Charles Simonyi (születési nevén: Simonyi Károly) neve már évtizedekkel ezelőtt is ismerősen csenghetett a természet- és műszaki tudományok iránt érdeklődőknek, hiszen azonos nevű édesapja (rovatunkban már róla is írtunk) a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar fizikusa volt; közreműködött Bay Zoltán Hold-radar-kísérletében, majd az ötvenes évek elején megépítette az első magyar részecskegyorsítót.
Mindeközben, 1948-ban megszületett az ifjabb Károly, aki a hatvanas évek elején a gimnázium mellett éjjeliőrködött abban a vezérlőteremben, ahol az egész szobát betöltő Ural–2 számítógép működött. Így került kapcsolatba először a számítástechnikával. 
A komputer egyik üzemeltetőmérnökétől tanult meg programozni, és olyan kiemelkedő tehetségnek bizonyult, hogy az érettségi előtt már fordítóprogramokat írt, az egyiket meg is vette tőle az állam (e program nem a beszélt nyelvek, hanem programozási nyelvek között fordított).
Fordítóprogramját nem sokkal később bemutathatta egy Budapestre érkezett dán kereskedelmi delegációnak is, mire meghívták egy tanulmányútra Dániába. Így hát Simonyi tizenhét évesen elutazott Dániába – és nem tért haza. Azonnal állást kapott a legnagyobb dán számítástechnikai cégnél, és a következő években főként fordítóprogramokat írt. 1968-ban költözött tovább az Egyesült Államokba, ahol beiratkozott a Kaliforniai Egyetemre (UCLA), és négy esztendővel később mérnöki matematikából és statisztikából diplomázott.
A Xerox alkalmazta, részt vett a cég Alto nevű komputerének fejlesztésében, amely a világ első személyi számítógépének tekinthető. A Xeroxnál kezdett foglalkozni azzal a programozási területtel, amelynek köszönhetően megalapozta hírnevét és vagyonát: munkatársaival megalkották a Bravót, a világ első WYSIWYG szövegszerkesztőjét (a név a what you see is what you get rövidítése, jelentése: amit látsz, azt kapod, vagyis a felhasználó a monitoron láthatta, hogy hogyan fog kinézni a megírt dokumentum a nyomtatás után). Ezekben az években Simonyinak még arra is volt ideje, hogy ledoktoráljon a Stanford Egyetemen komputertudományból.
Simonyi 1981-ben ellátogatott az akkor még viszonylag kis cég, a Microsoft alapítójához, Bill Gateshez, aki felajánlotta neki, hogy létrehozhat egy munkacsoportot a cégen belül, amelynek feladata a szövegszerkesztő-fejlesztés lesz. Így kezdődött a Microsoft azóta is legjövedelmezőbb terméke, az Office irodai programcsomag története, Simonyinak pedig nemcsak a Word szövegszerkesztő megalkotásában volt meghatározó szerepe, de ő állt az Excel táblázatkezelőt kidolgozó csoport élén is.
Simonyi programozási megközelítése szerint az alkalmazások a számítógépen belül létrehozott virtuális komputeren futottak, amit aztán viszonylag egyszerű volt a legkülönfélébb operációs rendszerekhez illeszteni. Ezáltal az Office-t nem volt nehéz mindenféle számítógépre optimalizálni, ami elősegítette, hogy gyorsan elterjedjen, és piacvezető legyen (bár a Microsoft később az IBM PC-rendszerű gépeket helyezte előtérbe).
Charles Simonyi akkor vált általánosan ismertté Magyarországon, amikor a Microsoftnál keresett vagyona jóvoltából kétszer is – 2007-ben és 2009-ben – járt az oroszok segítségével űrturistaként a Nemzetközi Űrállomáson. Ezzel ő a világ ötödik és hetedik űrturistája, és az egyetlen, aki kétszer is eljutott az űrbe.•
