Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (2) adszorpciós indikátor (1) aerodinamika (1) aeroplán körhinta (1) akna (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) antiszeptikus kézmosás (1) anyagtudomány (3) anyagvizsgálat (3) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) aszkorbinsav (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (2) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (2) autótervezés (1) aviatika (1) Bánhidi (1) Bánki (5) bányászat (1) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) BASIC (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bermann (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) C-vitamin (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) Csicsátka (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) Davy (1) Dedics (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) diftériatoxin (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) DTSS (1) Dubosq (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egységes mértékrendszer (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronikus számítógép (1) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (1) Feketeházy János (1) fémlüszter (1) fénymásoló gép (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) függővasút (1) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Gróf (1) Grósz (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (1) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangosfilm (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (2) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Járay (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Jókay-Ihász (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) Kabay (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Karlovitz (1) Kármán (2) kávégép (1) Kelp (1) Kemény (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kerekes toll (1) kibernetika (1) Klapka (1) Kner Nyomda (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kurtz (1) kút (1) Kutassy (1) kvantumelmélet (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) Lampich (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) liofilizálás (1) Lister (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Melczer (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) MHD-generátor (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) mikroprocesszor (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Moór (1) morfin (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Muszka (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (2) Neumann-elvek (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) olvasztókemence (1) omnibusz (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) Orován (1) Orowan-hurok (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) Pálvölgyi (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pasteur (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (2) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) PKZ (1) Polányi (2) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (3) repülőgép-tervezés (2) repülőgépgyártás (2) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Róbert Károly (1) robotika (2) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (2) Rybár (1) sakk (1) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schick (1) Schick-próba (1) Schimanek (1) Schulek (2) Schwarz (3) Scott (1) Segner (2) Segner-kerék (1) Selényi (1) Semmelweis (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (1) Simonyi (1) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (2) szabadalom (1) számítógép (2) számítógépmodell (1) számológép (1) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szemüveg (1) Szent-Györgyi (1) Szent István-bazilika (1) szepszis (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) szikrapróba (1) Szilvay (1) Szily (2) színtévesztés (1) szódavíz (1) sztereó FM-szabvány (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Thorotzkai (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) torpedó (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrétel (1) űrszondavezérlés (1) úszókészülék (1) útépítés (1) Vadász (1) Vágó (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízturbina (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) xerográfia (1) Ybl (1) Zemplén (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (2) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zubovics (1) Žurovec (1) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2020.12.04. 10:15

A hibás anyag nyomában

Az SS John P. Gaines nem volt hosszú életű hadihajó a második világháborúban. 1943 júliusában kezdte meg szolgálatát az amerikai flottában, pár hónap múlva, november 24-én pedig már el is süllyedt. Vesztét nem ellenség okozta: hirtelen kettétört a tengeren és elmerült, tíz embert vitt magával a hullámsírba.2_liberty.jpg

Két hasonló, Liberty osztályú teherhajó is így járt, több másiknál pedig kevésbé végzetes, de hasonló probléma jelentkezett: váratlan repedések a hajótesten. Amikor a hadsereg vizsgálatot indított, anyagtudósok is részt vettek a munkában, Constance Tipper vezetésével. A magyarázat viszont nem születhetett volna meg egy másik tudós, Egon Orowan nélkül, aki megnevezte a két fő okot: az Atlanti-óceán északi részének hideg vizét és a hajók rossz mi­nőségű hegesztését. Az áttörést elérő kutatót pár évvel korábban még Orován Egonként ismerték Magyarországon, az eset pedig jól mutatja, hogy bár elméleti szakember volt, tudásával a gyakorlatot szolgálta.
1_orovan.jpgOrován 1902-ben született Óbudán, műszaki affinitását gépészmérnök édesapjától örökölhette. Miután a IX. kerületi állami főgimnáziumban leérettségizett, a Bécsi Egyetemen tanult matematikát és természettudományi tárgyakat. 1928-ban a Ber­lini Műszaki Egyetemen mérnöknek készült, ám érdeklődése végül a szilárd­test­fizika felé vitte. Doktorátusát már a kristá­lyok töréséről írta 1932-ben, és mivel – részben zsidó felmenői miatt – nem talált munkahelyet, kutatni kezdett. A diszlokációk foglalkoztatták, vagyis a szilárd anyagok kristályszerkezetének különféle hibái, amelyek az atomok síkjában eltolásként, deformációként jelentkeznek.
3_diszlokacio.jpgKét év múlva elérte első komoly eredményét: két kollégájával, a brit G. I. Taylorral és Polányi Mihállyal egy időben igazolta, hogy egy korábbi diszlokációs elmélet (amelyet Vito Volterra olasz fizikus dolgozott ki 1905-ben) megmagyarázza a rugalmas anyagok deformációját. Később kijavította Taylor hibás értelmezéseit, mire a brit professzor meghívta őt cambridge-i házába.

A zsidótörvények és a közelgő háború miatt Orován végül el is költözött Cambridge-be, ahol a neves egyetemen, illetve a Cavendish Laboratóriumban folytatta ku­tatásait 1950-ig. Ekkor publikálta másik nagy hatású tanulmányát, amelyben le­írta, hogy egy kristályon belül található, kivált idegen anyagot önmagukba záródó diszlokációvonalak veszik körül – ma ezeket Orowan-hurkoknak hívják. A gyakorlatban a hadihajók állapota mellett gleccserek mozgására és tektonikai folyamatokra is magyarázatokat keresett, e szempontból legjelentősebb művét pedig a hideg- és meleghengerlés nyomásviszonyainak vizsgálatáról írta.

1950-ben elhagyta Angliát, és az Egyesült Államokba költözött. Ünnepelt kutató volt, válogathatott az állásajánlatok között (például Wigner Jenő is hívta Princetonba). Végül a Massachusetts Institute of Technology (MIT) meghívását fogadta el, és a neves műszaki egyetem gépészmérnöki tanszékének professzora lett, így az angliai Cambridge után az amerikaiban te­lepedett le. Diákjai kiváló tanárként emlékeztek rá; a tanítás mellett több cégnek is dolgozott tanácsadóként, élete vége felé pedig a közgazdaságtanba is belekóstolt.

1968-ban ment nyugdíjba, de 1989-ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul kutatott. Amikor a Cavendish Laboratórium 1946-ban megünnepelte Newton születésének 300. évfordulóját, Kármán Tódor is odautazott Amerikából, és így emlékezett vissza az eseményre: „Nekem személyesen nem maga a kiállítás okozta a legnagyobb örömet, hanem az, hogy az előadó ugyanolyan vaskos magyaros kiejtéssel beszélt, mint én.” Az előadó Orován Egon volt.•

mai-inno_forever.gifRoncsolásmentes anyagvizsgálat neutronokkal • Hazai nukleáris anyagtudományi kutatásAnyagtudományi kiválósági műhelyEU-projekt: Robotizá­lás az ellen­őrzés és karban­­tartás területén • Mikrokombinatorikus mintakészítő berendezés fejlesztéseÚj távlatok az anyag­vizsgálati kutatásokbanA roncsolásmentes vizsgálat és a hazai vizsgálóközösség ünnepe

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr6316317938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagya21 2020.12.05. 07:57:40

Nagyon jó, hogy egy magyar tudós adott magyarázatot a belesetekre, csak éppen a címben lévő esetek magyarázata nem történt meg.....

inkvisitor 2020.12.05. 08:19:19

Zárványos hegesztés és nem hőkezelt (feszülstségmentesített) varrat. Megmondta a hiba okát.

Luighi 2020.12.05. 10:06:47

@inkvisitor: Japersze! Mert azt mondta amit kértek tőle. Ezzel szemben a valóság: biliacélból készült a hajó, de a legdrágább anyaggal volt elszámolva. A külömbözezt meg zsebrerakódott! Pont mint manapság.

inkvisitor 2020.12.06. 20:31:09

@Luighi: Ezek Liberty típusú teherhajók voltak!
Olcsón, gyorsan gyártott hajók, és 5 évvel a háború után már többségük selejtezésre került. De ezek tartják a gyártási rekordot is 12 nappal.
Ekkor tempónál nem lehet szuper munkát várni. Arról nem is beszélve, hogy a hegesztés ekkor még nem a mai kiforrott technika, hanem éppen terjedő technológiai újdonság volt.
süti beállítások módosítása