Nem egy magyar feltaláló sokkal ismertebb lett külföldön, mint hazájában, erre jó példa Gestetner Dávid, aki a stencilgéppel szerzett magának vagyont és hírnevet – az illegalitásba kényszerülteknek pedig akaratán kívül is nagy örömet.
Gestetner 1854-ben született Csornán, ahol az elemi iskola elvégzése után nem volt sokáig maradása. Rövid ideig hentesinasként dolgozott, de nyughatatlan vére Bécsbe vitte, ott a tőzsdén talált egy könnyebb állást. Könnyebbet, de lélekölőt: tőzsdei kimutatásokat kellett kézzel másolnia. Persze lehetett volna nyomdai úton sokszorosítani ezeket, de pár száz példánynál nagyon drága mulatság lett volna, egyszerűen nem érte meg. A fiatal magyar ezért elkezdett gondolkodni egy olyan megoldáson, amellyel megkerülhette a nyomdai előkészítést, és kézi erővel sokszorosíthatta a kimutatásokat. Az első lépés egy kerekes toll nevű szerkezet volt, amelyet 1880-ban szabadalmaztatott Londonban, ahol végül is letelepedett. Egy évvel később megalapította Gestetner Company Cyclograph nevű cégét, és megindult a stencilgép fejlesztése.
A kerekes toll olyan írótoll volt, amely nem írt, hanem a hegye helyén levő apró fogaskerékkel perforálta a papírt. Így kézzel egy lyukacsos mintát, vagyis nyomóformát lehetett hagyni a papíron; az erre a mintára vitt festék átszivárgott a perforáción, és nyomot hagyott a minta alá helyezett tiszta lapon. A nyomópapír azonban eleinte nem volt megfelelő minőségű, ezért Gestetner a kínai papírsárkányok anyagára emlékeztető tartósabb, viasszal kezelt papírt választotta. A nyomás egyenletességét is szabályozta, eleinte faládába zárta a nyomópapírt, később körbeforgó dobhengerekre feszítette a festékezett vásznat, illetve a nyomóformát. 
Az 1890-es években Gestetner tökéletesített stencilgépei már óránként több mint 1200 nyomatot tudtak készíteni, ez a szám aztán több ezerre nőtt. A feltaláló 1906-ban Tottenhamben saját üzemet alapított, majd terjeszkedni kezdett. A fénykorában hatezer embert alkalmazó cég később megegyezett az amerikai Albert Blake Dickkel, aki hasonló, bár gyengébb festékezést használó stencilgépet szerkesztett. Dick az Egyesült Államokban forgalmazta gépeit, Gestetner pedig Európában és a világ többi részén. Az elektromosság elterjedésével a villanymotorral hajtott stencilgépek is megjelentek a londoni vállalat kínálatában. A gép alapműködésének ekkor is része volt a nyomdai előkészítés kiiktatása, hiszen a stencilmintákat elég volt egy kerekes tollal vagy egy szalag nélküli írógéppel előállítani.
Gestetner Dávid sikeres vállalkozóként halt meg 1939-ben, Londonban. Cégét fiai vették át, és a stencilgépeknek volt még néhány jó évtizedük, mielőtt a fénymásoló gépek a hetvenes évektől elkezdték volna kiszorítani őket. Elnyomott országokban viszont – éppen a nyomdát nem igénylő, egyszerű technológia miatt – sokáig használták még illegális csoportok szamizdatok és rendszerellenes röplapok nyomására. 
Gestetner vállalata több felvásárlás után napjainkban az NRG Group cégcsoporthoz tartozik, fő tevékenységük még most is az irodai sokszorosítógépek forgalmazása, és termékeik egy része ma is a Gestetner nevet viseli.•
