„Óh hálás utókor, ha valaha Szily Kálmán nevét elismeréssel említed, el ne feledkezzél (…) a tudomány
és a haza hű fiáról, nevem elé jegyezd mindég Sztoczek József nevét.” (Szily Kálmán, 1863)
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ha megkérdezünk valakit: ki volt Szily Kálmán – szinte azonnal jöhet a válasz, hogy ő volt az 1904-ben alapított Magyar Nyelvtudományi Társaság első elnöke, a Magyar Nyelv című folyóirat első szerkesztője.
A BME aulájában szobra a legnagyobbak között látható, s az egyetem Természettudományi Karának dékáni láncán is az ő portréja van. Két különböző személyről vagy névazonosságról van szó? Nem! Tudományszervező, művelődéstörténész, fizikát tanító professzor volt Szily Kálmán. Hazánkban elsőként foglalkozott termodinamikai kérdésekkel. A mai olvasót talán meglepi e sokoldalúság.
Szily Kálmán a reformkor idején, 1838. június 29-én, Izsákon született. Amikor a József Ipartanoda hallgatója lett, az egyik tekintélyes rokon szigorúan jegyezte meg édesapjának: „Remélem, nem fogod tűrni, hogy Kálmán fiad szégyent hozzon tisztes családi nevünkre azzal, hogy inzsellér válik belőle.” De a tehetséges fiút nem lehetett lebeszélni elhatározásáról. Az Ipartanodában töltött egy év után Bécsbe ment, ott szerezte meg oklevelét. Bécsben „Krajcáros Egylet”-et szervezett diáktársai körében. Ők támogatták tanulmányaiban többek között Izsó Miklóst.
A Műegyetem első rektora, Sztoczek József hívó szavára hazatért, de professzori pályája megkezdése előtt Zürichben, Berlinben, Heidelbergben készült a „magasztos tanári hivatásra”.
Az önálló Műegyetem létrejöttének első tanévében, 1871/72-ben a Vegyészmérnöki és Egyetemes Osztály dékánja lett, s 1879-től öt éven át az intézmény rektora. 1876-ban több professzor társával megindította a Műegyetemi Lapokat, amelyben az egyetem oktatói publikálták tanulmányaikat.
Több előadásában és tanulmányában fogalmazta meg a műszaki ismeretterjesztés fontosságát. Évekig szerkesztette a Természettudományi Közlönyt. 1878. januári számában írt tanulmányában Magyarország és a természettudományok kérdéseivel foglalkozott, amivel nagy visszhangot váltott ki.
1865-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1873-ban pedig rendes tagja. 1889 és 1905 között Eötvös Loránddal együtt irányította az Akadémiát. Eötvös volt az elnök, Szily meg a főtitkár.
Akadémiai székfoglaló előadásában olyan termodinamikai összefüggésekről szólt, amelyeket bizonyos kiegészítésekkel ma is használni tudnak a hőtan kérdéseivel foglalkozó szakemberek. 1869-ben jelent meg: Kísérleti természettan című tankönyve.
1890-ben Szily Kálmán nyugalomba vonult az Analitikai Mechanika és Elméleti Fizika Tanszék éléről, tudományos érdeklődése azonban új területek felé irányította.
Az általa 1904-ben alapított Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke lett. A magyar nyelvújítás szótárának kötetei 1902 és 1904 között jelentek meg. 
Nyelvészeti munkásságáért 1913-ban megkapta az Akadémia Nagyjutalmát. 1917-ben lett a Műegyetem tiszteletbeli doktora. Gazdag élete 1924. július 24-én fejeződött be.•
