„Közöttünk már csak emléke él tovább…mint úttörő munkásé, akit követhetünk.” (Eötvös Loránd, 1895)
A 19. századot a tudománytörténet a fény századának nevezi. Az „első elektrotechnikus”, a „villamdelejes forgony” (az egyenáramú villanymotor, 1828) alkotója a dinamó- (öngerjesztés) elv felismerője, a természettudomány számtalan területének művelője a pesti tudományegyetem (ma ELTE) professzora, rektora, akadémikus Jedlik István (1800. január 11-én született Szimőn (ma Szlovákia – Zemné).
Innen indult el útjára, s Nagyszombat, Pozsony, Pannonhalma, Győr és Pest voltak életének meghatározó állomásai. 1817-ben lett a Szent Benedek-rend tagja – itt kapta az Ányos nevet. A rend győri líceumának tanáraként kezdett természettudományi kísérletekkel foglalkozni. (Abban az időben tíz idegen nyelvű természettudományos folyóirat járt a rend győri gimnáziumába.)
A villamdelejes forgony a világ első egyenáramú villamos motorja volt, mely a győri gimnázium szertárában született. Később e korszakos technikatörténeti találmányáról 1886-ban írta Heller Ágost fizikaprofesszornak: „Midőn az imént tárgyalt villamdelejes forgómozgásokra való készüléket 1827 és 1828 évek alatt jó eredménnyel létrehoztam – akkor még ilyenről nem lehetett olvasni –, részemről azon véleményen voltam, hogy a leírt villamdelejes készüléknek és használati módjukban a feltalálója én vagyok.” Az elsőségért sohasem harcolt.
Jedliket a későbbi években sokat foglalkoztatta, hogyan lehetne az akkor ismert egyenáramú generátorokat tökéletesíteni.
A forgómozgás elvét győri tanársága idején a gyakorlatban is megvalósította. Ennek ismeretében fogalmazta meg a dinamóelvet, amely korszakalkotó felismerés volt. Rájött arra, hogy az elektromágnes vasmagjában valami csekély mágnesség visszamarad az áramforrás kikapcsolása után is, amely elegendő az áram indukálásához. Ezt vezette az elektromágnes tekercseihez, amely a vasmagokat erősebben mágnesezi, ennélfogva erősebb elektromos áram indukálódik. E folyamat mindaddig folytatódik, ameddig egy viszonylag állandó erősségű áramot nem hoz létre a gép. Tulajdonképpen ezzel a felfedezésével az öngerjesztéses dinamó elvét fedezte fel. Gépét 1861-ben készítette el, rajta a felirat: unipolar inductor. Kigondolva lőn Jedlik Ányos által. Beszerzés 1861. Ez bizonyság arra, hogy legalább hat évvel megelőzte Wermer Siemenst.
Győri kísérletező korszakának találmánya volt „a savanyúvíz előállítása”. A bencés legenda szerint – mely forrásértékű – az egyik évjárat borai rosszak voltak, ezen akart javítani. Svájci gyógyszerészek leírása alapján megszerkesztette szódavízgyártó gépét, majd rendtársai örömére az ebédnél felszolgálták a bort is megjavító nedűt.
Több más találmánya mellett meghatározó szerepe volt a magyar műszaki nyelv fejlesztésében, valamint a korabeli tudományos közéletben.
Ki volt ő? A 19. századot átívelő szellemóriás az elektromosság századában. Termékeny, gazdag élete 1895. december 13-án zárult le.
A Magyar Szabadalmi Hivatal 1996-ban – fennállásának centenáriumán – a legrangosabb díját Jedlik Ányosról nevezte el. •