„A Mérnöki Továbbképző Intézet célja: a gyakorlatban működő mérnökök tudományos továbbképzése (…) a magyar műszaki szakirodalom fejlesztése.” (Hivatalos Közlöny, 1939. augusztus 15.)
Rovatunkban immár negyedik éve mutatjuk be magyar mérnökök és természettudósok alkotásait. Az épületek, gépek, különböző találmányok az innovatív magyar műszaki és természettudományos értelmiség mának szóló üzeneteit hordozzák.
Egy-egy pályakép felvázolásánál nem feledkezhettünk meg az alma materekben tanító egykori mesterek munkájáról, akik a szakma titkait úgy mutatták meg, hogy a tanítványok később méltó folytatók lehettek.
Természetesen ebben az európai léptékű műszaki és természettudományos oktatásban elengedhetetlennek látszott a továbbképzés, melynek kereteit – Európában elsőként – 1939-ben nálunk valósították meg. A hetvenöt év a mérnöki továbbképzésben olyan eredményeket hozott, amelyek ma is példaértékűek.
Az első világháború után a talpra állás záloga Magyarországon is – sok más mellett – a műszaki fejlesztés, a technikai kultúra ügyének érdemi felkarolása volt, melyben akkor is, mint minden időben, jó partnerek voltak a Műegyetem professzorai.
A Műegyetem Tanácsának 1924. november 21-i ülésén Buday László (1873–1925), a Közgazdasági Kar dékánja vetette fel a mérnöktovábbképzés gondolatát, melyet az egyetem professzorai egyöntetűen támogattak. Az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyetértésével még abban az évben továbbképző tanfolyamok indultak.
1931-ben a Magyar Országos Mérnökkongresszuson Pattantyús-Ábrahám Géza (1885–1956) műegyetemi professzor a Mérnökök nevelése és képzése című előadásában tette közzé a mérnökök szervezett továbbképzésének gondolatát. A következő jelentős állomás 1936 volt, amikor az Országos Felsőoktatási Kongresszuson Mihailich Győző (1877–1966) műegyetemi professzor megfogalmazta a Mérnöki Továbbképző Intézet létrehozásának elengedhetetlen fontosságát.
1939. július 26-án – hetvenöt éve – hagyta jóvá Hóman Bálint (1885–1951) vallás- és közoktatásügyi miniszter Európa első Mérnöki Továbbképző Intézetének szervezeti szabályzatát. A megalakult intézet első igazgatója Mihailich Győző, helyettese Verebély László (1883–1959), szintén neves műegyetemi professzor lett. 1941-ben, az intézet első továbbképző tanfolyamán háromezer mérnök (a mérnökök 30 százaléka) vett részt. Kik voltak az előadók? Mások mellett Bay Zoltán, Náray-Szabó István, Papp Simon, Széchy Károly, Kós Károly. Az előadások, röviddel elhangzásuk után, a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai sorozatban (melyet a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1943-ban aranyéremmel tüntetett ki) megjelentek.
Azóta nagy utat tett meg a – mai nevén – Mérnöktovábbképző Intézet. Az alapításkor megfogalmazott cél, ha más történelmi körülmények között is, nem változott: korszerű ismereteket nyújtani a mérnököknek a diploma megszerzése után. Az intézet tanfolyamai választ adnak a mai gazdaság és ipar igényeire, hogy a 21. század műszaki fejlesztésében az elődök példája nyomán a mai mérnökök méltó utódok legyenek.•
