Ritkán fordul elő, hogy egy tudós élete egyik csúcsteljesítményét már a doktori disszertációjával eléri, és rögtön ismertté válik a neve. Winkler Lajosnak ez 1888-ban megadatott, és munkáját három esztendővel később, magántanárrá habilitálása alkalmából így méltatta mestere, Than Károly professzor: „A vizsgálataiban elért eredmények a mostanig elfogadottakat pontosság tekintetében messze túlhaladták, több tekintetben kibővítették és helyreigazították.”
E dolgozat témája a vízben oldott oxigén jodometriás meghatározása volt, Winkler ugyanis a kémiára tette fel az életét. Később vegyész és gyógyszerkutató lett, de pályafutását a klasszikus kémiai analízisek fejlesztése kísérte végig. Az ember egyik legősibb vágya megtudni, mi miből van, és hogy az anyagok (illetve az azokat alkotó elemek) milyen arányban fordulnak elő a minket körülvevő világban – Winkler ezt a törekvést szolgálva dolgozott ki újabb és újabb módszereket és eszközöket.
A kémikus 1863-ban született Aradon, ahol már középiskolásként egy patika gyakornoka volt. 1883-tól tanult a Budapesti Tudományegyetemen – amely az ELTE elődje volt –, és pár év múlva már az egyetem I. számú kémiai intézetében dolgozott. Bár élete során többször megtehette volna, hogy külföldön csináljon karriert, az egyetem kémia tanszékén és az intézetben töltötte fél életét – eleinte Than tanársegédjeként, illetve gyakornokként, de 1909-től már tanszékvezetőként és az I. számú kémiai intézet igazgatójaként. Az alma materéből is vonult nyugdíjba, 1934-ben.
Az említett jodometriás módszer azért is volt jelentős, mert Winkler a kor egyik nagy kémikusa, Robert Bunsen hibás méréseit tette helyre egy olyan megoldással, amelyet még ma is alkalmaznak, jellemzően erőművekben, nagy nyomású kazánoknál. Az oxigén fokozza a korróziót, ezért fontos, hogy a kazánok tápvizében az oldott oxigén mennyisége ne haladjon meg egy bizonyos értéket – a Winkler-féle jodometriával ezt az oxigénmennyiséget lehet megállapítani. 
A módszer lényege, hogy a vizsgált vízmintához mangán(II)-szulfát- és kálium-hidroxid-oldatot adnak; az így keletkezett elegyet a vízben oldott oxigén mangán(III)-hidroxiddá oxidálja. Az oldathoz ezután kálium-jodidot adnak, amely a mangán(III)-hidroxidot oxidálja tovább, és a víz oxigéntartalmával egyenértékű jód szabadul fel. A jódot ezután egy mérőoldattal titrálják, a kapott eredményből pedig kiszámolható az oxigénmennyiség.
A disszertáció sikere után Winkler még szép eredményeket ért el, felismerte például a gázok oldhatósága és viszkozitása közötti összefüggést; analitikai kísérleteihez számos eszközt és üvegcsét tervezett. Közel 250 tanulmányt írt magyarul és németül, emellett tankönyvek, szakfolyóiratok is születtek a keze alatt, és a magyar gyógyszervegyészet egyik iskolateremtője lett.
1939-ben hunyt el Budapesten, születése századik évfordulóján a SOTE Gyógyszerésztudományi Kara a nevét viselő emlékérmet alapított. Az elismerést 1964 óta ítélik oda a gyógyszerészet területén jelentős kutatási eredményeket elért tudósoknak.•
