„Mindenkor embertársainknak akarunk értéket adni… maradandót létrehozni.” (Kozma Lajos)
Megálmodott épületei őrzik sajátos stílusát, bútorait az 1920-as években „Kozma-barokk” néven ismerték. A gyomai Kner Nyomdának készített éveken át tipográfiai terveket. Az ő alkotása a nyomda szignetje – nyomdai cégjele –, a vándorbotos, hátán könyvet cipelő könyvárus alakja.
A műegyetemi építészképzésben fontosnak tartotta az I. világháború után a modern tervezés, valamint a lakberendezés, a bútortervezés oktatását.
Ő volt Kozma Lajos (1884–1948). Útja a somogyi tájról indult, Kaposvártól nem messze, Kiskorpádon született. Élete végéig megőrizte és felhasználta e vidék sajátos népművészetének, különösen pásztorművészetének motívumait. Diplomáját 1906-ban kapta meg a József Nádor Műegyetemen. Kós Károllyal a nemzeti jellegű építőművészet előmozdítására alapították meg a „Fiatalok Társaság”-át. Az erdélyi, a finn, a svéd népművészetet tanulmányozták egyetemi éveik alatt. A „tiszta művészet” keresése vitte közel Bartók Bélához. 1919-ben nem politikai szerepet vállal – mint időnként szemére vetették –, minden oktatási reformtörekvésben a korszerű építészetet szerette volna meghonosítani.
Mi jellemezte Kozma Lajos művészetét a két világháború között? Villákat, lakásberendezéseket tervezett, s tipográfusként gyönyörű könyvekkel örvendeztette meg az olvasókat. A népi ornamentikát jól egyesítette az expresszionizmus törtvonalú formáival. Stílusa később art decóvá egyszerűsödött.
Igényes tervező volt. Épületeit – magánvilláit, bérházait – jó nemzetközi sajtója okán megismerte a világ. Korai tervező korszakában, 1912-ben készült a budapesti Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezése. Az ő tervei alapján épült 1932–33-ban Budán, az Orsó utca 43.-ban az a villa, amelybe a tragikus sorsú Nagy Imre 1949-ben országgyűlési elnökként költözött. 2008 óta ez a Nagy Imre Emlékház.
Sokat hallunk az utóbbi időben a Margit körút 55.-ben álló „Átrium Ház”-ról, amely 1935–36-ban épült tervei alapján. A tudomány- és technikatörténész csak álmodhat arról, hogy megvalósulhatna mai új, összetett funkciója mellett Kozma Lajos tervezte bútorokkal az épület földszintjén egy olyan társalgó, ahol együtt lehetnek építészek, belsőépítészek, könyvillusztrátorok értő közönségükkel.
Kozma Lajos a II. világháború után a Műegyetem professzora lett, majd 1946 és 1948 között az Iparművészeti Főiskola (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) igazgatója. Az intézmény egykori, iparművészek sorait útjukra indító tanára emlékére 1987-ben Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat alapított.
A Tér és Forma, az Új Építészet című folyóiratok őrzik terveit, amelyek – oktatásra, bútortervezésre, várostervezésre – mának szóló tanulsággal szolgálnak. Akkor méltó az örökség ápolása, ha az egykori mester álmainak értő követői, megvalósítói vannak.•
