„Számos kiváló alkotó – köztük Bánki Donát, Csonka János… jegyezte be hazánkat
az innovatív műszaki alkotó népek közé.” (Pálinkás József, az MTA elnöke)
„A mi autónk” – ismerős a reklám. Naponta többször halljuk s látjuk, használjuk az egyre korszerűbb autókat. Esztergom, Szentgotthárd, Győr után feliratkozott az autógyártó magyar városok listájára Kecskemét. Ezekben a gyárakban mind fontosabb szerepet kap a magyar szakmunkások és mérnökök tudása. Így természetes! S hogy az autógyártás „hőskorában” milyen helyük és szerepük volt a magyar tervezőknek és gyáraknak?
Bánki Donát és Csonka János a porlasztó szabadalmával forradalmasították a motortechnikát. Az 1893. február 11-iki szabadalmi bejelentés idején még nem járt autó Pesten és Budán. Viszont 1900. november 17-én a Csonka János tervezte motoros postai levélgyűjtő elindult első útjára. Megindul az „autógyártás” Magyarországon? Az igazi kezdet 1905. május 31-én volt, amikor a Műegyetem Múzeum körúti udvaráról (mai ELTE) elindult 2000 kilométeres próbaútjára Csonka János postaautója. A sikeresen megtett út után megkezdődött a sorozatgyártása (91 darab készült belőle, 16 lóerős motorral). A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. a magyarországi autógyártás egyik központja lett.
A Budapesti Malomgépészet és Gépgyár Phönix névre keresztelt autók összeszerelésével foglalkozott, majd 1911-től a Phönix nevet elhagyva készültek a már Magyar Általános Gépgyár nevet viselő üzemben a MÁG személygépkocsik.
1908-ban Aradon megalakult a Magyar Automobilgyár Rt., amely 1911-től gyártotta a MARTA elnevezésű gépkocsikat. A Monarchia egyik legkorszerűbben felszerelt gyára volt. A trianoni békeszerződés után csak a Magyar Általános Gépgyár tudott személyautókat gyártani, melyekből más országok mellett Kínába, Japánba is szállítottak.
1922-ben a Fejes Lemezmotor és Gépgyár Budapesten, az alapító Fejes Jenő szabadalmai alapján kezdett korszerű autókat gyártani. Fejes 1921-ben szabadalmaztatta lemezmotorját, 1922-ben lemez alvázát. A nehéz öntvényeket könnyű hengerelt lemezekre cserélte (az autó súlya 30 százalékkal csökkent), s e gépkocsik olcsó üzeműek is voltak.
Az 1920-as évek közepén a MÁVAG (Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) is bekapcsolódott az autógyártásba. 1928-tól készültek itt a MÁVAG, Mercedes-Benz tehergépkocsik és automobilok, illetve a kölni Ford-gyár Eifel elnevezésű személyautók gyártási jogát megvásárolva 1938-tól a Ford Eifel nevet viselő autók.
Az 1920-as évek második felében a csepeli Weiss Manfréd Művek is foglalkozott személygépkocsi-gyártással (La típus), de a gazdasági világválság idején felhagytak vele.
A második világháború utáni évtizedek a személyautó-gyártás újraindulásának reményében teltek. 1986-ban Hódmezővásárhelyen elkészült a Puli névre hallgató kisautó. Az 1990-es évek elején megindult a személyautó-gyártás Szentgotthárdon (húsz esztendeje, 1992. március 13-án Antall József akkori miniszterelnök kormányozta le a szerelősorról az első Opel Astrát), majd 1992. november 5-én legördült az első Suzuki Swift az esztergomi gyár szalagjáról. A győri Audi 1993-ban kezdte meg a személyautók gyártását, s a magyarországi autóipar újabb állomása a Mercedes kecskeméti gyára.
A korszerű gyárak és gyártmányok nem feledtethetik az autógyártás hőskorát, s a magyar alkotók tudását, leleményét, példaértékű próbálkozásait.•