„A holnapot ma alkotjuk meg.” (Szellemi Tulajdon Világszervezete, 2001. április 26.)
A magazin indulása óta e rovatban sikeres magyar találmányokról, szabadalmakról írtunk a másfél évszázados gazdag eredményekből, hazai és nemzetközi, mérnök és természettudós alkotók közül mutattunk be néhányat. A választás, mert sokan vannak, nem volt könnyű.
A folytatás előtt – nem számvetésként – szólunk az adott terjedelmi keretek között a szabadalmaztatás történetéről.
Az iparjogvédelem hosszú múltra tekint vissza. A védjegyek Kína több évezredes történetének kezdetén is megtalálhatóak, akárcsak az ókori Görög, illetve a Római Birodalomban.
Arkhimédésznek (Kr. e. 287–212) 40 találmánya volt. Az ókori Damaszkuszban szabadalmi tár is létezett. Budapesten az Aquincumi Múzeum őriz több római kori védjegyet. (Ma is használatos híres védjegyek például: a meisseni porcelánokon két keresztezett kard, a herendieken a Kossuth-címer látható két karddal.) Bizonyos értelemben a középkori Magyarországon megalakult céhek a 14. század elejétől a különböző szakmák mestereinek termékeit, alkotásait védték.
Az első európai modern szabadalmi törvény az 1474-ben elfogadott Velencei Nagytanács dekrétuma, amely szerint a szabadalmi oltalom tíz évre szólt. Az 1820-ban hozott osztrák szabadalmi pátens kiterjedt Magyarországra is. Kezdetben valaminek a gyártási joga privilégium volt. Az első, kizárólag Magyarországra engedélyezett magyar szabadalom Erdős János Mózes tűzbiztos épületek építésére vonatkozó találmányának 1841-es szabadalmaztatása volt.
Az 1895-ös XXXVII. törvénycikk rendelkezett „az önálló magyar szabadalmi jogról”, mely 1896. március 1-jétől lépett hatályba, és 1969. december 31-éig volt érvényes. 
E törvény alapján jött létre a Magyar Szabadalmi Hivatal, amely 2011. január 1-jétől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala néven működik kibővült feladatkörrel.
„A holnapot ma alkotjuk meg”, fogalmazták meg 2001. április 26-án, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének első világnapján. Az iparban és a technikai kultúra világában alkotók és alkotások sora jelzi az innovatív magyar műszaki és természettudományos szakemberek helyét és szerepét, akikről és amelyekről a továbbiakban is érdemes szólni.•
Mi a szabadalom? A feltaláló kizárólagos joga találmányának iparszerű készítésére, forgalomba hozatalára, iparszerű vagy üzemi berendezésként való használatára. (Ma a szabadalmi oltalom – éves díjfizetés mellett – húsz év.)
A szabadalmak szintjét el nem érő találmányok jogi oltalmának biztosítása céljából született a használati mintaoltalom. (Az oltalom a bejelentéstől tíz évig tart.)
Az ipari termékek külső formájának (ipari minta) jogi oltalma révén az ipari minta tulajdonosa piaci pozíciójának megszilárdítására vagy további megerősítésére jött létre az ipari mintaoltalom. (Az oltalom a bejelentéstől számított öt évig tart, amely további öt évre meghosszabbítható.)
A védjegyoltalom áruk és szolgáltatások egyéni, megkülönböztető jelleget kölcsönző megjelölései számára a jogi oltalmat biztosítja. (Az oltalom a bejelentésről tíz évig tart, amely újabb 10-10 évre meghosszabbítható.)
