A koronavírus-járvány éveiben megtanulhattuk, hogy milyen kiemelkedő jelentősége van a gyógyszerek hatósági vizsgálatának, hiszen csak így bizonyosodhatunk meg afelől, hogy valóban az az anyag van bennük, amit a gyártójuk állít, és valóban az elvárásoknak megfelelően hatnak. Ma ezzel a feladattal – kidolgozott és sokszor bizonyított protokollok alapján – szakhatóságok foglalkoznak, és ennek a rendszernek a kiépítése, illetve a modern tudományos elveknek való megfeleltetése nagyrészt Schulek Elemér érdeme.
Schulek Elemér 1893-ban jó nevű családba született – gondoljunk csak Schulek Frigyes építészre vagy fiára, Jánosra, aki feltárta a visegrádi Mátyás-palotát –, ezért mondhatni az volt a minimális elvárás vele szemben, hogy akadémikus legyen (ezt teljesítette is 1945-ben). Elemér gyógyszerészprofesszori pályája szinte eleve elrendelt volt, hiszen apja, Schulek Béla is gyógyszerész volt, ő először Késmárkon, Elemér szülőhelyén, majd több más városban vezetett patikákat, és több testvére is patikus lett. Már egyetemi tanulmányai megkezdése előtt gyógyszerészgyakornoknak állt, majd 1913-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre (az ELTE jogelődjére). Csak egy évig tanulhatott azonban az egyetemen, mert be kellett vonulnia. Az első világháborúban először a fronton harcolt, azután egy tábori kórházba, végül pedig – tehetségét felismerve – egy laboratóriumba helyezték át. A háború után befejezte tanulmányait, és 1920-ban doktorált gyógyszerészként. Ezután Winkler Lajos professzor hívására az egyetem szervetlen kémiai tanszékén vállalt állást, ahol az analitika egyre elismertebb szakértője lett. Ez vezetett oda, hogy 1927-ben az újjászervezett Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) kémiai osztályára hívták, amelyet két évtizeden át vezetett.
Itt az egyetemi analitikai kémiai alapkutatás után a gyógyszervizsgálatok gyakorlati problémáinak megoldásában, illetve e feladat intézményesített kereteinek megalkotásában is jelentős szerepet vállalt. A gyógyszeripar akkoriban hatalmas átalakuláson ment keresztül. Egyrészt a patikában kikevert készítmények helyét elkezdték átvenni a gyógyszergyárban, ipari léptékben előállított termékek, másrészt a hatóanyagok között egyre több lett a szerves vegyület, a korábbi, főként szervetlen anyagok pedig visszaszorultak.
Ez a helyzet új, és a szakemberek számára is ismeretlen kihívások elé állította a gyógyszervizsgálókat is. Schulek Elemér vezetésével az OKI kutatói kidolgozták a gyári készítmények gyógyszer-analitikai vizsgálatának alapjait, amihez nemcsak a meglévő módszerek felhasználásával kellett új protokollokat alkotni, de új analitikai eljárásokat is ki kellett kísérletezni. Hatósági vezetői érdemeit ismerték el azzal, hogy a negyvenes években először levelező, majd rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
1944-ben tért vissza az akkor éppen Pázmány Péter Tudományegyetemnek, majd 1950-től ELTE-nek hívott egyetemre, ahol a szervetlen és analitikai kémiai tanszék vezető professzora lett, de a gyógyszervizsgálattól sohasem távolodott el. A Magyar Gyógyszerkönyv két (ötödik és hatodik) kiadását is ő vezette főszerkesztő elnökként.
Schulek Elemér 1964-ben hunyt el, de gyógyszer-analitikai munkássága és szervező tehetsége mindmáig meghatározzák a magyarországi gyógyszerellenőrzés intézményi kereteit és eljárásait.•