„Idejekorán fel kell készülni a jövőben jelentkező szükségletekre, hogy azokat minél nagyobb eredménnyel lehessen kielégíteni.” (Mechwart András)
Utazott Ön már, kedves Olvasó, railjet vonattal Budapest, Győr és Bécs között?
Az utastérben monitoron nyomon követhető az útvonal és a pillanatnyi sebesség, amely egyes szakaszokon meghaladja a 150 km/h-t. Alig három óra alatt ér a vonat a bécsi pályaudvarra.
Bizonyára hallott, illetve olvasott már arról a kedves Olvasó, hogy több mint hetven esztendővel ezelőtt egy legendás motorvonat is „világcsúcsot futott” e pályaszakaszon. Ez volt az Árpád motorvonat, amely 2 óra 58 perc alatt tette meg az utat Budapest és Bécs között. Az eredmény elérésében meghatározó szerepe volt egy mérnöklegendának, Jendrassik Györgynek (1898–1954), aki az 1844-ben alapított Ganz-gyár nemzetközi hírű járműgyártó hagyományait gazdagította dízelmotor-fejlesztő tevékenységével.
A Műegyetemen 1922-ben megszerzett gépészmérnöki oklevelével Jendrassik György a Ganz-gyárba került. Az első Ganz–Jendrassik-motorok 1927-ben készültek el, és ezek hamarosan világszerte elismerést szereztek alkotójuknak. A hajtóműveket motorvonatokba építették be.
1938-ban Jendrassik elgondolásai alapján készült el a világ első, önálló tüzelőtérrel rendelkező, kis teljesítményű gázturbinája.
A sikeres feltaláló 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. A II. világháború kitöréséig 550 Ganz–Jendrassik-motorvonatot szállítottak a világ különböző országaiba.
1947-ben Jendrassikot az ország elhagyására kényszerítették, lemondatták minden szabadalmi jogáról. Londonban hunyt el.
Alkotó munkásságát 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el.
Jendrassik György magyarországi alkotó éveiben a Ganz-gyárban – a motorfejlesztő osztály vezetőjeként, majd a gyár vezérigazgatójaként – nem csupán egyéni sikereit kereste, hanem nagy mérnök elődeinek példája nyomán „csapatjátékos” volt. Osztályán tehetséges mérnökök sorának indult szakmai karrierje. Felismerték, tudták, merre megy a világ, s ők választ adtak a világ technikai kihívásaira.
Az üzemi próbák után a MÁV átvette a szerelvényeket, majd újabb járműveket rendelt.
1934. június 21-én helyezték forgalomba a legendás Árpád típusú gyorssínautóbuszt. Kezdetben Budapest és Bécs között közlekedtek, és a 278 kilométeres távolságot – egy megállással – 2 óra 58 perces menetidővel tették meg. Európában mint motoros járművek elsőként vettek részt a nemzetközi forgalomban.
A MÁV a Ganz-gyártól összesen hét Árpád típusú gyorssínautóbuszt rendelt, amelyeket a honfoglaló vezérekről és magyar királyokról nevezték el.
Ha a korszerű, villamos mozdonyok vontatta szerelvényeken utazunk, gondoljunk arra, hogy volt egy korszaka a magyarországi vasúti járműgyártásnak, amikor alkotó mérnökeinkre – akik hírét tudták vinni a magyar műszaki kultúrának – felfigyelt a világ.•
