„Nem tudjátok megjósolni a jövőt, de képesek vagytok feltalálni azt.” (Gábor Dénes)
Mára mindennapos lett. Bankkártyán, papírpénzeken, beléptető rendszerek kártyáin látjuk. Ez a hologram! A napi használat során aligha gondolunk arra, hogy vajon kinek a találmánya? 1971-ben „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” kapta Gábor Dénes a fizikai Nobel-díjat. Az általa felfedezett elv alapján készíthetők a térhatású, háromdimenziós érzetet keltő képek.
Élete legnagyobb felfedezéséről 1949. január 1-jén az újévi üdvözlet mellett írta Budapestre Selényi Pálnak: „a diffrakciós diagramot »hologram«-nak nevezem, mert »holos«-t, vagyis mindent tartalmaz”.
Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten. A Szemere utcai elemi iskolától útja az V. kerületi Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreál Gimnáziumba vezetett. Osztálytársa volt Bíró László József, a golyóstoll későbbi feltalálója.
Mérnöki pályára készült, s tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta. 1924-ben szerzett elektromérnöki diplomát a Berlin-Charlottenburgi Technische Hochshulén. Nagy élvezettel hallgatta a berlini évek alatt Einstein szemináriumait is. „Nem felejtem el soha, mind a mai napig fülemben van a hangja. Senki úgy nem élvezte a tudományt, mint Einstein” – emlékezett vissza.
1927-től 1932-ig a Siemens és Halske cég kutatólaboratóriumában dolgozott, és érdeklődése fokozatosan az elektronoptika felé irányult. 1933-ban hazatért, s az Egyesült Izzó kutatója lett. Elmélyült kapcsolata alakult ki Selényi Pállal, Bródy Imrével és Polányi Mihállyal. Az Izzóban eredményes plazmalámpa-kísérleteket végzett. 1934-ben már Angliában dolgozott. A tanári pálya 1947-ben nyílt meg előtte, a londoni Imperial College-on tanított.
Első találmányát 1910. október 8-án mint „Gábor Dénes tanuló Budapesten” jelentette be „aeroplán körhinta” néven. S a folytatás? Több szabadalma volt a fémgőz-ívlámpák, a katódsugárcső, valamint az elektronoptikai rendszerekről, de a legnagyobb tudományos sikert a holográfiai módszer felfedezése és fejlesztése hozta számára.
Hosszú évek után 1962-ben jött haza; 1964. április 24-én az MTA tiszteletbeli tagjává választotta. Már Nobel-díjas, amikor 1972-ben egy budapesti tévériportban hangsúlyozta: „Most már hosszú évek óta (…) kettős életet élek: fizikus vagyok és feltaláló. Ez az egyik életem, a másik pedig: szociális író vagyok. Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk.” Aktív szerepet vállalt a Római Klub 1968-as alapításában és célkitűzéseinek megvalósításában.
1977-ben ellátogatott New Yorkban a Holográfia Múzeumba, ahol ő volt az első számú tag. Életútja 1979. február 9-én fejeződött be.
Az innováció területén végzett kiemelkedő szakmai munka elismerésére a NOVOFER Alapítvány 1989-ben hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díjat alapított. Egykori szülőházán (Rippl-Rónai u. 25.) emléktábla hirdeti nevét, a BME kertjében bronzszobra, informatikai épületében holografikusan megjelenített arcképe látható, és a 72071 Gábor kisbolygó viseli a nevét.
Nyolcéves korában készített rajzait őrző vázlatfüzetét 2008. június 5-én adták át a családtagok nevében az MTA Könyvtárának. 2014. november 27-én az MTA Felolvasótermében osztották ki a középiskolai Gábor Dénes-ösztöndíjakat. •
