűtőanyagok elégetésével vizet melegítenek és gőzt állítanak elő, a gőz turbinákat hajt meg, azok pedig az áramot szolgáltató generátorokat. Az első ilyen erőművek tervezésekor a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a fáradt gőzt hogyan csapassák le és vezessék vissza a rendszerbe.
A megoldás egy sokszor toronyméretű hűtő­berendezés, kondenzátor lett, amely eleinte vízhűtéses volt. Ez a technológia rengeteg, folyamatosan utánpótolt vizet igényelt – mígnem jött két magyar, és megmutatták, hogyan lehet léghűtéssel meg­oldani a problémát.1_inota.jpg

2018.08.31. 06:13

Az Eötvös-ingától a MOM Parkig

„Én részemről egész nyíltsággal jelenthetem ki, hogy ami keveset tudományos kutatásaim során elértem, azt Süss segítsége nélkül aligha értem volna el” – így méltatta a 20. század elején Eötvös Loránd Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez írt levelében Süss Nándort. Az ő nevét kevesen ismerik ma, pedig több magyar feltaláló fontos háttérembere volt, és a magyar finommechanikai ipar megkerülhetetlen alakja.1_suss.jpg

2018.07.27. 05:47

A magyar, akit Nap­királynőnek neveztek

A megújuló energiaforrások kutatói között szép számmal találunk magyarokat. Köztük az egyik leghíresebb Telkes Mária, akinek nevét Amerikában talán többen ismerik, mint itthon.1-telkesmaria.jpg

2018.05.30. 05:28

A magyar, aki szőlőt vitt Amerikába

 A technikatörténet számontart olyan eseteket, amikor egy magyar nem találmánya révén járult hozzá valamilyen nagy gazdasági előrelépéshez, hanem a tudását kamatoztatta ügyesen egy másik földrészen. Ezt példázza Haraszthy Ágoston kalandos története, aki a bortermesztés know-how-ját vitte Kaliforniába.1_haraszty.jpg

2018.05.02. 05:36

Az első magyar mérnöknő

A tudománytörténetben akadnak olyan történelmi helyzetek, amikor valaki nem egy korszakalkotó felfedezésről lett híres, hanem azért, mert elsőként képviselhette nemét vagy nemzetiségét, és meggyőzően bizonyíthatta képességeit, tudását választott pályáján. Ilyen volt Pécsi Eszter, akit az első magyar mérnöknőként tartanak számon.1_pecsi-eszterr.jpg

2018.03.29. 05:20

Aki tökélyre csiszolta a kontaktlencsét

A kontaktológia – a szemészeten belül a kontaktlencsékkel foglalkozó szakterület – több kiváló magyar szakembert adott a világnak, például Csapody Istvánt vagy Györffy Istvánt, aki 1939-ben először használt üveg helyett műanyag lencséket. Egy igen fontos technológiai lépést pedig Dallos Józsefnek köszön­hetünk, akinek munkája nagy hatással volt a kontaktológiára.3_ujsagg.png

2018.02.27. 05:54

Halló, itt Puskás Tivadar beszél!

Előfordul, hogy egy feltalálóhoz nem is annyira egy új találmány, mint inkább annak új felhasználási módja kötődik. Jó példa erre a rádió elődjének tekinthető telefonhírmondó, amelyet Ditrói Puskás Tivadarnak köszönhetett a világ.1_puskas.png

2018.02.02. 05:45

Aki a marsjárónak parancsolt

1956-ban sok tehetséges magyar volt kénytelen elhagyni a hazáját, közéjük tartozott Bejczy Antal fizikus-mérnök is, aki a forradalom végén majdnem találatot kapott egy tanktól.1_bejczy-antal.png

2017.12.07. 05:25

Aki hévizet fakasztott a Városligetben

Amikor Zsigmondy Vilmos magyar bányamérnök fölvetette, hogy meleg vizű hőforrást keresve fúrna mélyre a Városligetben, már ismert és sikeres ember volt, kanyargós életúttal.

1_zsigmondy.pngAz 1821-ben született Zsigmondy Selmecbányán bányászati és erdészeti tanulmányokat folytatott, majd több vármegye bányáiban is dolgozott, amíg a szabadságharc megtorlása derékba nem törte karrierjét. Mivel a resicai ipari központban ágyúkat öntött és fegyvereket gyártott, a császári haditörvényszék hat év várfogságra ítélte. 1850-ben – barátai közbenjárására – kegye­lemmel szabadult. A következő évtizedben a bányaiparban dolgozott, és saját vállalkozást is indított, majd negyvenévesen a föld alatti források és vizek felé fordult az érdeklődése. Először 1865-ben fúrt artézi kutat Harkánynál, nagyobb ismertséget pedig 1867-ben, a margitszigeti kutak kifúrásával szerzett. Ekkorra már megjelent Bányatan című szakkönyve, a következő évben az MTA tagja lett.
1866 végén tartott előadást városligeti tervéről, de a Magyar Földtani Társulatot nem sikerült maradéktalanul meggyőznie arról, hogy a budai hegyek alatti hévíz Pestre is áthúzódik a mélyben. Zsigmondy viszont tanulmányaira alapozva váltig állította, hogy a Városligetben a budai forrásoknál is melegebbet lehetne találni. A főváros, illetve Rottenbiller Lipót főpolgármester végül felkarolták a tervet, mert Budapestnek égető szüksége volt tiszta vízre (a kolera sem volt ritka betegség akkortájt). Így 1868. november 15-én a város költségére megkezdődhetett a fúrás, mégpedig a mai Hősök terén, a Millenniumi emlékmű helyén.2_furhaz.pngZsigmondynak nem volt különleges technikai felszerelése vagy találmánya: a száraz fúrási munkálatokban fő fegyvere a kitartása volt. Szakembereivel együtt egyszerű, korábban is bevált eszközöket használtak: gőzgépet, kettős vésőt, ütvefúrót, csöveket (a főcsövet vörösfenyővel bélelték, hogy a kénes termálvíz ne károsítsa a vasat). A következő években lassan haladtak, és rengeteg problémába ütköztek. Számos fúróhegy és alkatrész eltört a kemény kőzetrétegekben, kötelek szakadtak el, a csövek nem voltak elég erősek, ezért be-behorpadtak vagy a furatba szorultak, ráadásul a fúrt lyuk oldala olykor beomlott, 1875-ben aztán még villám is csapott a fúrótoronyba. A gondok számosságát jelzi, hogy 1872 novemberétől már kovács- és lakatosműhely is működött a helyszínen, hogy minél előbb meg tudják javítani a sérült eszközöket. Csak 1877 júniusában találkoztak először a várva várt felszálló vízzel, és a következő év elején – közel tízévi megfeszített munka után – fejezték be a fúrást.
3_gloriette.pngA városligeti kút 970 méteres mélységével ekkor Európa legmélyebb artézi kútjának számított, és igazolta Zsigmondy elméletét: naponta majdnem 12 ezer hektoliter 73,8 Celsius-fokos víz tört fel belőle.
A forrás vizét a Városligeti-tó Nádor-szigetéhez vezették, ahol 1881-ben megnyílt az Artézi fürdő kő- és márványkádakkal. Ez néhány év múlva már szűknek bizonyult, ezért a város új fürdőt álmodott a Városligetbe. 4_furdo.pngEnnek terveit – Czigler Győző munkáját – 1896-ban be is mutatták, és a Széchenyi gyógyfürdő 1913-ban nyílt meg a korábbi helyén. Bár a medencék vízellátását főleg a Pávai-Vajna Ferenc irányításával 1937-ben kialakított második kút biztosítja, ma is részben a Zsigmondy által fúrt kút táplálja a fürdőt.•

2017.11.02. 05:48

Az újságíró, aki feltalálta a golyós­tollat

Szeptember 29. a feltalálók napja Argentínában, Ladislao José Biro tiszteletére, aki ezen a napon született 1899-ben. Az argentin feltaláló valójában magyar volt: Terézvárosban jött világra Schweiger László József néven, családja később vette fel a Bíró nevet. Legismertebb találmányát, a golyóstollat pe­dig Budapesten tervezte meg, választott új hazájában már csak tökéletesítette azt.1_biro.png

2017.10.04. 13:12

A beszédkutatás úttörője

Kempelen Farkast több nemzet is magáénak vallja: pozsonyi születése miatt a szlovákoknak Jan Vlk Kempelen, a németek Wolfgangként ismerik – ezt a nevet kapta szüleitől –, nekünk pedig ő csakis Farkas, hiszen családja már a születése előtt honosíttatta a nemességét Magyarországon.1kempelen.png

2017.08.07. 05:57

A szerzetes, aki a dinamó atyja volt

Villámdelejes forgony; egysarki villamindító – igen, ezek nyelvújítás kori szavak. Kitaláló­juk Jedlik Ányos, aki részt vett a magyar műszaki és tudományos nyelvhez szükséges szakszavak megalkotásában. A bencés szerzetest azonban elsősorban nem nyelvi leleményei, hanem találmányai révén ismerjük: feltalálta egyebek között a villanymotort, a szódavízgyártó készüléket, legismertebb műve pedig a dinamó.

1_jedlik.png

2017.06.30. 05:06

A porral oltás úttörője

Jóllehet az első poroltók már a 19. században elkészültek, száz esztendeje még a tűzoltás szinte egyetlen módszere a víz volt. Ekkoriban már több feltaláló gondolkozott alternatív lehetőségeken, és közülük az egyik legaktívabb egy magyar volt: Szilvay Kornél ezredes, Budapest egykori tűzoltó parancsnoka.1_szilvay_kornel.png

2017.06.01. 05:24

Aki a Holdra tervezett autót

A legtöbb magyar vonatkozású, emlékezetes találmány tömeggyártásba került, de akad néhány, amiből csak egy-két darab készült, mégis történelmet írt. Ilyen például a holdjáró, amelynek tervezőcsapatát Pavlics Ferenc vezette.1_holdauto.png

2017.05.04. 05:14

Akik fel­tuningolták az izzót

A technikatörténet sok magyar feltalálót tart számon, akik külföldön tudták csak megcsinálni a szerencséjüket. Azért a for­dí­tottja is előfordult. A Szlavóniában született Franjo Hanaman és a brémai Alexander Just például Hanaman Ferenc és Just Sándor néven, magyar állampolgárként gondolt ki egy ma is használt világítástechnikai felfedezést.1_hanaman-just-small.png