„Valóságos áldásai a gyenge látású szegény öregnek.” (Spinai Alexander, 1299)
Szemüveg. Sokféle volt a formája, elnevezése, egykor divatékszer.
A szemüveg valamilyen őse ismert a korai kultúrákban is. Plinius leírása szerint Nero császár a gladiátorok küzdelmét egy kellően csiszolt smaragdon át nézte. Az első szemüvegek csak a távollátókon segítettek.
Raffaello itáliai festő X. Leó (1513–1521) pápáról festett arcképén látható szemüveg „homorúra csiszolt”, tehát ez már a rövidlátást javította. Magyarországon „pápaszemnek” nevezték a szemüveget. Talán e festmény ihlette az elnevezést?
Carl Zeiss weimari egyetemi műszerész Jénát tette híressé 1846-ban alapított optikai vállalkozásával.
Hazánkban a 19. század első évtizedeiben kezdett elterjedni a szemüveg. E század leghíresebb magyar optikai szakembere Petzval József (1807–1891).
Süss Nándor optikus 1891-ben alapította híres gyárát a fővárosban, az Alkotás utcában, amely, sajnos, ma már csak ipartörténeti emlék. A gyár 1938-ban a Magyar Optikai Művek (MOM) nevet vette fel. Bárány Nándor (1899–1977) igazgató – aki 1957-ben tanszékvezető egyetemi tanár lett a Budapesti Műszaki Egyetem (akkori nevén) Finommechanikai Optikai Tanszékén – jelentős hazai és nemzetközi kapcsolatok révén tette világhírűvé a gyárat.
Az optikai ipar másik jelentős budapesti gyára az 1923-ban alapított Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. volt Budapesten, a Fehérvári úton.
A honi optikai ipar történetének fontos állomásai a szem optikájával foglalkozó területek. Tudománytörténeti értékű Dallos József 1934-ben benyújtott szabadalma, a szem alakját követő kontaktlencsére. Pálvölgyi János szemorvos pedig 1939-ben, a világon először, plexiből készített kontaktlencsét.
Külön területe az optikai iparnak a színtévesztés korrigálása terén végzett kutatás. A Földön úgy 200 millió ember színtévesztő (a férfiak 8, a nők 0,5 százaléka). E téren a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két professzora, Ábrahám György és Wenczel Klára az 1980-as évek elejétől végzett kísérleteikkel komoly nemzetközi sikereket értek el. A világról kapott információk közül a legtöbbet a szem adja, méghozzá színesben. Probléma akkor van, ha egy öröklött rendellenesség az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint nem gyógyítható. 
A két professzor rájött arra, hogy színszűrős szemüveggel korrigálható e probléma. Kutatási eredményeiket 1993-ban szabadalmaztatták, melynek költségeit a Magyar Szabadalmi Hivatal támogatta. Az optikai színszűrőkkel végzett szemüveges korrekció eredményesen javítja a színtévesztők színlátását. Erre a célra kikísérleteztek egy speciális színszűrő készletet, hogy az eltolódott receptorgörbéket a normál szem görbéjének helyére tegye. A két professzor vezette egyetemi kutatócsoport kifejlesztette a színtévesztés-diagnosztikai műszereket is.
Hagyomány, hogy utolsó egyetemi technikatörténeti előadásomra szabadalmakkal rendelkező kollégákat hívok. Amikor Ábrahám professzor körbeadta „szemüvegét”, egy hallgató jelentkezett: „Tanár úr, jól látok. Tíz éve nem tudnak segíteni rajtam.” „Jöjjön be holnap a tanszékre” – volt a professzor válasza. Ki tudja, még mire lesz jó a technika- és mérnöktörténet.•
