A kávé előtt az „olasz” jelző általában minőséget jelent, és nagyon sokat tett ezért egy magyar származású feltaláló-vállalkozó, Illy Ferenc. Ismerős lehet a név, mert cége, az Illycaffè máig alapítója vezetéknevét használja a logójában. De az Illy kávé nemcsak azért él minőségi italként a köztudatban, mert a vállalat kizárólag a robustánál jobb minőségű arabicával dolgozik, hanem egykori cégvezetője találmányai révén.
Illy Ferenc 1892-ben született Temesváron, magyar-német családba. A helyi közép- és szakiskola elvégzése után, 22 évesen besorozták a Monarchia hadseregébe. Megjárta az első világháború több csatáját, és a harcokat túlélve Triesztben telepedett le. Oda eredetileg azért ment, mert meglátogatta a nővérét, de a kikötővárosban megismerkedett későbbi feleségével, így Trieszt lett az otthona, egészen 1956-ban bekövetkezett haláláig.
Illy könyvelőként keresett és talált munkát kakaó- és kávépörköléssel foglalkozó cégeknél. Az élelmiszeripar hamar beszippantotta, és a kávé szerelmese lett. Szabadidejében kísérletezett; leginkább az eszpresszó érdekelte, amit akkoriban forró vízzel készítettek. Illy Ferenc – akkor már Francesco Illy – egy jó nevű helyi pörkölőcéggel, a Hausbrandttal szerződött, hogy kiteljesíthesse ötleteit, majd 1933-ban önállósodott, és megalapította az Illycaffèt.
Illy két újítással forradalmasította a kávéfőzést, és mindkettő érvényes a mai napig. Az egyik a pressurization nevű tartósítási technika, amelyet részben a kényszer szült. A magyar eleinte úgy állapodott meg, hogy a Hausbrandt szállítja a kávét Triesztbe, ő meg a városon kívülre. Csakhogy a pörkölt kávé a levegővel érintkezve hamar elveszítette aromái nagy részét. Illy ezért nagy nyomás alatt nitrogénnel helyettesítette a kávéban levő oxigént, a gáz pedig hosszú hónapokig megőrizte a kávé frissességét. A technológia alakította ki a máig emblematikus Illy-kávécsomagolást is: a nyomás megőrzése érdekében fémdobozokban kellett szállítani a terméket, ami Illy ötletének köszönhetően hamar kiemelkedett a rivális kávémárkák közül.
A vállalkozó másik találmánya az 1935-ben szabadalmaztatott, Illetta fantázianevű kávégép volt, amely az eszpresszót helyezte új alapokra: nem forró vízzel, hanem nagy nyomáson a kávéra engedett vízgőzzel főzte a kávét, így az aromák jobban kioldódtak, és sűrűbb, markánsabb zamatú kávé születhetett. Lényegében az Illetta működési elvét használja ma is minden gőzölős eszpresszógép.
A napjainkban 140 országban ismert Illycafèt ma is Illy Ferenc leszármazottai irányítják. Ferenc fia, Ernesto méltó volt apja örökségéhez: élelmiszer-kémikusként egész életében a kávét kutatta, publikációkat írt és iparági szervezeteket hozott létre. Az ő vezetésével jutott el az Illy kávé a háztartásokba is, és az ő irányításával építették meg 1974-ben az első kávépárnás gépet, a mai kapszulás gépek elődjét.
A minőséget olyan újítások is szolgálják a cégnél, mint az elektromágneses kávébab-válogató gép, de a kávé útjának vége ma is az az aromatartó csomagolás, amelyet Illy Ferenc több mint nyolcvan éve kitalált.•