„Nemcsak mint építőművész, hanem mint építőmester is Ybl első a mesterek között.” (Ney Béla, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet főtitkára, 1872)
1896. szeptember 8-a óta szobra a róla elnevezett téren áll, szinte figyeli egyik közismert alkotásának, a Várkertbazárnak napjainkban elkészülő újjáépítését.
Ybl Miklós (1814. április 6.–1891. január 22.) Magyarország egyik legtehetségesebb, európai színvonalú építésze volt. Művészetében a romantikától a neoreneszánsz stílus megvalósulásáig maradandó értékeket alkotott. Párizsi tanulmányait befejezve pályáját Pollack Mihály mellett kezdte 1832-ben, majd müncheni és itáliai szellemi építkezései után hazatérve megtervezte Károlyi István fóti kastélyát és a templomot.
Gazdag tervezőévek következtek. E korszakában készült az egykori képviselőház Bródy Sándor utcai épülete (ma Olasz Kultúrintézet). Tervei alapján épült 1870 és 1874 között a budapesti Fővámház, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem központi épülete. Volt olyan időszak – mely kedvezett a nagy alkotások megvalósulásának –, amikor több tervén is dolgozott. Ezek közé tartozott a napjainkra újra régi szépségét mutató, 1875 és 1882 között épült Várkertbazár. A palotát övező kerteket még József nádor telepítette, s a Duna felőli részen szegényes külsejű házak álltak. Ezeket lebontották, és a palotához méltó bazársort tervezett Ybl Miklós, középen lépcsősorral, szimmetrikus elrendezésű kert architektúrával. A szobrokat Fessler Leó és Huszár Adolf, a festményeket Than Mór és Scholtz Róbert készítette. Az épületsor a II. világháborúban a Várral együtt súlyosan megsérült. A már korábban felújított Duna-parti épület – ezt is Ybl tervezte, s ugyanakkor épült, mint a bazár – a Vár hajdani vízvezetékének gépháza volt, amelyben a gépház kéményét az épület tornyában helyezték el.
Egy 1873-as meghívásos pályázat nyerteseként megbízást kapott az Operaház tervezésére. Az ünnepélyes megnyitás 1884. szeptember 27-én volt a Bánk bán előadásával, amelyen a királyi család is megjelent. Az Operaház Ybl legnagyobb alkotása. Közel egy időben épült a bécsi és párizsi operaházzal, s csak méreteiben maradt el mögöttük. Európa egyik legszebb színházi épülete. Belső monumentális freskóit Lotz Károly festette.
Hild József művét folytatta a Szent István-bazilika építésének 1891-es befejezésével. Az ő műve a bazilika nagyszabású kupolájának kiépítése.
A méltán elismert építész megbízást kapott a királyi palota megtervezésére, melyet halála után Hauszmann Alajos fejezett be.
Tiszteletére 1953-ban alapították az Ybl Miklós építészeti díjat, s 2002-ben egy – magyar csillagászok által felfedezett – kisbolygót neveztek el róla. 2014. január 22-én, halálának évfordulójával kezdődött az Ybl Bicentenárium, valamint a Magyar Építészet Éve elnevezésű, Ybl-emlékév.
Nevét intézmények, utcák, terek viselik. Alkotásai egy nemzeti építészeti örökség részei, hiszen első volt „a mesterek” között.•
