„Minden műszaki tudományágnak arra kell törekedni, hogy a gazdaság felvetett igényeit a legtökéletesebben elégítse ki.” (Schimanek Emil)

Napjaink motorizációja alig követhető tempóban fejlődik. Nehéz megjósolni, hol a határ. Ami tegnap kivitelezhetetlen ötlet volt, az mára megvalósult termék. Alapvető cél a gazdaság, a társadalom igényeinek teljesítése. E gyors sodrású folyamatban jellemző a világra figyelés, a technikai, technológiai tökéletességre törekvés. De ez csak a mára lenne jellemző? Vagy azt mondjuk, a „legnagyobbak” tehetik ezt meg? A példák az ellenkezőjét is bizonyítják a korabeli magyar innováció történetéből.

Az 1891-ben alapított Fegyver- és Gépgyár (a későbbiekben Fegyver- és Gázkészülék Gyár) a hadiipari termékek mellett úgynevezett „civil” termékeket is gyártott, az 1890-es években korszerű szerszámgépeket.
A gyár mérnökei – köztük Schimanek Emil (1872–1955), a Műegyetem későbbi professzora – az 1900-as párizsi világkiállításon találkoztak Rudolf Diesellel, a dízelmotor feltalálójával, s megvették szabadalmát, majd egy év múlva, 1901-ben már elkészültek a gyárban az első dízelmotorok. Diesel mindenhol figyelemmel kísérte a találmánya alapján készült motorokat, többször járt Budapesten is, a FÉG Soroksári úti üzemében. Az itt tervezett és készült első magyar dízelmotort önálló kivitele miatt Diesel „magyar típus”-nak nevezte el.

Schimanek Emil gépészmérnök figyelme hamarosan a hatütemű motorok felé irányult. 1912-ben magyar és német nyelven is megjelentette Gázmotorok munkabírásának növelése című tanulmányát. Mi a hatütemű motor? Olyan belső égésű motor, amelynél a működés során keletkező hulladék hőt – két további ütemet beiktatva – munkavégzésre hasznosítják. Ezáltal környezetét jobban kíméli a hagyományos négyütemű motornál, s kevesebb üzemanyagot is fogyaszt. Hamarosan megkezdték a hatütemű motorok gyártását.

Közben Schimanek Emil a Budapesti József Műegyetem (ma BME) tanszékvezető professzora, majd 1923-tól rektora lett. Tudományos munkássága a hőerőgépek, emelőgépek és a hűtőgépek területére terjedt ki. A hűtés technikai és gazdasági problémái című, 1941-ben megjelent művében a kompresszoros és abszorpciós rendszerek összehasonlítását, gazdaságosságát elemezte. Számtalan hűtéstechnikai kérdésre adott ma is érvényes választ, több hűtőház megvalósításánál volt szakértő.

1948. március 15-én, amikor Magyarországon először adtak át Kossuth-díjat, Schimanek Emil a díj I. fokozata kitüntetésben részesült.

A hatütemű motor története az 1970-es évek végén újra folytatódott. A japán Kanao Kinsoku cég kísérleti laboratóriumában megkezdték az új típusú hatütemű motor kipróbálását. A japánok szakvéleménye szerint a hatütemű motor csak minimális mennyiségű káros égéstermékkel szennyezi a levegőt, teljesítménye kétharmaddal nagyobb, üzemanyag-fogyasztása viszont egyharmaddal kisebb, mint a hagyományos motoroké.

A 20. század elején Schimanek Emil egy motortípus gyártásában úttörő vállalkozásával a FÉG akkori mérnökeivel, szakmunkásaival együtt jelentős szerepet vállalt a motortechnika fejlesztésében, s ez napjainkban is követendő példa.•