„Zemplén és tanítványai egyben jelentős szerepet játszottak a sikeres magyar gyógyszeripar megteremtésében.” (Oláh György: Életem és a mágikus kémia, Budapest, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2002, 59. o.)
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola fiatal tanára 1912-ben levelet írt a Nobel-díjas Emil Fischernek, akitől ajánló sorokat kért a budapesti József Műegyetemre beadott pályázatához.
A Nobel-díjas tudós mellett ösztöndíjasként dolgozott a 20. század első évtizedében. A szénhidrátkutatásokban, valamint a cellobióz és ózonjának enzimekkel szembeni viselkedéséről, az optikailag hatásos prolinokról, a piperidin-származékok szintéziséről készült tanulmányokban is közreműködött.
Emil Fischer rövid idő után a Műegyetem rektorának küldött levelében támogatta a fiatal tudóst a pályázat elnyerésében.
E fiatal tudós Zemplén Géza volt, aki 1883. október 26-án Trencsénben született. Gimnáziumi érettségit Fiuméban szerzett, majd a pesti Tudományegyetem hallgatója lett. Lakója a híres Eötvös Collegiumnak, ahol tudós tanárok készítették fel a fiatalokat a tanári pályára, egyben a tudományos kutatásra.
Tanárjelöltként gyakorló évét a híres Markó utcai Főreál Gimnáziumban töltötte, ahol mások mellett Bánki Donát, majd később a Nobel-díjas Gábor Dénes érettségizett. Ezután lett a selmeci főiskola vegytantanára, innen vezetett útja a budapesti József Műegyetemre. Itt lett 1913-ban magántanár a Magyarországon elsőként felállított Szerves Kémia Tanszéken, melyet több mint negyven át vezetett. Kutatásai alapján szoros kapcsolatba került az iparral, elsősorban a Chinoin gyárral. (Ezek a tudományos kapcsolatok napjainkban is eredményesen működnek, amit jól bizonyít több gyógyszer feltalálása.)
Zemplén Géza kutatásainak első nagy eredménye a cukoracetátok nátriummetilátos elszappanosítása. A szakirodalom ezt 1923-tól „Zemplén-féle elszappanosítás”-nak nevezi. Sikeres kutatásokat végzett a cukrok lebontására, melyek jelentős nemzetközi sikert hoztak számára.
1923-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1927-ben rendes tagja. 1931-ben Corvin-lánccal tüntették ki. Amikor 1948-ban Magyarországon első alkalommal osztották ki a Kossuth-díjat, Zemplén munkásságát ezzel is elismerték.
A Műegyetemen kialakította a szerves kémia első hazai tudományos műhelyét. A „Zemplén-iskolából” indult el Oláh György, aki 1956-ig dolgozott együtt Zemplén Gézával. Zemplén-tanítványok voltak mások mellett Szántay Csaba, Tőke László akadémikusok. Ebben a tudományos műhelyben – jó ipari együttműködéssel – több sikeres gyógyszer született, köztük a Cavinton. Zemplén Géza több ciklusban töltötte be a Műegyetemen a dékáni tisztséget.
Már súlyos betegen írta Szerves kémia tankönyvét. Figyelme tanítványaira e nehéz időszak alatt is megmaradt, egészen 1956. július 24-én bekövetkezett haláláig.
1984-ben Zemplén Géza-díjat alapítottak a kimagasló, szintetikus szerves-kémiai kutatások jutalmazására. Szobra a Műegyetem központi épületének aulájában áll.•
