„A jó mérnök, ha dolga közben problémába ütközik, a talált leckét ötletesen megoldja.” (Heller László)
Jól telt a napod? – kérdezzük otthon, munkahelyen, baráti társaságban. Azt már nem kérdezzük – mert bizonytalan lehet a válasz –, melyek azok a technikai eszközök és kik voltak feltalálóik, akiknek a „jó napot” köszönhetjük.
A technika napjaink része lett – sok minden természetes! Jó ez így, de érdemes a figyelmet ráirányítani azokra – és nem csupán múltba néző nosztalgiával, hanem a napjainkhoz erőt adó példázattal –, akik ezeket az eszközöket megálmodták.
Tanárként – a Műegyetemen – a jövő mérnökeinek az elődök példájával is bizonyítjuk, hogy érdemes e szép pályát választani, érdemes mérnöknek lenni.
Rovatunk célja, hogy a mába érő tegnapokról szóljunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?
Gondoljunk az első magyar gőzhajóra, a Carolinára és az elmúlt évszázad hajógyártására.
Mit jelentett a porlasztó – Bánki Donát és Csonka János találmánya – a motortechnika fejlődésében 1893 óta?
Mi lenne velünk a „nagy triász” találmánya, a transzformátor nélkül? Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly találmánya előtt a kérdés az volt: lehet-e szállítani a villamos energiát nagy távolságra viszonylag kis veszteséggel? A sokak által megfogalmazott nemre ők igennel válaszoltak – több mint száz esztendeje tudjuk, igazuk volt.
Ganz Ábrahám megértette a kor kihívását: a vasúti járművek kerekeinek kéregöntési technikájával világszínvonalút alkotott. A sikeres termék gyártása mellett hamarosan a világítástechnika felé fordult a figyelme. Előre látó, sikeres vállalkozó volt.
A 20. század nagy gazdasági világválsága idején mertünk innovatívak lenni. Az Egyesült Izzóban megkezdődött az akkori idők legkorszerűbb izzólámpagyártása; Kandó Kálmán, Jendrassik György dízelmotorvonatai világraszóló csúcstechnika eredményei voltak.
Az 1960-as években készült, Kovács András rendezte Nehéz emberek című film egyik szereplője az a Heller László volt, aki Forgó Lászlóval feltalálta a légkondenzációs hűtést. S ezek a berendezések ma a világ különböző térségeiben hétmillió ember vízszükségletének megfelelő vizet takarítanak meg.
S napjainkban? Találmányok sora (pl. Cavinton, szemüveg a színtévesztés korrigálására). A feltaláló professzorok ma a Műegyetem falai között a holnap mérnökeit, a jövő műszaki alkotóit oktatják. Egy lakótelepi konyha volt az első „műhely”. Ma a személyi vércukorszintmérő nemzetközi sikereket elért versenyképes termék.
A havonta fölvillantott képekkel az a szándékunk, hogy közelebb hozzuk az olvasóhoz az alkotókat és alkotásukat. S ha ez így lesz – s miért ne? – e rovat is eléri célját. Így legyen!•