Az ország egyéb intézményeihez, illetve a gazdasági élet társaságaihoz hasonlóan, a magyar postaszolgáltatás is dinamikus fejlődésnek indult az 1867-es kiegyezéssel, és a dualizmus korának beköszöntével. A kiegyezési törvényben a postaszolgálatot a közös egyetértéssel intézendő ügyek közé sorolták, de az újjáalakuló Magyar Királyi Posta – az Osztrák–Magyar Monarchia más magyar közintézményeihez hasonlóan – nagyfokú önállóságra tett szert.
Ezt az autonómiát a Posta irányítói külsőségekben is igyekeztek megjeleníteni. Újra a magyart tették meg a magyarországi postaszolgáltatás hivatalos nyelvévé, a korábban használt német nyelvű postabélyegzőket magyarra cserélték, és a postakocsikat is átfestették piros-zöldre. A Posta címere a kürt és a fölötte elhelyezett szent koronás címer lett. 1871-ben megjelent az első magyar bélyeg, majd az Egyetemleges Postaegyesület megalakulásával a Magyar Királyi Posta bekapcsolódott az egységesített nemzetközi postarendszerbe. Talán még jelentősebb fordulópont volt a Magyar Posta történetében, amikor 1887-ben egyesítették a postát és a távírószolgálatot, majd gyakorlatilag államosították, és a Posta kezelésébe adták az addigi kezdetleges telefonhálózatot is.
Ahogy egyre fejlődött a postaszolgáltatás minden ága, így a levélküldés mellett a pénzforgalom is, úgy váltak a postai küldemények (és az azokat tartalmazó postazsákok) egyre csábítóbbá a bűnözők szemében. Ezt érzékelhette Hetényi Geyza budapesti „póstafőtiszt” is, aki minden bizonnyal elégedetlen volt a kor postazsákjait lezáró lakatok biztonsági megoldásaival. Ezért feltalált egy új postazsákzáró lakatot, amelynek szabadalmát 1900-ban nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz.
A lakatba több olyan megoldást is beépített, amelyek a szabadalmi leírásban vázoltak szerint megnehezítették a kinyitását, illetve ellehetetlenítették a kinyitás eltitkolását. Az utóbbi funkciót az biztosította, hogy a lakat külső borítása egyetlen elemből állt, emiatt csak az ellenőrző hártya vagy lap (afféle plomba) megsértésével lehetett felnyitni, majd utána már nem lehetett visszaállítani a hártya eredeti állapotát.
Az illetéktelen kinyitást a lakat kettős záródása nehezítette meg. Hetényi két nyelvpárt tervezett a lakatba, amelyek közül az egyik nyelv a lakat fedelét, míg a másik a pénzeszsák száját összefogó gyűrűkbe akadó kampót rögzítette. E két zárómechanizmust oly módon alakította ki, hogy azok csak egyszerre, egy erre a célra készített speciális, kettős tollú kulccsal voltak nyithatók.•
