„A tudomány kerüljön közel az iparhoz, s élni kell a tudomány adta lehetőségekkel.” (Pungor Ernő)
Aki Pungor Ernő (1923–2007) pályaképét szeretné röviden felvázolni – nincs könnyű helyzetben. A gazdag életút állomásai mind különböznek, de együtt teljes, példamutató és követendő mintát adnak.
Pályája a vasi végekről indult, s már Szombathelyre bejáró diákként tudós professzorokkal levelezett kémiai kérdésekről. Vegyész oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma: ELTE) szerezte 1948-ban. Az Alma Mater Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén kezdte tanári és kutatói munkáját, majd a Veszprémi Vegyipari Egyetemen folytatta, s tudós tanári pályájának végső állomása a Budapesti Műszaki Egyetem Analitikai Kémia Tanszéke lett. 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnöke, s tárca nélküli miniszter, majd 1994–2001-ig a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány főigazgatója. Tizennyolc könyve, ezernél több tudományos publikációja, kutatás-szervezéssel foglalkozó tanulmánya jelent meg.
Az 1950-es években első találmányát, az oszcillotitrátort a Radelkis Szövetkezet készítette el. Szuperérzékeny lángfotometria mérőműszerének gyártása a Tungsram Bródy Laboratóriumával közösen kezdődött. E két példa is mutatja később megvalósított kutatás-fejlesztési koncepcióját: az egyetemek, kutatóintézetek, gyártók eredményes kooperációját. Ennek megvalósításáért OMFB-elnökként különösen sokat tett. Meggyőződése volt, hogy az analitikai kémia csak nagyobb kutatócsoportok együttműködésével hozhat nemzetközi eredményeket. Egykori műegyetemi tanszéke ma is ezen az úton jár.
Az adszorpciós indikátorok területén végzett kutatásai indították el tudományos karrierjét, melyhez kapcsolódtak a nagyfrekvenciás méréstechnika, a lángfotometria és a gázanalízis területén elért eredményei. Pungor Ernő elévülhetetlen érdeme, hogy meghonosította a műszeres analízis elektroanalitikai ágát, s megteremtette a hazai elektroanalitikai műszergyártást.
Legnagyobb felismerése és nemzetközi sikert hozó találmánya az ionszelektív elektródok tárgyköre. A kísérletek célja: a nehezen kezelhető és sérülékeny paraffin membrán kiváltása egy felhasználóbarát anyaggal. Így jutott arra az eredményre, hogy az ezüstjodid csapadék alapú jodid szelektív elektródnak kiváló szelektivitású tulajdonságai vannak. A nagy kérdés az volt: tud-e egy ezüstjodid csapadék jelet adni arra, hogy az illető oldatban egy adott ionfajta jelen van-e, vagy nincs. Az igenlő eredmény meghozta az elismerést.
Felhasználhatóság? Például a gyógyszeriparban a nagy molekulák (mint az idegi nyugtatók) oldatának pH vizsgálatában. Indikátor helyett műszeres elektrokémiai pH mérést végeztek. 1963-ban mutatták be ezeket az elektródokat a frankfurti kiállításon. Az analitikai kémiában igény fogalmazódott meg arra, hogy vizes és nemvizes oldatban is lehessen mérni. Pungor Ernő veszprémi és budapesti eredményei nemzetközi sikert hoztak. Ezek után nem véletlen, hogy Budapesten rendezték meg 1968-ban az ionszelektív világkongresszust.
Úgy vélte, s ennek mindig hangot adott, hogy nagyon sokat kapott tanáraitól, amit később is hasznosítani tudott. Ezért volt büszke arra is, hogy az elméleti fizika tantárgyból a későbbi Nobel-díjas Békésy Györgytől jeles eredményt kapott. Életének nyolc évtizedének összegzésekor így vallott: „Egy kutató eljuthat oda, hogy munkatársai kutatnak, de a fő törekvése az legyen, hogy iskolát teremtsen, melyből új kutatógárda nevelődik.”
Ma egykori tanszékén tanítványai jó sáfárai a tőle kapott tudásnak, tudományos szemléletnek.•
