„A célt, egy hat század előtt dívott stílusban való helyreállítást az illető munkások is alig tudták sejteni… A vezető figyelmének minden legkisebb részletre ki kellett terjeszkednie.” (Schulek Frigyes)
Üdvözlőlapok, fotók viszik sok évtizede Budapest gyönyörű épületeinek képét a világ számtalan térségébe. Az ide érkezőnek – mint hajónak a kikötők világítótornyai – tájékozódási pontokat jelentenek. A főváros panorámájának így lett része a Mátyás-templom és a Halászbástya.
A Magyar Tudományos Akadémia már 1847-ben mozgalmat indított a hazai műemlékek védelmében, de az érdemi megoldás kezdete – az ismert történelmi események miatt – csak 1872. április 4-e volt, amikor Pauler Ákos vallás- és közoktatásügyi miniszter bizottságot hozott létre műemlékeink számbavételére, felújítására.
E bizottság építésze Schulek Frigyes (1841–1919) lett. A munka felgyorsult, amikor a magyar törvényhozás 1881-ben létrehozta a XXXIX. tc. alapján a Műemlékek Országos Bizottságát, amelyben a korszak szinte minden neves építésze részt vett.
Schulek Frigyes tanulmányait a bécsi Akadémián fejezte be. A németországi Ulm székesegyháza építésvezetőjének hívták, de ő Magyarországot választotta. 1895-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1902-től a budapesti Műegyetem professzora.
Schulek Frigyes legszebb műemlék-restaurálási feladata volt a 13. századból származó budai koronázási főtemplomnak és környezetének, a Halászbástyának az újjáépítése. E feladat hazai és nemzetközi elismerést is hozó megvalósulása nem csupán restaurálás, hanem újjáépítés volt.
A mai Mátyás-templom elődjét IV. Béla király építtette, és 1270-re készült el, hazai gótikus stílusban. Ebből a korból származik az északi torony. A Mária-kaput Nagy Lajos király építtette, a látogatók napjainkban is ezen léphetnek be a templomba.
Itt tartotta Mátyás király mindkét esküvőjét. A templomot bővítésekor hollós címerrel díszítették, innen az elnevezés. A 60 méter magas déli tornya 1470-ben készült el.
A Budát megszálló törökök mecsetté alakították át, majd a város visszafoglalása után barokk stílusban átépítették.
1867-ben a Mátyás-templomban volt Ferenc József koronázási ünnepsége, ahol először hangzott el Liszt Ferenc Koronázási miséje. A 19. század végén egyre inkább a nemzet temploma lett. Schulek munkája alapján a gótikus templom majd minden kövét kicserélték, s új, díszes részleteket kapott, a többi közt a látványos toronysisakot és homlokzatot. A templomot kiegészíti – szinte szervesen hozzákapcsolódik – a Schulek tervezte Halászbástya, amely 1895 és 1903 között épült fel.
A Mátyás-templom őrzi díszes szarkofágban III. Béla és felesége földi maradványait. E templomból indult el 1455-ben Hunyadi János Nándorfehérvárra.
A Mátyás-templom tornyában a 2010-es felújítás óta hét harang szól. A legnagyobb a 4521 kilogrammos Krisztus-harang, melyet 2010-ben Passauban öntöttek. 1994 óta a Magyar Televízióban délben a Szent Károly-harang szól.
A budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-) templom őrzi egy kivételes tehetségű építész, Schulek Frigyes alkotói munkásságát is. Nyughelye a visegrádi temetőben van.•
